Lutein és Zeaxanthin: előnyök, adagolás és élelmiszer-források

előnyei

A lutein és a zeaxanthin két fontos karotinoid, amelyek olyan növények által előállított pigmentek, amelyek a gyümölcsöknek és zöldségeknek sárga vagy vöröses árnyalatot adnak.

Szerkezetileg nagyon hasonlóak, csak kis különbség van atomjaik elrendezésében (1).

Mindkettő erős antioxidáns, és számos egészségügyi előnyt kínál. A lutein és a zeaxanthin azonban legismertebbek a szemed védelmében.

Ez a cikk a lutein és a zeaxanthin előnyeit, valamint a kiegészítő adagokat, a biztonságot és az élelmiszerforrásokat tárgyalja.

A lutein és a zeaxanthin erős antioxidánsok, amelyek megvédik a testet az instabil molekuláktól, az úgynevezett szabad gyököktől.

A szabad gyökök feleslegben károsíthatják sejtjeit, hozzájárulhatnak az öregedéshez és olyan betegségek előrehaladásához vezethetnek, mint a szívbetegség, a rák, a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór (2, 3).

A lutein és a zeaxantin megvédi a szervezet fehérjéit, zsírjait és DNS-ét a stresszoroktól, sőt segíthetnek a glutation, a másik kulcsfontosságú antioxidáns a szervezetben történő újrahasznosításában (1).

Emellett antioxidáns tulajdonságaik csökkenthetik a „rossz” LDL-koleszterin hatásait, ezáltal csökkentve a plakk felhalmozódását az artériákban és csökkentve a szívbetegség kockázatát (1, 4, 5).

A lutein és a zeaxanthin szintén védi a szemét a szabad gyökök károsodásától.

A szemed mind oxigénnek, mind fénynek van kitéve, ami viszont elősegíti a káros oxigén szabad gyökök képződését. A lutein és a zeaxanthin megszünteti ezeket a szabad gyököket, így már nem képesek károsítani a szemsejtjeit (6).

Úgy tűnik, hogy ezek a karotinoidok jobban működnek együtt, és kombinálva hatékonyabban képesek harcolni a szabad gyökök ellen, még azonos koncentrációban is (7).

A lutein és a zeaxanthin fontos antioxidánsok, amelyek megvédik sejtjeit a károsodástól. Különösen támogatják a szabad gyökök eltávolítását a szemedben.

A lutein és a zeaxanthin az egyetlen diétás karotinoid, amely felhalmozódik a retinában, különösen a makula régióban, amely a szem hátsó részén található.

Mivel koncentrált mennyiségben találhatók a makulában, makula pigmenteknek nevezik őket (8).

A makula elengedhetetlen a látáshoz. A lutein és a zeaxanthin fontos antioxidánsként hat ezen a területen, mivel megvédi a szemét a káros szabad gyököktől. Úgy gondolják, hogy ezen antioxidánsok idővel történő csökkentése károsíthatja a szem egészségét (9, 10).

A lutein és a zeaxanthin természetes fényvédőként is működik, mivel elnyeli a felesleges fényenergiát. Úgy gondolják, hogy különösen megvédik a szemedet a káros kék fénytől (9).

Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan állapotot, amelyek mellett a lutein és a zeaxantin segíthet:

  • Az életkorral összefüggő makula degeneráció (AMD): A lutein és a zeaxantin fogyasztása megvédheti az AMD vaksággá válását (11, 12, 13).
  • Szürkehályog: A szürkehályog a szemed elején felhős foltok. A luteinben és zeaxantinban gazdag ételek fogyasztása lelassíthatja kialakulását (14, 15).
  • Diabéteszes retinopátia: Állatcukorbetegség-vizsgálatokban a luteinnel és a zeaxantinnal történő kiegészítés kimutatta, hogy csökkenti a szemet károsító oxidatív stressz markereit (16, 17, 18).
  • Szem leválás: A lutein injekciót kapott szemmellátásokkal rendelkező patkányok 54% -kal kevesebb sejtpusztulást szenvedtek, mint a kukoricaolajjal injektáltak (19).
  • Uveitis: Ez egy gyulladásos állapot a szem középső rétegében. A lutein és a zeaxanthin segíthet csökkenteni az érintett gyulladásos folyamatot (20, 21, 22).

A lutein és a zeaxanthin szemészeti egészségét támogató kutatás ígéretes, de nem minden tanulmány mutat előnyöket. Például néhány tanulmány nem talált összefüggést a lutein és a zeaxanthin bevitele és a korai életkorral összefüggő makula degeneráció kockázata között (11, 23).

Bár sok tényező játszik szerepet, a lutein és a zeaxanthin elegendő mennyisége továbbra is kulcsfontosságú az általános szemegészség szempontjából.

A lutein és a zeaxanthin segíthet javítani vagy csökkenteni számos szembetegség progresszióját, de nem csökkenthetik a korai életkorral összefüggő degeneráció kockázatát.