A reumatikus betegségekben szenvedő betegek jelenlegi táplálkozási állapota Lengyelország lakosságában

Anna Kłak

1 Környezeti veszélyek és allergológia megelőzésének tanszéke, Varsói Orvostudományi Egyetem, Lengyelország

2 Járványügyi és Egészségfejlesztési Osztály, Reumatológiai Intézet, Varsó, Lengyelország

Jacek Borowicz

2 Járványügyi és Egészségfejlesztési Osztály, Reumatológiai Intézet, Varsó, Lengyelország

Małgorzata Mańczak

2 Járványügyi és Egészségfejlesztési Osztály, Reumatológiai Intézet, Varsó, Lengyelország

Jolanta Grygielska

2 Járványügyi és Egészségfejlesztési Osztály, Reumatológiai Intézet, Varsó, Lengyelország

Piotr Samel-Kowalik

2 Járványügyi és Egészségfejlesztési Osztály, Reumatológiai Intézet, Varsó, Lengyelország

Filip Raciborski

1 Környezeti veszélyek és allergológia megelőzésének tanszéke, Varsói Orvostudományi Egyetem, Lengyelország

2 Járványügyi és Egészségfejlesztési Osztály, Reumatológiai Intézet, Varsó, Lengyelország

Absztrakt

A tanulmány célja

A tanulmány célja a reumatikus betegségekben szenvedő betegek táplálkozásának jelenlegi állapotának értékelése volt a lengyel lakosság körében.

Anyag és módszerek

Névtelen kérdőíves vizsgálatot végeztek a varsói Reumatológiai Intézet betegei között 2012 negyedik negyedévében. Ötszáz kérdőívet osztottak szét, 397 kérdőívet gyűjtöttek össze és fogadtak el további elemzésre (válaszarány = 79%).

Eredmények

A túlsúly vagy az elhízás a betegek több mint felénél (53%) volt jelen (túlsúlyos a válaszadók 30,5% -ánál, elhízás 22,6% -ánál). Az elhízott alanyok közül a vizsgálatban részt vevő férfiak 43% -a és a nők 37% -a gondolja úgy, hogy étrendje helyes. A válaszadók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tart speciális diétát, és csak 18% nyilatkozott úgy, hogy csökkentett mennyiségű monoszacharidot (édesség nélkül) tartó étrendet követ. A tej nélküli étrendet a válaszadók 7% -a, a húsmentes étrendet 6%, a gyümölcs-zöldség étrendet pedig 5% követte. Az étrend-kiegészítőket a válaszadók 26,7% -a használta rendszeresen, míg 33,8% egyáltalán nem használta őket. A fizikai alkalmasság (Health Assessment Questionnaire - HAQ) átlagos értékelése a válaszadók csoportjában 0,71 volt. Nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget a fogyatékosság magasabb szintje (pl. HAQ ≥ 1) és a követett étrend típusa (p = 0,678) vagy a testtömeg-index (BMI) értéke (p = 0,864) között a HAQ értékkel rendelkező személyek között Kulcsszavak: reumás betegségek, étrend, étrend-kiegészítők, HAQ

Bevezetés

A reumás rendellenességek progresszív állapotok, amelyek csökkentik a beteg életminőségét. A leggyakoribb gyulladásos reumatikus rendellenességek közé tartozik a rheumatoid arthritis, a spondyloarthropathiák és az osteoarthritis. A kötőszöveti betegségek, például a szisztémás lupus erythematosus, a Sjögren-szindróma, a scleroderma vagy a dermatomyositis ritkábban fordulnak elő [1–11].

A rheumatoid arthritis (RA) a kötőszövet autoimmun, progresszív, szisztémás betegsége. Jellemzi az ízületek nem specifikus gyulladása (a legtöbb esetben szimmetrikus), az ízületen kívüli elváltozások, valamint a szisztémás szövődmények. A betegség fogyatékossághoz és korai halálhoz vezet [1]. Az RA gyakorisága a fejlett országokban 0,5 és 1,0% között mozog [2]. Lengyelországról nincsenek közvetlen adatok. Becslések szerint a rheumatoid arthritis prevalenciája Kelet-Európában férfiaknál 0,14% (95% CI: 0,08–0,22%), nőknél 0,38% (95% CI: 0,24–0,57%). Közép-Európában a reumás ízületi gyulladás prevalenciája férfiaknál 0,15% (95% CI: 0,11–0,19%) és 0,41% a nőknél (95% CI: 0,31–0,52%), Nyugat-Európában pedig 0,24% (95% CI: 0,21) –0,28%), illetve 0,63% (95% CI: 0,55–0,75%) [3].

A spondyloarthropathiák (SpA) a reumatikus rendellenességek összekapcsolt csoportja, amelyeket közös klinikai tünetek és a genetikai állapotok hasonlósága jellemez. A spondyloarthropathiák közé tartozik többek között a spondylitis ankylopoetica (AS) és a psoriaticus arthritis (PsA) [4]. A betegség gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket (2: 1 arányban). Általában a prevalencia világszerte 0,1% és 1,4% között van [5], bár a világon ennél is szignifikánsabb becslések érhetők el (0,036–0,10%) [6].

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) ritka, krónikus, autoimmun eredetű gyulladásos betegség. Etiológiája multifaktoriális, a klinikai tünetek változatosak és sok szövet és szerv egyidejű elfoglaltságától függenek. Az SLE tünetei leggyakrabban dermatológiai, mozgásszervi, vese- és citopéniás tünetek [7]. Észak-Európában a prevalenciát 40 esetre becsülik 100 000 főre, afro-amerikai személyek esetében pedig 200-ra 100 000 főre. A világ népességében az SLE leggyakrabban a nőknél fordul elő: az SLE-ben szenvedő betegek 80–90% -a nő [8]. Az SLE előfordulásának csúcsa a viszonylag fiatal, 20-40 éves korban esik (átlagosan 29 év) [8, 9].

Az osteoarthritis (OA) az átfedő rendellenességek csoportja, amelyek az etiológiai különbségek ellenére hasonló egészségügyi következményekhez vezetnek [10]. Becslések szerint egész életen át fennáll annak a kockázata, hogy pl. a térd majdnem 45% [6].

A reumatikus rendellenességek a betegek megfelelő és megfelelő táplálását igénylik, amelynek célja a terápiás folyamat megerősítése. A reumás rendellenességek sokfélesége miatt a gyulladásos rendellenességekben (például RA vagy PsA) szenvedő személyeknek más étrendet kell követniük, mint az OA-ban szenvedőknek. Az étrendnek csökkentenie kell a gyulladásos reakciókat és a fájdalmat [11–14]. Tanulmányok megerősítették, hogy a reumás rendellenességek ritkábban fordulnak elő, és enyhébb mértékben fejlődnek Dél-Európában, ami arra utalhat, hogy a mediterrán étrend (halban, olívaolajban és főtt zöldségekben gazdag) befolyásolja a betegségek lefolyását, annak ellenére, hogy e hatás hatása korlátozott 11]. Feltételezzük, hogy nagy mennyiségű hal, olívaolaj és főtt zöldség fogyasztása csökkentheti a betegség kockázatát. Ez a hatás összefügg az omega-3 savak magas szintjével [12]. A pozitív hatás a D-vitamin és a K-vitamin esetében is megfigyelhető [14]. Az étkezési só (nátrium-klorid) megnövekedett bevitele szintén jelentős tényező, amely befolyásolja az autoimmun betegségek, köztük az RA kialakulását. Az étrendben lévő sófelesleg a Th17 sejtek stimulációjához vezethet, és számuk akár 10-szeres növekedését okozhatja, ezért gyulladást okozhat [13].

A tanulmány célja az volt, hogy felmérje az étrendet és annak hatását a reumatikus rendellenességekben szenvedő betegek életminőségére.

Anyag és módszerek

Névtelen kérdőíves felmérést végeztek a Varsói Reumatológiai Intézet (IR) páciensei között 2012. szeptember és december között. A felmérést kiosztották az ambulancián, valamint az intézet kórházi osztályain. A válaszadók egyenként kitöltötték az űrlapokat, majd az előkészített dobozokba helyezték őket.