A régi szokások nagyon elpusztulnak: Japán továbbra is küzd a munkastílus-reform felé irányuló erőfeszítésekkel

írta Masumi Koizumi

Az áprilisi csendes heti találkozón Mitsuki Shimoji főnöke hirtelen megdöbbentette 20 rendszermérnökből álló, két csapat között felosztott munkatársait egy drasztikus új politikával, amelynek célja a túlórák visszaszorítása.

keményen

Az ügyvezető elmondta nekik, hogy 17 órakor minden munkatárssal beszél. minden nap ellenőrizni a túlmunkára vonatkozó terveiket és a késői munkavégzés okait.

Döbbent csend borult a csapatokra. "Mélyen azt kellett volna gondolniuk, hogy ez pozitív változás, de fájdalom is volt", hogy meg kell magyarázni a túlórázás szándékát - mondta a 26 éves Shimoji, aki negyedik éve van a tokiói székhelyű leányvállalatnál. életbiztosítási szolgáltató.

Évtizedek óta a munkavállalók Japánban nagyjából órákon át óráztak, az éves szabadságuk töredékét vették igénybe, és továbbra is merev munkarendbe szorultak. Shinzo Abe miniszterelnöknek az emberek munkamódszerének átalakítására irányuló törekvése alatt néhány jel utal arra, hogy a változás szivárog. A munkaszokások felülvizsgálatának lendülete egyre növekszik, különösen azután, hogy a Diéta 2018-ban elfogadott egy munkastílus-reformtervezetet a túlórák csökkentésére és az egészségesebbek ösztönzésére. a munka és a magánélet egyensúlya. A rendelet ez év áprilisában lépett hatályba.

Három hónapig Shimoji főnökének állandó beosztott grillezése meghozta gyümölcsét - a csapatok havi túlóráinak átlagos összege 20 és 33 százalék között, 10-ről 15 órára 8-ról 10 órára csökkent, míg Shimoji sajátja 10-ről 5-re felére csökkent. . Emlékeztetett arra, hogy "még soha nem láttam ilyen alacsony óraszámot." Az erőfeszítés azonban rövid ideig tartott. Miután a csapatok beléptek az év legforgalmasabb időszakába, a túlórák jelentősen megnőttek - mintha a menedzserek gondolkodásmódja egyáltalán nem változott volna.

KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNETEK

Csak ebben az évben más - talán fejlettebb - példákat is láthattunk a munkastílus reformjára. Áprilisban a Sumitomo Életbiztosító Zrt. Elfogadta a „munkavállalói termelékenységi pontokat” a személyzet értékelésére, az asztali dolgozókat a biztosítási szerződések értékén alapuló hagyományos mérőszámok mellett a feladatok teljesítménye alapján osztályozta. A kezdeményezés - egy japán vállalatnál ritka lépés - magasabb pontszámot ad azoknak a munkavállalóknak, akik kevesebb órában érik el ugyanazt a teljesítményt. Távmunkával és egyéb megállapodásokkal kombinálva az összes alkalmazott teljes óraszáma április és október között 6 és 7 százalék között csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A Microsoft Japan Co. eközben a média figyelmét felkeltette, miután bejelentette, hogy augusztusban a 2300 rendes munkavállalót lefedő négynapos munkahét más tényezőkkel együtt 40 százalékos megugrást eredményezett termelékenységükben.

Mielőtt áprilisban elfogadták a munkastílusra vonatkozó jogszabályokat, a túlórák gyakorlatilag korlátlanok lehetnek, mindaddig, amíg a munkaerő és a menedzsment beleegyezik abba, hogy túllépje a havi 45 órás vagy az évi 360 órás alapkorlátot. Az éves fizetett szabadság felhasználása nem volt kötelező.

Az új rendelet szigorú felső határt ír elő a túlórákra havi 100 órában, vagyis átlagosan 80 órában több hónap alatt, és évi 720 órában, ez áprilistól kezdődik a nagyvállalatoknál, egy évvel később pedig a kis és közepes méretű vállalkozásoknál.

Arra is kötelezi a munkáltatókat, hogy a legalább tíznapos fizetett szabadsággal rendelkező munkavállalókat évente legalább öt szabadnapos szabadságra kötelezzék. Azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be ezt a szabályt, alkalmazottanként legfeljebb 300 000 ¥ pénzbírsággal sújtják. A változásokat előrelépésnek tekintik a kimerült ügyvédekről, sőt a túlmunka miatt elhíresült országban, karossi néven.

Az Expedia 19 országon végzett online felmérése azt mutatja, hogy a japán munkavállalók a kijelölt szabadságuknak csak 50 százalékát vették igénybe 2018-ban, ez a legalacsonyabb arány a vizsgált országok között. A japán kormány arra törekedett, hogy ezt az arányt 2020-ig 70 százalékra emelje.

Japán esetében ez a szám Dél-Koreában és Szingapúrban 93, az Egyesült Államokban 71, Franciaországban pedig 100 százalékkal hasonlítható össze. A habozás leggyakoribb oka a „munkaerőhiány” volt a tanulmány szerint.

A japán munkavállalók 58 százaléka azt mondta, hogy bűnösnek érzi a szabadnapokat, ami a legmagasabb arány, bár a dél-koreai társaik közel maradtak, 55 százalék.

A fizetett szabadság természetesen aligha újszerű előny, de a vállalatok új pillantást vetnek a rendszerre és újragondolják a munkavállalók előnyeit.

A túlórák korlátozása és a szabadidő kikényszerítése nem az egyetlen módszer a munkavállalók megterhelésének csökkentésére. Egy másik módszer az, ha nagyobb szabadságot adunk nekik, hogy kiválasszák a munkaidőt.

A Flextime lehetővé teszi a munkavállalók számára annak eldöntését, hogy mikor kezdenek és végeznek, mindaddig, amíg eleget tesznek egy bizonyos időszakra meghatározott teljes munkaóraszámnak. A reformszabályozás meghosszabbította a maximális időtartamot egy hónapról háromra, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy órájuk szerint oszthassanak el órákat hónapok szerint

A Flextime azonban még nem terjedt el széles körben, részben azért, mert ez nem egy mindenki számára megfelelő válasz. Inkább kompatibilis az olyan feladatokkal, amelyek egyedi feladatokat tartalmaznak, például a szoftverfejlesztést. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2018-ban a magántulajdonban lévő vállalatok 30 százaléka vagy ennél teljesebb munkaidőben dolgozó munkavállalók gyenge 5 százaléka hajtotta végre a politikát.

Legalább egy japán vállalat számolt be rugalmas politikájának pozitív hatásáról. Májusban az e-kereskedelem üzemeltetője, a DMM.com megkezdte annak engedélyezését, hogy körülbelül 1000 rendes és szerződéses alkalmazott bármikor indulhasson reggel 8 és 11 óra között, és 17 óra között végezzen. és 20 órakor, és felkérte őket, hogy egy hónappal a bevezetése után értékeljék a hatást.

A válaszadók 77 százaléka szerint könnyebb dolgozni, míg 22 százalék azt válaszolta, hogy úgy érzi, semmi sem változott. A legnagyobb pozitívum, amelyet a munkatársak éreztek, az a hatékony munkavégzés képessége volt a reggeli és az éjszakai órák használatával, amit a jó formában tartás egyszerűsége követett. A válaszadók a legnagyobb problémának a tárgyalóhelyfoglalás nehézségét értékelték, mivel a helyiségfoglalások általában az alapvető munkaidőben koncentrálódtak a vállalat szerint.

A rugalmasság célja az volt, hogy enyhítse a liftek torlódásait, nagyobb szabadságot nyújtson a munkavégzéshez és pozitív hatást gyakoroljon a toborzásra - mondta a vállalat szóvivője, Kaori Taira.

Japán azonban még mindig a munkastílus-reformjainak korai szakaszában van, és az egyik szűk keresztmetszet az, hogy sok vezetői pozícióban lévő idősebb munkavállalónak nehézségei vannak a munka változó felfogásának hangolódásában.

Shimoji rendszermérnök esetében a főnöke a forgalmas évszakok kezdetén fokozatosan kivonta a túlórák ellenőrzését. Úgy véli, hogy a főnök és más felsőbb tagok nem ismerték fel a munkastílus-reform jelentőségét, és nem terjesztették a tudatosságot.

"2019-ben a legnagyobb gondolkodásmódváltásra van szükség a vezetők számára" - mondta Yoshie Komuro, a Work Style Balance Co. munkastílus-tanácsadó elnöke. Azt mondta, hogy a mai középszintű vezetők a „demográfiai osztalékfázisban” (az 1960-as és 1990-es évek között) levágták fogaikat., amelyben a munkaképes korú népesség meghaladta a gyermekek és az idősekét. A munkaerő tehát bőséges és olcsó volt, és minél tovább dolgoztak az alkalmazottak, annál több pénzt tudtak keresni a vállalatok.

Az olyan munkastílus-reformok, mint a munkaidő csökkentése, a vezetőket a „sarkal ellentétes irányba terelik” - mondta Komuro. A reformok meggyökerezéséhez szerinte a munkaadóknak meg kell győzniük a vezetőket, például házon belüli képzés révén, hogy az ország szűkülő és elöregedő népessége paradigmaváltást kényszerített.

Mivel néhány vállalat sikeresen demonstrálja a reformok elfogadását, Komuro úgy véli, hogy idővel „több vállalat fogja megkapni az üzenetet”.

A téves és túl sok információ idején a minőségi újságírás döntőbb, mint valaha.
A feliratkozással segíthet nekünk a történet helyes megalkotásában.