Mi okozza a rózsaszínű-barna váladékozást?

Az ember hüvelyi váladékának színe sokat elmondhat az egészségéről. Néhány ember aggódhat, ha a váladékuk rózsaszínű-barna, de ezt sokféle tényező okozhatja.

A rózsaszínű barnás váladékozás vagy a foltosodás az ember időszakának környékén gyakori, de előfordulhat máskor is peteérés, terhesség vagy egészségügyi problémák miatt. Ez a kisülési szín azonban ritkán okoz aggodalmat.

Ebben a cikkben a rózsaszínű-barna hüvelyváladék okait vizsgáljuk. Azt is elmagyarázzuk, mi a normális, és mikor kell orvoshoz fordulni.

A rózsaszínű-barna hüvelyváladék lehetséges okai a következők:

1. Menstruáció

A rózsaszínű-barna váladék gyakran néhány nappal az időszak kezdete előtt jelentkezik, amikor a test felkészül a menstruációra.

A rózsaszínű-barna váladék gyakran szakaszosan jelentkezik a menstruáció megkezdése előtti néhány napban, mert a test felkészül a menstruációra.

Az emberek is észrevehetnek rózsaszín vagy barna váladékozást a menstruáció vége felé. Ez szintén normális, és nem okoz aggodalmat.

A friss vér vörösnek vagy rózsaszínűnek tűnik, míg az idősebb vér sötétbarna.

2. Irritáció

Az irritáció rózsaszínű, piros vagy barna váladékot okozhat, ha a méhnyak vagy a hüvelyi csatorna kissé elvérzett. Nemi aktus vagy egy tárgy elhelyezése a hüvelyben néha ennek bekövetkezését okozhatja.

A méhnyak irritálódhat fertőzés, vegyi anyagoknak való kitettség vagy trauma miatt. A szokatlan váladékozás mellett az emberek fájdalmat tapasztalhatnak a közösülés során és viszketést okozhatnak.

3. Ovulációs vérzés

Az ovuláció az a folyamat, amikor a petefészek felszabadítja a petesejtet. Az ovuláció az ember menstruációs ciklusának közepe táján következik be.

Ebben az időben néhány ember ovulációs vérzést észlel, amely enyhe foltos vagy nagyon világos színű, vért tartalmazó váladék. Ovulációs görcsöket is tapasztalhatnak, amikor ez bekövetkezik.

4. Hypomenorrhoea

Azoknál az embereknél, akiknek nagyon könnyű periódusai vannak, az úgynevezett hypomenorrhoea, rózsaszín vagy barna váladék lehet a tipikus menstruációs áramlás helyett.

A normális menstruációs ciklus 24–38 napot vesz igénybe, és egy időszak általában 8 napig tart. Szabálytalan ciklus lenne az, amely nem fér bele ebbe a tartományba.

Könnyű, szabálytalan időszakok különböző okok miatt fordulhatnak elő, többek között:

szoptatás
kor
policisztás petefészek szindróma (PCOS)
túlterhelő
feszültség

5. Fogamzásgátlás

Megosztás a Pinteresten A fogamzásgátlóval hormonális egyensúlyhiány alakulhat ki, amely áttörő vérzéshez vezethet.

A hormonális fogamzásgátló módszerek megkezdése vagy váltása vörös, rózsaszín vagy barna színű váladékot okozhat. Bármely hormonális fogamzásgátló hormon egyensúlyhiányt okozhat, ami áttörő vérzéshez vezethet.

Áttörő vérzés nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha egy személy:

hiányzik egy tabletta, vagy megfeledkezik a fogamzásgátló tapasz vagy gyűrű cseréjéről
megbetegszik vagy kiszárad a ciklus közepén
antibiotikumokat szed
folyamatosan szedi a tablettát, vagy olyan meghosszabbított ciklusú márkát használ, mint például a Seasonale, amely 3 havonta csak egy időszakot ad nekik
méhen belüli eszközt (IUD) használ

6. Hormonális egyensúlyhiány

A hormonok szabályozzák a menstruációt, és a hormonális egyensúlyhiány megváltoztathatja az ember váladékozásának színét ciklusának különböző pontjain.

Bizonyos hormonok alacsony szintje befolyásolhatja, hogy a méh mikor és hogyan dobja le a bélését, ami foltosodáshoz vezethet rózsaszínű-barna váladék formájában.

Ez a foltozás akkor gyakori, amikor az emberek először menstruálnak, és amikor a menopauza kezdetét veszik.

7. Fertőzések

Sok fertőzés, beleértve a gyakori nemi úton terjedő fertőzéseket (STI-k), foltosodást vagy rózsaszínű-barna váladékozást okozhat.

A következő fertőzések lehetnek azok, amelyek foltot okozhatnak:

Ezek a fertőzések gyakran további tünetekkel járnak, beleértve:

kismedencei fájdalom
fájdalom a közösülés során
fájdalmas vizelés
hüvelyi viszketés
szokatlan hüvelyi szag

Ezek a fertőzések orvosi ellátást igényelnek.

8. Beültetési vérzés

A beültetés akkor történik, amikor a megtermékenyített petesejt beültetésre kerül a méh falába. Néhány ember enyhe foltos vagy rózsaszínű kisülést észlel, amikor ez megtörténik.

Néhány nő az implantáció során is enyhe görcsöt tapasztal.

Ez a folyamat gyakran ugyanabban az időben történik, amikor az egyén várhatóan megkapja a következő időszakot. Ennek eredményeként összekeverhetik az implantációs vérzést egy könnyű menstruációs ciklussal.

Az implantációs vérzés bekövetkezése után a terhesség korai jelei általában következnek. Ezek általában a következőket tartalmazzák:

fejfájás
hányinger
emlőérzékenység
élelmiszer-ellenérzések
fáradtság
hátfájás

9. Méhen kívüli terhesség

Néha a megtermékenyített petesejt beültethető a méhen kívülre, általában a két petevezeték egyikébe. Amikor ez megtörténik, az embrió nem tud megfelelően fejlődni, ami általában komplikációkat okoz.

A méhen kívüli terhesség egyik első jele a szokatlan hüvelyi vérzés, amely lehet rózsaszín vagy barna.

Általában a vérzés könnyebb vagy nehezebb, mint a szokásos menstruáció, és mellette a következő tünetek jelentkeznek:

éles, szúró fájdalmak
gyengeség
szédülés vagy ájulás
emésztőrendszeri tünetek

Aki aggódik amiatt, hogy terhessége méhen kívüli lehet, sürgősségi orvosi ellátást kell kérnie.

10. Petefészek-ciszták

A petefészek-ciszták tünetei közé tartozik a rendellenes váladékozás, a fájdalom és az alsó hasi nyomás.

A petefészek-ciszták folyadékkal töltött zsákok, amelyek a petefészkeken alakulnak ki. A legvalószínűbb, hogy egy személy szülés éveiben fordulnak elő, általában egy petefészken jelennek meg, miután felszabadítja a petesejtet, és eltűnik a menstruáció alatt.

Néha a petefészek ciszta nem oldódik meg, hanem nagyobb lesz. Ha ez megtörténik, akkor az abnormális váladékozást okozhat az időszakok között.

Néhány petefészek-cisztában szenvedő embernek nincsenek tünetei, mások azonban a kóros váladékozás mellett a következőket tapasztalhatják:

fájdalom és nyomás az alsó hasban
fájdalom a közösülés során
teltségérzet
fájdalom vagy nyomás vizelettel
hányinger és hányás

Különösen nagy cisztákkal vagy többszörös cisztákkal rendelkező embereknél, amelyek gyakoriak lehetnek a PCOS-ban szenvedőknél, orvosi kezelésre lehet szükség.

11. Vetélés

A vetélés olyan terhességi veszteség, amely a terhesség 20. hete előtt következik be.

A legtöbb esetben azok a nők, akik terhességi veszteséget tapasztalnak, barna vérzést és rózsaszínű, nyálkahártya váladékot észlelnek.

A terhesség korai szakaszában lehet, hogy vetélést végez, néha még azelőtt, hogy a nő tudná, hogy terhes. Az orvosok ezt kémiai terhességnek nevezik.

Sok nő vérzik terhességének első trimeszterében, vetélés nélkül. Azoknak a nőknek azonban, akik terhesség alatt bármilyen hüvelyi vérzést észlelnek, beszélniük kell orvosukkal.

12. Lochia

A Lochia a hüvelyváladék kifejezés, amely a szülés után következik be.

A csecsemő szülés utáni első napokban a nő hüvelyi váladékai hasonlóak lesznek a sötét periódusú vérrel és néhány alvadékkal járó nehéz időszakhoz.

Ezt követően a vérzés lelassul, a váladék intenzitása és színe világosabb lesz. Kezdetben rózsaszínű vagy barna váladék lesz, majd krémes fehér vagy sárga lesz.

Néhány hüvelyváladék normális, és segít a hüvely egészségének megőrzésében. A kisülés megnedvesíti a hüvelyt és véd a fertőzésektől. Ezenkívül szerepet játszhat a termékenységben.

A normális hüvelyváladék lehet:

tiszta-fehér
csúszós
vékony
ragadós
ragacsos

A hüvelyi váladékozás az ember életkorától és a menstruációs ciklusának szakaszától függően változik.

Az embereknek orvoshoz kell beszélniük, ha szokatlan változást észlelnek a hüvelyi váladékban, különösen akkor, ha a következő tünetek is jelentkeznek:

fájdalom
súlyos vagy szabálytalan vérzés
szokatlan szag
viszketés vagy égés

Az embereknek orvosi kezelésre lesz szükségük, ha:

fertőzés
petefészek ciszták
méhen kívüli terhesség
vetélés

A rózsaszínű-barna hüvelyváladéknak számos oka van. Azoknak az embereknek, akiknek kétségeik vannak vagy aggályaik vannak a hüvelyi váladékozással kapcsolatban, orvoshoz kell fordulniuk.

Utolsó orvosi felülvizsgálat 2020. január 21-én