A polietilénglikol 4000 napi vagy alternatív adagolásának hatása a kermes tölgy (Quercus coccifera L.) lombozatával táplált hím kecskék takarmányfelvételére, emésztésére és egészségi állapotára

I Ben Salem, H Ben Salem 1, M S Ben Saпd és A Ben Younes 2

Ecole Nationale de Mйdecine Vйtйrinaire de Sidi Thabet, Sidi Thabet, 2020, Tunézia
[email protected]
1 Institution de la Recherche et de l'Enseignement Supйrieur Agricoles (IRESA), 1002 Tunisz, Belvédre, Tunézia
2 Fondation Nationale de l’Amйlioration de la Race Chevaline, Sidi Thabet, 2020, Tunézia

Absztrakt

Kulcsszavak: antinutritional hatások, tápérték, mikrobiális aktivitás, tannin, karbamid

Bevezetés

Tunéziában végzett kísérletek során a PEG-et takarmánytömbökben vagy energikus kiegészítéssel (azaz árpával) juttatták a kecskékhez, hogy leküzdjék a Quercus coccifera-tanninok negatív hatásait. A fő eredmények azt mutatták, hogy javult az étrend takarmányozási értéke, főleg a nitrogénérték, valamint a Quercus coccifera alapú táplálékkal táplált kecskék egészsége (Ben Salem et al 2003; Ben Salem et al 2005). Ezeket a jótékony hatásokat a kiegyensúlyozott fehérje- és energiaellátásnak tulajdonítanák a takarmánytömbök vagy az árpa felhasználása során. Nem ismert azonban, hogy a PEG-nek van-e hordozó hatása, ha a cserje cserzőanyagához időszakos adagolási gyakorisággal társul. Ha igen, ez megtakarítaná a dezaktiváló reagens használatát, és ezzel csökkentené az etetési költségeket. Legjobb tudásunk szerint ezt a hipotézist még nem tesztelték az irodalomban. Ezért ezt a vizsgálatot azért végezték el, hogy meghatározzák a PEG napi vagy alternatív napi adagolásának hatását az étrend bevitelére és emészthetőségére, klinikai paramétereire és egyes plazma metabolitjainak koncentrációjára a Quercus coccifera alapú étrendben részesülő hím kecskékben rövid idő alatt.

Anyagok és metódusok

Ezt a vizsgálatot a Tunéziai Nemzeti Agrárkutatási Intézet (INRAT) kiskérődzők kutató egységében végezték.

Növényi anyagok, állatok és kezelések

A kermesi tölgy (Quercus coccifera L.) lombozatát (3 mm-nél kisebb átmérőjű levelek és vékony ágak) hetente háromszor szüretelték az észak-tunéziai Teskrya régióbeli bokrokból. A növényi anyagok elkészítéséről további részletekről korábbi cikkünkben számolunk be (Ben Salem et al 2003).

Tizenöt alpesi x helyi hím kecskét (16 hónapos, testtömeg átlaga ± S.D .; 18 ± 1,0 kg) külön-külön tenyésztünk egy állatkertben. Véletlenszerűen három kezelési csoportba osztották őket, egyenként öt kecskével. A kezelések Quercus coccifera lombozatából ad libitum eloszlásban és 10 g polietilénglikol 4000-ből (PEG) álltak össze, keverve 50 g őrölt árpa gabonával minden nap (PEG-1D) vagy kétnaponta (PEG-2D). A kecskék harmadik csoportját 50 g őrölt árpa gabonával egészítettük ki PEG nélkül kontroll kezelésként (CTL).

A kísérlet megkezdése előtt az állatok napi rendszerességgel kaptak zabszéna ad libitum és 200 g árpaszem. Friss víz folyamatosan rendelkezésre állt. Az állatokat a kezelésekhez 13 napig, az anyagcsere-ketrecekhez pedig 3 napig adaptáltuk, mielőtt a 8 napos teljes gyűjtési periódus elkezdődött. A kecskéket kétszer lemértük, az alkalmazkodási időszak végén és a vizsgálat végén. Az adaptáció és a gyűjtési időszak minden reggelén a kecskék először megkapták az 50 g őrölt árpa szemét, kiegészítve PEG-vel vagy sem, majd a Quercus coccifera lombozatát ad libitum minden állatnak elosztották. A kecskéknek Quercus cocciferát kínáltak a tényleges bevitelt meghaladó 20% -kal.

A székletgyűjtési időszakban minden egyes kermes tölgyből és árpából mintát vettek és gömbölyítették. Az elutasításokat és a teljes napi ürülékmennyiséget összegyűjtötték, súlyozták, mintavételezték (20%), és a gyűjtési periódus minden napján feltöltötték. Az egyes kecskék székletmintáit a gyűjtési periódus 8 napján egyesítettük, és az egyesített mintákat –5 ° C-on tároltuk. A vizeletet naponta 100 ml 10% kénsavat (vizelet pH-ja A) tartalmazó vödrökbe gyűjtötték