A rizsfogyasztás és a rák előfordulása az amerikai férfiaknál és nőknél

Ran Zhang

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

2 Járványügyi Osztály, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

Xuehong Zhang

3 Hálózati orvoslás Channing osztálya, Orvostudományi Osztály, Brigham and Women's Hospital és Harvard Medical School, Boston, MA

Kana Wu

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

Hongyu Wu

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

Qi Sun

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

3 Hálózati orvoslás Channing osztálya, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház és Harvard Medical School, Boston, MA

Frank B. Hu

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

2 Járványügyi Osztály, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

3 Hálózati orvoslás Channing osztálya, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház és Harvard Medical School, Boston, MA

Jiali Han

2 Járványügyi Osztály, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

3 Hálózati orvoslás Channing osztálya, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház és Harvard Medical School, Boston, MA

Indiana Egyetem Orvostudományi Karának Közegészségügyi Tanszéke, Indianapolis, IN

Walter C. Willett

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

2 Járványügyi Osztály, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

3 Hálózati orvoslás Channing osztálya, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház és Harvard Medical School, Boston, MA

Edward L. Giovannucci

1 Táplálkozási Tanszék, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

2 Járványügyi Osztály, Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

3 Hálózati orvoslás Channing osztálya, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház és Harvard Medical School, Boston, MA

Társított adatok

Absztrakt

Bevezetés

A hántolatlan rizs a globális élelmiszer-ellátás egyik fő alkotóeleme, amely a világ népességének több mint 50% -ának szolgál alapanyagként 1. Az ázsiai országokkal összehasonlítva az egy főre eső rizsfogyasztás az Egyesült Államokban sokkal alacsonyabb, az etnikai csoportok között jelentős eltérések vannak 2. A fehér rizs, hántolt gabona, héj, korpa és csíra eltávolításával, finomabb textúrával és hosszabb eltarthatósággal rendelkezik. Ezzel szemben a barna rizs teljes kiőrlésű, amelyet csak a legkülső réteg (héj) eltávolításával állítanak elő, és így több élelmi rostot, ásványi anyagot és biológiailag aktív anyagot tartalmaz 3-6. .

A 2012-es és a 2014-es Consumer Reports is azt állította, hogy „a fehér rizs, a barna rizs és a rizs reggeli gabonafélék mintái, amelyeket sok amerikai felnőtt és gyermek fogyaszt, aggasztó mennyiségű arzént tartalmazhatnak” 7. Míg az arzén a levegőben, a talajban, a vízben és az élelmiszerekben található természetes anyag, a szervetlen arzént különböző típusú rákokkal kapcsolják össze, beleértve a tüdő, a máj, a hólyag, a vese és a bőr 8-12. Mindazonáltal nem világos, hogy az arzénbevitel a rizsben található szinteken összefügg-e az emberi rák kockázatával.

Ezért végeztük el ezt az első tanulmányt, hogy átfogóan értékeljük, hogy az egyéneknél, akik évtizedek alatt viszonylag nagy mennyiségű rizst fogyasztottak, nagyobb a kockázata a rák kialakulásának. Konkrétan három jól megalapozott folyamatban lévő leendő kohorsz, a női ápolók egészségügyi tanulmányának és az ápolók egészségügyi tanulmányának II, valamint a férfi egészségügyi szakemberek utólagos vizsgálatának egyedi adatait használtuk fel. Minden kohorszban részletes információkat gyűjtöttünk a fehér rizs és a barna rizs fogyasztásáról 4 évente, legfeljebb 26 évig.

Anyagok és metódusok

Vizsgálati populáció

Három folyamatban lévő potenciális amerikai kohorsz adatait használtuk fel: a Nurses 'Health Study (NHS, n = 121 700 bejegyzett nővér, alapállapotban 30 és 55 év közötti életkor 1976-ban), a Nurses' Health Study II (NHS II, n = 116 609 regisztrált nővér, az alapértékek 25–42 évesek voltak 1989-ben), valamint az egészségügyi szakemberek nyomon követési tanulmánya (HPFS, n = 51 529 férfi szakember, 40–75 évesek a kiinduláskor 1986-ban). E három kohorsz részleteit másutt írták le 13-15. Mindhárom kohorszban a beiratkozás résztvevői kitöltötték az életmóddal, az étrenddel és az újonnan diagnosztizált betegségekkel kapcsolatos alap kérdőíveket. A nyomon követés során kétévente kérdőíveket adtak az orvosi, életmódbeli és egyéb egészséggel kapcsolatos információk frissítése céljából. A követési arány minden kohorsznál meghaladta a 90% -ot.

A jelenlegi elemzésben kizártuk azokat a résztvevőket, akiknél a rák diagnózisa volt a kiinduláskor, és azokat, akiknél hiányzik a rák diagnózisának dátuma. Ezenkívül kizártuk azokat a résztvevőket, akiknek hiányoztak a rizsfogyasztás alapszintű adatai, azokat, akiknek szokatlan volt az ön által bejelentett teljes energiafogyasztásuk (azaz 3500 kcal/nap az NHS és az NHS II esetében; 4200 kcal/nap a HPFS esetében). Kizárás után 70 144 (81 755) NHS résztvevő, 90 264 (95 452) NHS II résztvevő és 45 231 (51 530) HPFS résztvevő adatai álltak rendelkezésre az elemzéshez.

Ezeket a kohorszokat a Harvard Pubic Heath School és a Brigham School és a Boston, Massachusetts Női Kórház intézményi felülvizsgálati testületei hagyták jóvá. Az önállóan kitöltött kérdőív kitöltését úgy vélték, hogy az megalapozott beleegyezést jelent.

A rizsfogyasztás értékelése

A rizsfogyasztásra vonatkozó információkat 1980-ban értékelték először az NHS résztvevői egy validált félkvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőívvel (SFFQ), majd megismételték 1984-ben, 1986-ban, majd ezt követően 4 évente. Hasonló SFFQ-kat adtak négyévente az NHS II résztvevőinek 1991 és 2009 között, a HPFS résztvevőinek pedig 1986 és 2008 között. Minden SFFQ-ban megkérdeztük a résztvevőket, hogy az elmúlt évben átlagosan milyen gyakran fogyasztottak egy-egy meghatározott adagot étel, kilenc lehetséges frekvenciaválasztással a „szinte soha” és a „napi 6 vagy több alkalommal” között. Fehér rizs és barna rizs esetében 1 csészét használtunk adagoló egységként. A teljes rizsbevitelt a fehér rizs és a barna rizs összegeként számoltuk ki. A jelenlegi tanulmányban a résztvevők rizsfogyasztását 4 kategóriába soroltuk (16–19. A fehér rizs és a barna rizs fogyasztásának értékelése mérsékelten korrelált az étrend rekordértékelésével. Például a korrigált Pearson-korrelációs együtthatók e 2 értékelés között 0,53 volt fehér rizs és 0,41 a barna rizs esetében a HPFS 16-ban .

Egyéb kovariánsok értékelése

Egyéb étrendi tényezőket, például vörös hús, hal, alkohol, gyümölcs és zöldség, teljes kiőrlésű gabona, dió fogyasztását is összegyűjtötték az alapvonaltól és az azt követő SFFQ-któl. A tápanyagok bevitelét a bevitel gyakoriságának és a megadott adagméretű tápanyag-összetételnek a szorzataként számoltuk; az összetétel értékeit főleg az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának forrásaiból kaptuk, kiegészítve más adatokkal. Emellett információkat gyűjtöttünk és frissítettünk az orvosi, életmódbeli és egyéb egészséggel kapcsolatos tényezőkről, például a testtömegről, a fizikai aktivitásról, a dohányzás állapotáról, a rák családi kórelőzményéről, a multivitaminokról, valamint a cukorbetegségről, a magas vérnyomásról és a hiperkoleszterinémiáról. Az NHS-ben és az NHS II-ben a posztmenopauzás hormonhasználatot is megkérdeztük.

Az incidens rákos esetek megállapítása

Minden csoportban a résztvevők kétéves kérdőívekben számoltak be rákról és egyéb betegség-végpontokról. A kutatók engedélyt kaptak a vizsgálat résztvevőitől orvosi irataik és kóros jelentéseik megszerzésére, és elvonták a rák anatómiai elhelyezkedésére, stádiumára és szövettani típusára vonatkozó információkat. A megerősített rákos megbetegedéseket a Nemzetközi Betegségek Osztályozása, Ninth Revision [ICD-9] 20 szerint határozták meg .

Statisztikai analízis

Kiszámítottuk az egyes résztvevők nyomon követésének személyi idejét a kiindulási kérdőív visszatérési dátumától a rák diagnózisának, bármely okból bekövetkezett halál vagy a nyomon követés végéig (2010. május 31., NHS, május 31.) 2009. NHS II-ben és 2008. január 31. HPFS-ben), amelyik előbb következik be. Az összes és a helyspecifikus rák relatív kockázatát (RR) és 95% -os konfidencia intervallumát (CI) időfüggő Cox arányos veszélyek regressziós modellekkel 21 becsültük. Valamennyi modellt életkor szerint, hónapokban és naptári időben osztották szét. A többváltozós elemzés során egyidejűleg kontrolláltuk az etnikai hovatartozást és más olyan tényezőket, amelyek befolyásolhatják a rák kockázatát (lásd a 2. táblázat lábjegyzetét ezekre a változókra és azok kategorizálására). Az NHS-ben és az NHS II-ben tovább igazítottuk a posztmenopauzális hormonhasználatot (soha, nem múlt, jelenlegi). A hosszú távú étrend jobb képviselete és a személyen belüli variáció hatásának minimalizálása érdekében a kumulatív átlagos beviteli módszert 22 alkalmaztuk. Pontosabban kiszámoltuk az összes SFFQ kumulatív átlagát a rák, a halál diagnózisáig vagy a nyomon követés végéig. Az ismételt SFFQ-k hiányzó étrendi információinak kezelése érdekében az étrendi változók hiányzó értékeit lecseréltük az előző SFFQ értékekre.

2. táblázat

A teljes rák kockázata a HPFS, NHS I, nad NHS II összesített rizsfogyasztása szerint

Rövidítés: C I, konfidencia intervallum; HPFS, egészségügyi szakemberek utólagos tanulmánya; NHS, ápolók egészségügyi tanulmánya

Az általános rák mellett tovább vizsgáltuk a gyakori helyspecifikus rákok kockázatát, beleértve a prosztatarákot, az emlőrákot, a tüdőrákot, a vastagbélrákot, a hólyagrákot, a veserákot és a melanomát. Az NHS II-ben csak az emlőrákot és a melanomát vonták be a helyspecifikus elemzésbe, mivel más daganatos megbetegedések száma kevés volt. Számos érzékenységi elemzést is végeztünk: (1) a teljes rizsfogyasztás tekintetében megvizsgáltuk a napi legalább 1 adag bevitelét; (2) férfiaknál kizártuk a szerves prosztatarák esetét is, mivel ezeket általában a PSA szűrővizsgálatból fedezték fel, és magas volt az előfordulásuk, de jó a prognózisuk; (3) 4–8 éves késést alkalmaztunk a fordított okozati viszonyok miatt, mivel a szubklinikai rosszindulatú daganatos betegek a betegség miatt megváltoztathatják étrendjüket; (4) azt is megvizsgáltuk, hogy az összefüggéseket módosította-e az etnikum, a dohányzás állapota és a testtömeg-index (BMI). Három kohorszunkban a résztvevők többsége amerikai amerikai, és a kis minta nagysága miatt nem tudtunk stabil becslést adni más etnikumról. Ezért a rétegzett elemzést az európai amerikaiakra korlátoztuk. Hasonlóképpen végeztünk elemzéseket a dohányzás állapota (soha, a múlt és a jelenlegi) és a BMI szerint rétegezve.

A trend vizsgálatát úgy végeztük, hogy minden kategóriához hozzárendeltük a medián értéket, és ezt a változót folyamatos változóként alkalmaztuk a modellekben. A meta-analízist rögzített effektusok feltételezésével összevontuk a többváltozós modellek RR-jeit a 3 kohorszban. A kohorszok közötti heterogenitás P-értékeit Cochran Q teszttel 23 számoltuk ki. Valamennyi P érték kétoldalas volt, és az összes statisztikai eljárást az SAS 9.2 (SAS Institute, Cary, NC) kiadásával hajtottuk végre.

Eredmények

15 673 incidens rákos esetet azonosítottunk az NHS 26 éves követése során, 5 149 esetet 18 év alatt az NHS II-ben és 10 833 esetet 22 év alatt a HPFS-ben. Az NHS-ben az emlőrák volt a leggyakoribb rák (n = 5714; 36,8%), ezt követte a vastagbélrák (n = 1 352; 8,7%) és a tüdőrák (n = 1 205; 7,7%). Az NHS II-ben az emlőrák volt a leggyakoribb rák (n = 2401; 47,0%), a melanoma pedig a következő gyakori rák (n = 538; 10,4%). A HPFS-ben a prosztatarák volt a leggyakoribb rák (n = 5060; 46,7%), ezt követte a vastagbélrák (n = 1042; 9,6%) és a tüdőrák (n = 742; 6,8%).

A vizsgálat résztvevőinek alapjellemzőit a fehér rizs és a barna rizs bevitele szerint az 1. táblázat mutatja. Férfiaknál és nőknél az ázsiai résztvevőknél nagyobb valószínűséggel volt magasabb a fehér rizs bevitele. Az etnikum nem állt szorosan összefüggésben a barna rizs bevitelével. A magasabb barna rizsfogyasztás azonban várhatóan összefüggésbe hozható az egészségtudatosabb étrenddel és az életmóddal kapcsolatos változókkal, ideértve a nagyobb fizikai aktivitást, a kevesebb cigarettázást, a multivitamin-kiegészítők nagyobb mértékű használatát, valamint a magasabb gyümölcs-, zöldség- és teljes kiőrlésű gabona bevitelét.

Asztal 1

Alapszintű életkor szerinti standardizált jellemzők a fehér rizs és a barna rizs bevitele szerint

Az értékek átlagok vagy százalékok, és a vizsgálati populáció életkor szerinti megoszlására vonatkoznak, kivéve az életkori változót; MET-h órás metabolikus egyenértékű feladatok; BMI = testtömeg-index.

Amint a 2. táblázat mutatja, a hosszú távú teljes rizsbevitel nem volt összefüggésben a rák teljes előfordulásának kockázatával. Pontosabban azoknak a résztvevőknek, akik hetente legalább 5 adag teljes rizst ettek, relatív kockázata 0,97 volt (95% CI 0,85-1,07; P a 0,37 trendhez). Hasonlóképpen sem a fehér rizs bevitele (3. táblázat), sem a barna rizs bevitele (4. táblázat) nem volt összefüggésben a rák teljes kockázatával. Ugyanezen összehasonlításként az összes rákkockázat többváltozós RR-je 0,87 volt a fehér rizsnél (95% CI 0,75-1,01; P a 0,17 trendnél) és 1,07 a barna rizsnél (95% CI 0,90-1,26; P a 0,97 trendnél).

3. táblázat

A teljes rák kockázata a HPFS, az NHS I és az NHS II fehér rizses bevitele szerint

Rövidítés: CI, konfidencia intervallum; HPFS, egészségügyi szakemberek utólagos tanulmánya; NHS, ápolók egészségügyi tanulmánya

4. táblázat

Az általános meggyengülés kockázata a HPFS, az NHS I és az NHS II barnarizs bevitele szerint

Rövidítés: CI, konfidencia intervallum; HPFS, egészségügyi szakemberek utólagos tanulmánya; NHS, ápolók egészségügyi tanulmánya

Rövidítés: CI, konfidencia intervallum; HPFS, egészségügyi szakemberek utólagos tanulmánya; NHS, Nurses ’Health Study Az összes modellt az életkor (évek), az etnikai hovatartozás (az amerikai amerikaiak, az ázsiai, az afro-amerikai, a többi), a testtömeg-index (a kilogrammban kifejezett tömeg és a magasság négyzetméterben számított hányadosa alapján számítva; 40) alapján állítottuk be. Vizsgálatunkban ezek az arzénmennyiségek összehasonlíthatók voltak a Consumer Reports-on alapuló mennyiségekkel, amelyek azt mutatták, hogy az átlagos szervetlen arzénszint 13,3 μg/csésze fehér rizsben és 28,2 μg/csésze barna rizsben 7).

A rákos megbetegedésekkel kapcsolatban tanulmányunk nem figyelt meg statisztikailag szignifikáns összefüggést a rizsfogyasztás és az egyes rákok kockázata között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a hólyagrák kockázatának szignifikánsan megnövekedett kockázatát figyeltük meg ≥ 5/hét és 41,42 arányban. Nyilvánvaló, hogy a rizsbevitel és a húgyhólyagrák kockázata közötti határok közötti jelentős összefüggések megfigyelése egyértelműen további vizsgálatokat indokol.

Vizsgálatunk erősségei közé tartozik a nagy népesség, a perspektivikus tervezés, több évtizedes nyomon követéssel, a rizsfogyasztás ismételt felmérésével, párhuzamos elemzésekkel a férfiak és a nők körében, valamint a rák számos kockázati tényezőjének ellenőrzése. Ennek a vizsgálatnak a korlátai érdemes megfontolásra. Először is, tanulmányunk nem közvetlenül mérte a rizs vagy más élelmiszerek arzénszintjét. Ehelyett ez a tanulmány azzal a konkrét kérdéssel foglalkozott, hogy a rizsben lévő arzén mennyisége elegendő-e a rák kockázatának észlelhető növekedéséhez. Tudomásul vesszük, hogy az arzén tanulmányozása egyértelműen kívánatos, de valószínűleg biomarkert igényel. Másodszor, mérési hibák vannak SFFQ-k felhasználásával a rizsbevitel értékelésére. Az összefüggések (r

Az SFFQ-értékek és az 1 hetes étrendi rekordok közötti 0,5) arra utalnak, hogy a jelenlegi tanulmányban ésszerűen értékelték a rizsfogyasztást. Harmadszor, eredményeinket körültekintően kell általánosítani más lakosságra nézve, mivel a vizsgálatban résztvevőink többsége európai származású. Az európai-amerikai résztvevőink által fogyasztott rizstermékek jóval kevesebbek voltak, mint az ázsiai, spanyol és indiai lakosok. Ezenkívül nincs információnk arról, hogy a rizs hol termelődött az Egyesült Államokban, és a rizs arzénszintje a termelés helye, a rizs főzési módszerei és a rizs főzéséhez használt víz minősége szerint változhat. Negyedszer, mint minden megfigyelési tanulmány esetében, a többi tényező által okozott maradéktalan zavart sem lehet teljesen kizárni; azonban a következetesen megfigyelt null eredmények mind a férfiak, mind a nők ellen érveltek az erős társulások hiánya ellen. Végül, noha a mintaméretünk összességében nagy, korlátozott volt a hatásunk arra, hogy megvizsgáljuk a rizsfogyasztás potenciális hatását egyes rákos helyekre, viszonylag alacsony előfordulási gyakorisággal az Egyesült Államokban.

Összefoglalva, nem találtunk statisztikailag szignifikáns összefüggést a rizsfogyasztás és a felnőtt férfiak vagy nők általános rákkockázata között. Jövőbeni kutatások szükségesek az arzénszint és a rizsfogyasztás mennyiségének mérésére vonatkozóan annak érdekében, hogy jobban értékelhető legyen az élelmiszerből bevitt arzén rákkockázatra gyakorolt hatása.

A PAPÍR NAGYSZERŰSÉGÉNEK ÉS HATÁSÁNAK RÖVID LEÍRÁSA

Az első vizsgálatot az összes rizs, a fehér rizs és a barna rizs fogyasztása és a rák kialakulásának kockázata közötti összefüggések átfogó vizsgálatára végeztük. E tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a teljes rizs, a fehér rizs vagy a barna rizs hosszú távú fogyasztása nem volt összefüggésben a rák kialakulásának kockázatával az amerikai férfiaknál és nőknél. Jövőbeni kutatások indokolttá teszik az arzénszint és a rizsfogyasztás mennyiségének mérését.

Kiegészítő anyag

Kiegészítő táblázatok

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az ápolók egészségügyi tanulmányának és az ápolók II. Egészségügyi tanulmányának és az egészségügyi szakemberek utólagos tanulmányának résztvevőinek és munkatársainak értékes hozzájárulásukért, valamint a következő állami ráknyilvántartásoknak a segítségükért: AL, AZ, AR, CA, CO, CT, DE, FL, GA, ID, IL, IN, IA, KY, LA, ME, MD, MA, MI, NE, NH, NJ, NY, NC, ND, OH, OK, VAGY, PA, RI, SC, TN, TX, VA, WA, WY. Ezt a munkát az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) a CA87969 és a CA55075 támogatásokkal támogatta. A tartalom kizárólag a szerzők felelőssége, és nem feltétlenül képviseli az NIH hivatalos nézeteit.

Lábjegyzetek

Összeférhetetlenség:

Egyik sem. A finanszírozóknak nem volt szerepük a tanulmány tervezésében és lebonyolításában; az adatok gyűjtése, kezelése, elemzése és értelmezése; valamint a kézirat elkészítése, áttekintése vagy jóváhagyása.

A szerző közreműködése:

Dr. Ran Zhang és Xuehong Zhang teljes hozzáféréssel rendelkeztek a vizsgálat összes adatához, és felelősséget vállalnak az adatok integritásáért és az adatelemzés pontosságáért.

Tanulmányi koncepció és tervezés: Zhang, Zhang, Wu, Wu, Sun, Hu, Han, Willett és Giovannucci

Adatszerzés: Willett és Giovannucci

Az adatok elemzése és értelmezése: Zhang, Zhang, Wu, Wu, Sun, Hu, Han, Willett és Giovannucci

A kézirat megfogalmazása: Ran Zhang és Xuehong Zhang

Statisztikai elemzés: Ran Zhang és Xuehong Zhang

Megszerzett finanszírozás: Willett és Giovannucci

Adminisztratív, technikai vagy anyagi támogatás: Willett és Giovannucci

Tanulmányi felügyelet: Willett és Giovannucci

A kézirat kritikus felülvizsgálata a fontos szellemi tartalmak esetében: Zhang, Zhang, Wu, Wu, Sun, Hu, Han, Willett és Giovannucci