A mustár jó neked?

mustár

A mustár egy népszerű fűszer, amelyet a mustárnövény magjából készítenek.

Ez a növény a mediterrán térségben őshonos, és tápanyagban gazdag zöldségekhez kapcsolódik, például brokkolihoz, káposztához és kelbimbóhoz. Magjai és levelei egyaránt ehetők, így sokoldalúan kiegészítik ételeit.

A mustár - kulináris felhasználásán kívül - már az ókori görög és római civilizációkban is felhasználható - és talán jó okkal - a hagyományos orvoslás gyógymódjaként.

A modern tudomány kezdi összekapcsolni a mustárt az egészségügyi előnyökkel, kezdve az alacsonyabb vércukorszinttől a fertőzések és betegségek elleni fokozott védelemig.

Ez a cikk áttekinti a mustár mögött rejlő tudományt és annak lehetséges egészségügyi előnyeit.

A mustárnövények több tucat fajtában vannak, amelyek mindegyike tápanyagban gazdag.

Leveleik jelentős mennyiségben tartalmaznak kalciumot, rézet, valamint C-, A- és K-vitamint, míg magjaik különösen gazdagok rostokban, szelénben, magnéziumban és mangánban (1, 2).

A mustárlevelek fogyaszthatók nyersen vagy főzve, sokoldalú adalékként szolgálva salátákhoz, levesekhez és pörköltekhez. Készíthetők ugyanúgy, mint a spenót, de élesebb, retekszerű ízt adnak ételeinek.

A mustármagokat átitathatjuk meleg tejben, habosíthatjuk salátaöntetbe, őrölhetjük, meghinthetjük meleg ételbe, vagy áztathatjuk és felhasználhatjuk mustárpép készítéséhez.

A mustárpép vitathatatlanul a mustár fogyasztásának legnépszerűbb módja. Ez az alacsony kalóriatartalmú ételízesítő egy egyszerű módja annak, hogy egy adag vasat, kalciumot, szelént és foszfort adjon az ételeihez (3).

A mustárnövény különféle tápanyagokban gazdag. Magjai és levelei egyaránt ehetők, így sokoldalúan kiegészítik étrendjét. A mustárpaszta alacsony kalóriatartalmú módja annak, hogy ízeket és egy csomó tápanyagot adjon ételeihez.

A mustár antioxidánsokat és egyéb hasznos növényi vegyületeket tartalmaz, amelyekről úgy gondolják, hogy segítenek megvédeni a testedet a károsodásoktól és a betegségektől.

Például nagyszerű forrás a glükozinolátok, a kéntartalmú vegyületek csoportja, amely megtalálható minden keresztesvirágú zöldségben, beleértve a brokkolit, a káposztát, a kelbimbót és a mustárt.

A glükozinolátok akkor aktiválódnak, amikor a növény levelei vagy magjai megsérülnek - akár rágással, akár vágással -, és úgy vélik, hogy stimulálják testének antioxidáns védekezőképességét a betegségek elleni védelem érdekében. A mustármag és levél különösen gazdag a következőkben (4):

  • Izotiocianátok. Ez a vegyület glükozinolátokból származik, amelyek segíthetnek megakadályozni a rákos sejtek növekedését vagy terjedését (5, 6).
  • Sinigrin. Ez a glükozinolát-származék felelős a mustár csípős ízéért, és úgy gondolják, hogy gyulladáscsökkentő, antibakteriális, gombaellenes, rákellenes és sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkezik (7).

A mustár gazdag karotinoidokban, izorhamnetinben és kaempferolban is. A kutatások összekapcsolják ezeket a flavonoid antioxidánsokat a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és talán még a rák egyes típusaitól való védelemmel (4, 8, 9).

A mustár gazdag glükozinolátokban és erőteljes antioxidánsokban, amelyek mind elősegítik az egészséget, mind pedig a különböző betegségek ellen védenek.

A mustárnövényt évszázadok óta használják hagyományos gyógymódként a különféle betegségek ellen. A közelmúltban tudományos bizonyítékok jelentek meg a mustár által javasolt előnyök némelyikének alátámasztására (10, 11):

  • Védhet bizonyos típusú rákok ellen. A kémcsőben végzett és állatkísérletek arra utalnak, hogy a mustárban lévő glükozinolátok elősegíthetik a rákos sejtek elpusztítását vagy megakadályozhatják azok terjedését. További humán kutatásra van azonban szükség (12, 13, 14).
  • Csökkentheti a vércukorszintet. Egy kis emberi tanulmány azt sugallja, hogy a vércukorszint-csökkentő gyógyszerek és a mustárzöld főzet együttesen hatékonyabban csökkenthetik a vércukorszintet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél, mint önmagában (15).
  • Védhet a pikkelysömör ellen. Állatkísérletek szerint a mustármagban gazdag étrend segíthet csökkenteni a gyulladást és elősegítheti a pikkelysömör okozta elváltozások gyógyulását (16, 17).
  • Csökkentheti a kontakt dermatitis tüneteit. Állatkutatások szerint a mustármag felgyorsíthatja a gyógyulást és csökkentheti a kontakt dermatitis tüneteit, olyan állapotot, amelyben a bőr viszkető kiütést okoz allergénnel való érintkezés után (18).
  • Védelmet nyújthat a fertőzések ellen. A mustármagokban található antioxidánsok némi védelmet nyújthatnak a baktériumok és gombák ellen, beleértve az E. coli-t, a B. subtilist és a S. aureust. Néhány tanulmány azonban nem jelent védőhatást (19, 20, 21).

Bár ígéretes, az ezeket az előnyöket alátámasztó tanulmányok száma továbbra is csekély. Ezenkívül a legtöbbet sejtekben vagy állatokban hajtották végre mustárkivonatokkal.

Ezért nem világos, hogy a mustármag, levél vagy paszta fogyasztása hasonló hatással jár-e. További kutatásokra van szükség, mielőtt határozott következtetéseket lehetne levonni.

A mustár védhet a baktériumok, gombák és rákos sejtek ellen, valamint csökkentheti a gyulladást és a vércukorszintet. Ezen hatások megerősítéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

A mustármag, levél vagy paszta fogyasztását általában biztonságosnak tartják a legtöbb ember számára, különösen akkor, ha az átlagember étrendjében jellemző mennyiségben fogyasztják.

Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiségek fogyasztása, például a mustárkivonatokban található mennyiség, hasi fájdalmat, hasmenést és bélgyulladást okozhat.

Jelentés van egy olyan nőről is, aki kontakt dermatitist fejleszt ki, miután egy mustármagot tartalmazó kínai gyógyszer tapaszt közvetlenül a bőrére tett (22).

Végül a nyers mustármag és levél jelentős mennyiségű goitrogént tartalmaz. Ezek olyan vegyületek, amelyek zavarhatják a pajzsmirigy normális működését, amely az anyagcsere szabályozásáért felelős mirigy.

Ez nem valószínű, hogy problémát okozna a normál pajzsmirigy működésében. Azonban azok, akiknek pajzsmirigy-működése károsodott, érdemes áztatni, felforralni vagy főzni a mustármagot és a leveleket, mielőtt megeszik őket, vagy általában korlátozzák a bevitelüket (23).

A mustár fogyasztását általában biztonságosnak tartják a legtöbb ember számára. Nagy mennyiségek fogyasztása vagy közvetlenül a bőrre történő felvitele azonban problémákat okozhat egyes emberek számára.