A petevezeték problémái: elzáródás, szalpingitis, hidrosalpinx

A petevezeték elzáródása: okai, diagnózisa, kezelése és hatása a fogantatásra

A petevezeték elzáródása a tubális lumen hiánya. Ennek eredményeként a sperma és a petesejt nem tud megfelelően mozogni a petevezeték mentén, és megtermékenyítés nem következik be.

A petevezeték elzáródása a meddőség leggyakoribb oka. A fogamzási nehézségekkel küzdő párok 20-25% -ában fordul elő.

Megfigyelhető a következő esetekben:

kismedencei tapadások
korábbi tubális műtétek (pl. méhen kívüli terhesség)
gyulladásos folyadék a petevezetékben nyirok- és vérkeringési rendellenességek következtében
nemi úton terjedő fertőzések (chlamydia, gonorrhoea)
krónikus prosztatagyulladás férfiaknál, amely fertőzést okoz a kórokozó baktériumok miatt

Személyre szabott utad az anyaságig

Nyissa meg személyre szabott programját, hogy a Flo Premium segítségével a legjobb útmutatást kapja az anyaság felé vezető útjára

Normális esetben az egészséges petevezeték lumenében csillós hámsejtek találhatók, amelyek a méh felé oszcillálva a petesejtet felé tolják.

Tubális elzáródás esetén a csőben gyulladásos folyadék halmozódik fel, amely fokozatosan feloldja a csillókat, és egy év alatt eltűnik, ha nem nyújtanak kezelést.

A lumen plasztikai tubális műtéten keresztül történő helyreállítását követően a spermium képes találkozni a petesejtdel, de csillók nélkül nagyobb a megtermékenyített petesejt beszorulásának kockázata.

Az ultrahanggal, röntgennel és laparoszkóppal végzett időben történő diagnózis és az azt követő kezelés lehetővé teszi a tubális átjárhatóság helyreállítását és a csillók megőrzését, ha még nem késő.

A petevezeték elzáródása kezelhető. A kezelés után az esetek 70% -ában terhesség jelentkezik.

Salpingitis tünetei és megelőzése

A szalpingitis a petevezeték gyulladása.

STD-k (chlamydia, trichomonas, ureaplasma, mycoplasma), potenciálisan patogén baktériumok (bélflóra, staphylococcus, streptococcus), gombás fertőzések vagy 50 lehetséges kórokozó egyike okozzák.

Salpingitis esetén egy nő hosszan tartó rajzolással és/vagy tompa fájdalommal küzd az alsó hasban, amely lázzal és rossz közérzetsel jár.

A fájdalom a menstruációs ciklus bármely napján megjelenhet; lehet állandó, vagy jöhet és mehet.

A szalpingitis kötelező antibiotikus kezelést igényel; különben a betegség krónikussá válik.

Ez a betegség adhéziókat és elzáródást eredményezhet a petevezetékekben, valamint méhen kívüli terhességet.

A szalpingitis megelőzése érdekében kerülnie kell a hipotermiát. Tartsa melegen a lábát. Hideg időben viseljen pamut fehérneműt és hosszú szabadtéri ruhát, amely eltakarja a medencéjét. Ne ússzon, ha túl hidegnek érzi magát.

Ha több szexuális partnere van, használjon óvszert.

Mi a hidrosalpinx?

A Hydrosalpinx egy kiterjesztett és elzáródott petevezeték, amely folyadékkal van tele. A folyadék a csőben heveny vagy krónikus gyulladásos folyamat miatt halmozódik fel.

Ha a csövek el vannak dugulva, akkor IVF-et kínálhatnak azoknak, akik a fogantatást tervezik.

A gyulladásos folyadék azonban agresszív anyagokat tartalmaz. Amikor a csőből a méh üregébe kerülnek, megakadályozzák a petesejt beültetését.

Ezenkívül a hydrosalpinx olyan patogén flórát tartalmaz, amely kiválthatja a terhesség korai elvesztését.

Az IVF lehető leghatékonyabbá tétele érdekében ajánlható, hogy a tartósan hidrosalpinxos nőknek eltávolítsák a petevezetékeket.

Hogyan kezeljük a hidrosalpinxet?

A Hydrosalpinx akut vagy krónikus salpingitis (a petevezeték gyulladása által okozott STD-k, potenciálisan patogén flóra, gombás fertőzés) eredménye lehet.

Gyakran ennek a betegségnek nincsenek konkrét megnyilvánulásai, és évekig tünetmentes lehet.

Csak ultrahanggal vagy nőgyógyászati vizsgálat során mutatható ki, ideértve a fogamzás problémáinak okait is.

A Hydrosalpinx-et antibiotikumokkal kezelik; néha sebészeti beavatkozásra (laparoszkópia) van szükség.

A műtéti kezelés általában hatékony. Helyreállítja a tubális átjárhatóságot, és a fogamzás természetesen megvalósítható.

Hogyan ellenőrizheti a petevezeték átjárhatóságát?

Számos módja van a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzésére:

ultrahang (echosalpingoscopy)
Röntgen (metroszalpingográfia)
laparoszkópia (kromoszalpingoszkópia)

Az ultrahangot vagy a röntgent általában elsődleges módszerként választják, míg a laparoszkópiát a második vizsgálati szakaszban végzik (ha szükséges).

Minden módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, ezért konzultáljon orvosával, hogy kiválassza a legmegfelelőbb módszert.

A petevezeték átjárhatóságának helyreállítása

A természetes fogantatás létfontosságú feltétele a petevezeték átjárhatósága: a petefészek petesejtje a csöveken keresztül mozog, ott megtermékenyül, majd bejut a méhbe.

A laparoszkópia (egyfajta műtéti beavatkozás) segít megoldani ezt a problémát azáltal, hogy levágja az adhéziókat és eltávolítja a gyulladásos folyadékot a csövekből.

A műtét után az elzáródás okától függően a nők 20–60% -a sikeresen teherbe esik.

A laparoszkópia után 2-3 hétig ajánlott, hogy egy pár használjon fogamzásgátlót, majd 6–18 hónapig folytassa a fogamzási kísérleteket.

Ezen időszak után megnő az ismételt elzáródás és egy újabb művelet kockázata.

Normális esetben a laparoszkópiának nincsenek szövődményei, és többször is elvégezhető, de mivel a cső megsérült, a jövőbeni méhen kívüli terhesség valószínűsége nő.