Mediterrán étrend és anyagcsere-állapot a mediterrán térségben élő posztmenopauzás nőknél

Cikk típus: Kutatási cikk

Társulások: [a] Orvostudományi, Sebészeti és Fejlett Technológiai Tanszék „G.F. Ingrassia ”, Cataniai Egyetem, Catania, Olaszország | [b] Azienda Ospedaliera Universitaria Policlinico „Vittorio Emanuele”, Catania, Olaszország

Levelezés: [*] Levelező szerző: Marina Marranzano, Orvostudományi és Sebészeti Tudományok és Fejlett Technológiai Tanszék „G.F. Ingrassia ”, Cataniai Egyetem, Catania, Olaszország. Tel .: +39 095 378 2180; E-mail: [e-mail védett] .

Kulcsszavak: mediterrán étrend, anyagcsere állapot, posztmenopauzás, cukorbetegség

Folyóirat: Táplálkozás és egészséges öregedés, vol. 5. szám 1., 2019. 53–60

Absztrakt

HÁTTÉR:

Korlátozott adatok állnak rendelkezésre az étkezési szokások és az anyagcsere-eredmények közötti összefüggésről az Olaszországban élő menopauza utáni nőknél.

CÉLKITŰZÉS:

A mediterrán étrend betartása és a túlsúly/elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a diszlipidémiák közötti összefüggés vizsgálata posztmenopauzás nők mintájában.

MÓD:

499 nő adatait egy népességalapú reprezentatív mintából vették ki, amelyet Szicíliában, Olaszország déli részén gyűjtöttek. A mediterrán étrend magas betartását úgy határozták meg, hogy a teljes kohorszban való megfelelés kiszámításához használt pontszám legmagasabb kvartilisében szerepel.

EREDMÉNYEK:

Csak 15,8% (n = 83) a vizsgálati minta magasan betartotta a mediterrán étrendet; ezek az egyének kevésbé voltak túlsúlyosak [esélyhányados (OR) = 0,52, 95% konfidencia-intervallum (CI): 0,31–0,86] és elhízottak (OR = 0,38, 95% CI: 0,18–0,78), valamint diszlipidémiák ( OR = 0,50, 95% CI: 0,30–0,84). A mediterrán étrend alkalmazási pontszámának egyes komponensei között az elhízás fordítottan összefügg a gyümölcs komponensével, a 2-es típusú cukorbetegséggel gabonafélékkel és olívaolajjal, a magas vérnyomás gyümölcs- és tejtermékekkel, diszlipidémiákkal hüvelyesekkel és tejtermékekkel.

Következtetések:

A mediterrán étrend nagyobb mértékű betartása jobb anyagcsere-státussal járt a posztmenopauzás nőknél.

1. Bemutatkozás

2 Módszerek

2.1 Vizsgálati populáció

A MEAL tanulmány egy megfigyelési tanulmány, amelynek célja a mediterrán térségben élő egyedeket jellemző táplálkozási és életmódbeli tényezők kapcsolatának feltárása volt. A részletes vizsgálati protokollról korábban beszámoltunk [20]. Röviden összefoglalva, az általános népesség véletlenszerű mintáját választották ki, beleértve a helyi háziorvosok nyilvántartásába bejegyzett 18 éves és idősebb férfiakat és nőket, a dél-olaszországi Catania városi területén. Az elméleti mintaméretet 1500 egyednél állítottuk be, hogy 5% -os specifikus relatív pontosságot kapjunk (I. típusú hiba, 0,05; II. Típusú hiba, 0,10), 70% -os részvételi arány mellett. A mintavételi technika magában foglalta az önkormányzati terület, az életkor és az egyének neme szerinti rétegzést, valamint az alcsoportokba történő randomizálást, véletlenszerűen kiválasztott háziorvosok voltak a mintavételi egységek, és a hozzájuk bejegyzett egyének a végső mintaegységeket tartalmazzák. A vizsgálat nem tartalmazott terhes nőket. A nőket meghívták, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, miközben ellátogatnak a járóbetegbe, vagy felhívják őket, függetlenül attól, hogy elérik-e őket. A 2405 meghívott személy közül a végső minta nagysága 2044 résztvevő volt (válaszadási arány 85%).

2.2 Adatgyűjtés

2.3 Az étrend értékelése és a mediterrán étrend betartása

2.4 Antropometriai mérések és metabolikus változók megállapítása

2.5 Statisztikai elemzés

A gyakoriságot számokban és százalékokban, míg a folyamatos változókat átlagként és szórásként fejezzük ki. A csoportok közötti különbségeket a kategorikus változók Chi-négyzet tesztjével számoltuk, míg a Studentét t-tesztet vagy Mann-Whitney U-tesztet alkalmaztunk a normálisan és nem normálisan elosztott változók esetében. Többváltozós logisztikus regressziós elemzéseket alkalmaztunk a háttérjellemzők és az érdeklődési eredmények közötti összefüggés tesztelésére, korrigálva az esetleges zavaró tényezőkkel, beleértve az életkort, az iskolai végzettséget, a foglalkozási státust, a családi állapotot, a dohányzási állapotot, a fizikai aktivitás állapotát, a teljes energia bevitelt (kcal/d). Összes P az értékek kétoldalas teszteken alapultak; szignifikancia szintet 5% -nak tekintették. Az összes statisztikai számítás elvégzéséhez SPSS 17 (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) szoftvert használtunk.

3 találat

Az ebbe a vizsgálatba bevont posztmenopauzás nők fő háttérjellemzőit az 1. táblázat mutatja be. A résztvevők átlagos életkora 64 év volt, többségük alacsony iskolai végzettséggel és foglalkozással rendelkezett, vagy munkanélküli volt; a minta fele házas volt. A kardiovaszkuláris rizikófaktorokat tekintve a nők többsége nem dohányzó, közepes fizikai aktivitású és mérsékelt alkoholfogyasztó volt. Metabolikus állapotukat tekintve többségük hipertóniában szenved, közel fele túlsúlyos-elhízott és diszlipidémiás, míg 10% -uk 2-es típusú cukorbetegségben szenved.

Asztal 1

A posztmenopauzás nők mintájának fő háttérjellemzői (n = 499)

Jellemzők	n (%)
Életkor, átlag (SD)	64. (11.8)
Oktatási állapot
Alacsony	304 (57,8)
Közepes	150 (28,5)
Magas	72 (13,7)
Foglalkozási állapot
Munkanélküli	379 (72,1)
Alacsony	88 (16.7)
Közepes	0
Magas	0
Családi állapot
Nős/egyedülálló	213 (40,5)
Házas/partner	313 (59,5)
Túlsúlyos-elhízott (BMI> 25)	277 (55,5)
Elhízás (BMI> 30)	120 (24)
Magas vérnyomás	356 (71,3)
2-es típusú diabétesz	54. (10.8.)
Diszlipidémia	208 (41,7)
A dohányzás állapota
Nemdohányzó	332 (63,1)
Volt dohányos	130 (24,7)
Jelenlegi dohányos	64. (12.2.)
Fizikai aktivitás állapota
Alacsony	144 (27.4)
Mérsékelt	222. (42.2.)
Magas	76 (14.4)
Alkohol fogyasztás
Egyik sem	134. (25.5.)
Mérsékelt ivó (0,1–12 g/d)	290 (55,1)
Rendszeres itató (> 12 g/nap)	100 (19,1)

A mediterrán táplálkozási szokás betartási pontszámának kiszámításakor és kvartilisekre osztásakor a legmagasabb kvartilis nők (n = 83) különböző metabolikus kimenetelekkel való összefüggést teszteltek, összehasonlítva azokkal, akiknél alacsonyabb az e táplálkozási szokások betartása, amint azt a 2. táblázat mutatja. Az egy- és a többváltozós modellek eredményei hasonlóak voltak, ami a mediterrán étrend nagyobb betartását eredményezte. kisebb a túlsúly súlyossága [esélyhányados (OR) = 0,52, 95% konfidencia intervallum (CI): 0,31–0,86], elhízás (OR = 0,38, 95% CI: 0,18–0,78) és diszlipidémiák (OR = 0,50, 95%) CI: 0,30–0,84). További összefüggést más anyagcsere-állapotokkal nem találtak. Amikor azonban az elemzéseket a mediterrán étrend alkalmazott alkalmazási pontszámának egyes komponenseire végezték, számos összefüggést találtak: az elhízás fordítottan összefügg a gyümölcs komponensével, a 2-es típusú cukorbetegség gabonafélékkel és olívaolajjal, a magas vérnyomás gyümölcs- és tejtermékekkel, diszlipidémiák hüvelyesek és tejtermékek (3. táblázat).

2. táblázat

Az esélyek aránya (OR) és a 95% -os konfidencia intervallum (CI) a mediterrán étrend magas betartása (a mediterrán étrend betartásának pontszáma Q4 vs. Q1 – Q3 kvartilis) és az anyagcsere eredmények közötti összefüggéshez

A mediterrán étrend magas betartása
Esetek, n (%)	VAGY (95% CI) a	VAGY (95% CI) b
Túlsúly (BMI> 25)	296 (56.3)	0,77 (0,59–1,00)	0,52 (0,31–0,86)
Elhízás (BMI> 30)	128 (24,3)	0,55 (0,37–0,83)	0,38 (0,18–0,78)
2-es típusú diabétesz	56 (10.6)	0,98 (0,60–1,60)	0,75 (0,33–1,71)
Magas vérnyomás	376 (71,5)	1,12 (0,86–1,45)	0,72 (0,43–1,19)
Diszlipidémia	216. (41.1.)	0,75 (0,53–1,07)	0,50 (0,30–0,84)

a Teljes energiafogyasztáshoz igazítva (kcal/d); b Az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozási állapot, a családi állapot, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a teljes energiafogyasztás (kcal/d).

3. táblázat

Az esélyarányok (OR) és a 95% -os konfidencia intervallumok (CI) a mediterrán étrend pontszámának egyes étrendi összetevői és az anyagcsere eredmények közötti összefüggéshez

VAGY (95% CI)
Kritérium	Túlsúly	Elhízottság	2-es típusú diabétesz	Magas vérnyomás	Diszlipidémia
Gyümölcs (150 g)	> 2 adag/nap	1,15 (0,88–1,50)	1,41 (1,06–2,04)	1,10 (0,70–1,71)	0,74 (0,55–0,99)	0,93 (0,75–1,22)
Zöldség (100 g)	> 2,5 adag/nap	1,12 (0,82–1,53)	0,84 (0,58–1,20)	1,63 (0,93–2,88)	0,89 (0,64–1,26)	1,32 (0,95–1,82)
Hüvelyesek (70 g)	> 2 adag/w	0,90 (0,70–1,17)	0,72 (0,54–0,97)	1,21 (0,76–1,95)	1,02 (0,76–1,36)	0,68 (0,52–0,89)
Tejtermékek (180 g)	1,5 adag/nap	0,86 (0,67–1,10)	0,87 (0,65–1,15)	0,67 (0,46–0,97)	1,03 (0,80–1,34)	0,89 (0,70–1,14)
Hal (100 g)	> 2,5 adag/w	1,27 (0,94–1,73)	1,35 (0,90–2,20)	1,68 (0,93–3,03)	1,32 (0,94–1,84)	0,97 (0,71–1,33)
Alkohol (12 g)	4. Megbeszélés

Jelen tanulmányban fordított összefüggést találtak a mediterrán étrend magas szintű betartása, valamint a túlsúly/elhízás és diszlipidémiák előfordulása között a dél-olaszországi Szicíliában élő posztmenopauzás nők körében. Nem találtak összefüggést a 2-es típusú cukorbetegséggel és a magas vérnyomással.

Az érdeklődés ellenére a bemutatott eredményeket figyelembe kell venni néhány korlátozással, amelyekkel foglalkozni kell. Először is, ez egy keresztmetszeti tanulmány volt, tehát a prevalenciát írja le, és csupán leíró, és nem az oksági összefüggéseket értékeli. Másodszor, a táplálkozási adatok gyűjtésére használt módszerekre, például az FFQ-kre, korlátozások vannak hatással, ideértve a visszahívási torzítást, a kollinearitást, túlértékelhetik az étrend bevitelét. Végül, annak ellenére, hogy a tanulmány résztvevőit reprezentatív mintából vették ki, a posztmenopauzás nők mintája, amelyet ebben a vizsgálatban elemeztek, nem biztos, hogy reprezentatív.

Következtetésként elmondható, hogy a mediterrán étrend betartása hasznos lehet az egészséges öregedéshez, és jobb metabolikus állapothoz kapcsolódik a menopauza utáni nőknél.