A súlykontroll magatartásának hatása a koreai elhízott felnőttek körében

Li-Ly Kang

Családorvosi Osztály, Hanyang Egyetem Orvosi Központ, Szöul, Korea

elhízott

Ha-Nui Kim

Családorvosi Osztály, Hanyang Egyetem Orvosi Központ, Szöul, Korea

Fiatal-Ah Jung

Családorvosi Osztály, Hanyang Egyetem Orvosi Központ, Szöul, Korea

Hwan-Sik Hwang

Családorvosi Osztály, Hanyang Egyetem Orvosi Központ, Szöul, Korea

Hoon-Ki park

Családorvosi Osztály, Hanyang Egyetem Orvosi Központ, Szöul, Korea

Kye-Yeung Park

Családorvosi Osztály, Hanyang Egyetem Orvosi Központ, Szöul, Korea

Absztrakt

Háttér

Ennek a tanulmánynak a célja a súlykontroll viselkedésnek a súlyvesztéssel összefüggő hatásainak azonosítása és megvizsgálása az elhízott egyéneknél, akik megpróbáltak fogyni az elmúlt évben.

Mód

Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban 9461 elhízott személy adatait gyűjtötték össze az ötödik és hatodik koreai nemzeti egészségügyi és táplálkozási vizsgálati felmérésből (2010–2014). A felmérésben javasolt kilenc ellenőrzött súlykontroll módszer közül hármat választottak ki: diétaterápia (csökkentett táplálékfelvétel), testgyakorlási terápia (testmozgás) és gyógyszeres terápia (előírt súlycsökkentő gyógyszerek). A résztvevőket a hét csoport egyikére osztották (egyedül diétaterápia; egyedül testgyakorlási terápia; önmagában gyógyszeres terápia; kombinált étrend- és testgyakorlási terápia; kombinált testmozgás és gyógyszeres terápia; kombinált étrend és gyógyszerterápia; vagy kombinált diéta, testmozgás és gyógyszerterápia). Logisztikai regresszióanalízist használtak annak megállapítására, hogy az a csoport, amely megpróbált fogyni az elmúlt évben, valóban lefogyott-e ahhoz a csoporthoz képest, amely nem.

Eredmények

A súlycsökkenés esélyaránya (≥3, de Kulcsszavak: Fogyás, elhízás, diétaterápia, testgyakorlási terápia, gyógyszeres terápia

BEVEZETÉS

Az elhízás számos krónikus betegség, köztük a diabetes mellitus (DM), agyvérzés, a miokardiális infarktus és a rák kockázati tényezője [1,2]. Koreai felnőttek körében gyakorisága folyamatosan nő, a 2001. évi 26,9% -ról 2014-re 32,8% -ra [2,3]. Az elhízás és a túlsúlyos emberek társadalmi-gazdasági költségei Koreában elérték az 1,8 billió koreai wint [4]. Ez nemcsak Koreában van kérdés; az Egyesült Államokban felnőttek országosan reprezentatív felmérése szerint 2013 és 2014 között az elhízás prevalenciája a férfiaknál 35,0%, a nőknél 40,4% volt [1].

Az Amerikai Kardiológiai Főiskola által közzétett, a felnőttek túlsúlyának és elhízásának kezelésére vonatkozó 2013. évi iránymutatás kimondja, hogy a korlátozott kalóriabevitelt és a rendszeres testmozgást kombinálni kell a fogyás kiváltásához [4]. A gyógyszeres terápiát csak olyan program részeként szabad alkalmazni, amely magában foglalja az étrendet, a fizikai aktivitást és a viselkedésterápiát [3]. Bár a hatékony fogyáshoz elengedhetetlen a szakértői segítség [5], az emberek sok esetben különféle egészségtelen súlycsökkentő módszereket folytatnak, beleértve az egyedüli étrendi korlátozást is, az egyszerűbb és gyorsabb fogyás elérése érdekében [6]. Bár az étrendi terápia hatékonyan csökkenti a súlycsökkenést, van egy hátránya a pihenő anyagcsere sebességének csökkentésében [7]. A testtömeg 3–5% -ának megfelelő fogyás a kardiovaszkuláris kockázati tényezők és a DM-kockázat klinikailag jelentős csökkenéséhez vezethet, az 5–10% -os súlycsökkenés a standard cél [3,8].

Ezt a keresztmetszeti vizsgálatot azért terveztük, hogy összehasonlítsuk az egyszeres és kombinált súlycsökkentő módszerek hatását elhízott egyéneknél. Azt is megvizsgáltuk, hogy melyik súlykontroll-viselkedés vezetett hatékonyabb fogyáshoz az elhízott betegeknél, akik megpróbáltak lefogyni az elmúlt évben, az ötödik és hatodik koreai nemzeti egészségügyi és táplálkozási vizsgálati felmérés (KNHANES) nyers adatainak felhasználásával.

MÓD

1. Résztvevők

A 2010 januárjától 2014 decemberéig tartó ötödik és hatodik KNHANES nyers adatait használtuk fel. A KNHANES (felmérési körzetek) mintaterületeit egy komplex rétegzett, többlépcsős valószínűségi klaszter mintavételi módszerrel vontuk ki a minta reprezentativitásának és a becslés pontosságának javítása érdekében. A KNHANES egy országosan reprezentatív keresztmetszeti felmérés, amelyet a Koreai Egészségügyi és Jóléti Minisztérium, valamint a Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (KCDC) készítettek. A KNHANES-ban résztvevő személyek kitöltöttek egy kérdőívet, amely egy egészségügyi interjú felmérésből, egészségügyi magatartás felmérésből, táplálkozási felmérésből és egészségügyi vizsgálat felmérésből állt. A KNHANES-ban részt vevő ≥19 éves, nem terhes egyének közül 9461 olyan személyt vontak be ebbe a vizsgálatba, akiknek testtömeg-indexe (BMI) ≥25,0 kg/m 2. Minden résztvevő írásos beleegyező beleegyezést adott, és a KNHANES V és VI protokolljait a KCDC Intézményi Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta (2010-02CON-21-C, 2011-02CON-06-C, 2012-01EXP-01- 2C, 2013-07CON-03-4C és 2013-12EXP-03-5C). A jelenlegi tanulmány nem igényelt további intézményi felülvizsgálati testület jóváhagyását, mert a KNHANES adatkészlete nyilvánosan elérhető.

2. Demográfia

Információt gyűjtöttünk a résztvevők életkoráról, neméről, átlagos jövedelméről, alkoholfogyasztásáról, dohányzási állapotáról, teljes energiafogyasztásáról és antropometriai méréseiről. A BMI-t úgy számoltuk ki, hogy elosztottuk a súlyt (kg) a négyzetmagassággal (m 2). Az elhízás küszöbértéke ≥25 kg/m 2 BMI volt az ázsiai-csendes-óceáni elhízás diagnosztikai kritériumok alapján.

Az elmúlt évben alkalmazott testsúlycsökkenést és súlykontroll-módszereket a KNHANES-ban javasolt egészségügyi felmérési elemek felhasználásával mértük. A válaszadók arra a kérdésre válaszoltak, hogy "önszántából megpróbálta-e kontrollálni a súlyát az elmúlt évben?" a következő lehetőségek egyikének kiválasztásával: „Próbáltam lefogyni”, „Megpróbáltam fenntartani a súlyomat”, “Megpróbáltam hízni” és “Nem próbáltam kontrollálni a súlyomat.” Azok, akik azt válaszolták, hogy „megpróbáltam lefogyni”, a súlycsökkentési kísérlet csoportjába sorolhatók. A válaszadók válaszoltak arra a kérdésre is, hogy „Jelölje meg az összes olyan módszert, amelyet az elmúlt évben lefogyott vagy fenntartott a testsúlycsökkentéshez” azáltal, hogy kilenc lehetőség közül választotta (testmozgás, böjt, csökkentett ételfogyasztás, étkezés kihagyása, túlzott étkezés). diétás tabletták, felírt súlycsökkentő gyógyszerek, gyógynövényes gyógyszerek, funkcionális élelmiszerek, egyételes étrend és egyéb). Az elemzéshez három ellenőrzött elemet választottak ki: diétaterápia (csökkentett táplálékfogyasztás), testgyakorlási terápia (testedzés) és gyógyszeres terápia (előírt súlycsökkentő gyógyszerek).

A résztvevőket a következő hét csoport egyikére osztották: egyedül diétaterápia; önmagában edzésterápia; önmagában gyógyszeres terápia; kombinált diéta és testedzés; kombinált testmozgás és gyógyszeres terápia; kombinált étrend és gyógyszeres terápia; vagy kombinált diéta, testmozgás és gyógyszeres terápia. Meghatároztuk a súlycsökkentő csoportot, aki „igen” választ adott a „Legalább 3 kg-ot, de az előző évben kevesebb mint 6 kg-ot fogytam” és a „Legalább 6 kg-ot, de az előző évben kevesebb mint 10 kg-ot leadtam” kérdőívre. Az előző évben több mint 10 kg-ot fogytam. A többieket fogyáshiányos csoportnak tekintették. A résztvevőket a következő három csoport egyikére osztották: testsúlycsökkenés ≥3 kg, de az 1. táblázat. Az átlagéletkor a kombinált étrend, testmozgás és gyógyszeres terápia csoportban volt a legalacsonyabb (37,75 ± 1,39 év), a legmagasabb a kombinált étrend és gyógyszeres terápia csoportban (50,41 ± 1,33 év). Nagyobb arányban voltak férfiak a testmozgás önmagában, és a nők nagyobb arányban egyedül a gyógyszeres terápia csoportban. A testtömeg a legmagasabb volt a kombinált étrend-, testmozgás- és gyógyszeres terápiás csoportban (78,37 ± 1,19 kg), a legkisebb pedig a kombinált étrend- és gyógyszerterápiás csoportban (71,12 ± 1,05 kg). A BMI a kombinált diéta, testmozgás és gyógyszeres terápia csoportban volt a legmagasabb (29,51 ± 0,30 kg/m 2), a legalacsonyabb a csak a testgyakorlást végző csoportban (27,44 ± 0,05 kg/m 2). A derék kerülete a kombinált diéta, testmozgás és gyógyszeres terápia csoportban volt a legmagasabb (91,89 ± 0,89 cm), a legkisebb a kombinált étrend és gyógyszeres terápia csoportban (89,20 ± 1,24 cm). A napi kalóriabevitel a legalacsonyabb volt a csak a gyógyszeres terápiában (1670 ± 103,0 kcal), a legmagasabb a kizárólag a terápiás terápia csoportban (2275 ± 31,26 kcal) (1. táblázat).

Asztal 1.

A 6216 vizsgálat résztvevőinek alapjellemzői súlycsökkenési módszer szerint

JellemzőDiéta (n = 1,389) Gyakorlat (n = 2347) Gyógyszeres kezelés (n = 36) Diéta és testmozgás (n = 2286) Gyakorlás és gyógyszeres kezelés (n = 43) Diéta és gyógyszeres kezelés (n = 31) Diéta, testmozgás és gyógyszeres kezelés (n = 84)
Kor (y)48,47 ± 0,4746,78 ± 0,3540,71 ± 2,0344,13 ± 0,4341,56 ± 0,8950,41 ± 1,3337,75 ± 1,39
Szex
Férfi494 (45,2)1 450 (69,1)2. (8.9)1 221 (55,5)1 (0,4)1. (3.4)11. (18.5)
Női895 (54,8)897 (30.9)34. (91.1)1 065 (45,5)42 (99.6)30 (96,6)73. (81.5.)
Jövedelem
Alacsony278 (15,8)346 (11,5)3. (13.5)385 (14,9)2. (3.9)5. (18.4)5. (4.7)
Középső809 (60,8)1 284 (57,0)21. (63.7)1,231 (55,9)29. (69.7)16 (55,6)49 (55.6)
Magas288 (23,4)701 (31,5)12. (22.7)656 (29,2)12. cikk (26.3)10 (26,0)30 (39,7)
Súly (kg)73,64 ± 0,3676,12 ± 0,2972,33 ± 3,6776,32 ± 0,3373,27 ± 1,0971,12 ± 1,0578,37 ± 1,19
Testtömeg-index (kg/m 2)27,71 ± 0,0827,44 ± 0,0528,59 ± 0,6927,81 ± 0,0729,16 ± 0,5027,84 ± 0,2529,51 ± 0,30
Derék kerülete (cm)90,39 ± 0,2590,42 ± 0,1889,75 ± 2,0090,33 ± 0,2290,80 ± 1,3289,20 ± 1,2491,89 ± 0,89
Alkoholfogyasztás
Nem ivó225 (11,8)265 (8.9)0 (0)286 (9,7)2. cikk (5.3)6. (20.9)5. (7.7)
Ivó1 164 (88,2)2 082 (91,1)36 (100)2 000 (90,3)41 (94,7)25. (79.1)79 (92,3)
Dohányzó
Soha917 (58,1)1 103 (41,9)28. (74.0)1 345 (52,8)35 (84.2)25. (70.4)60 (67,9)
Volt vagy jelenlegi469 (41,9)1 243 (58,1)8. (26.0)941 (47,2)8. (15.8)6. (29.6)24. (32.1)
Energiafelvétel (kcal/d)1 975 ± 33,792,275 ± 31,261 670 ± 103,02 077 ± 29,111,905 ± 161,541,764 ± 154,751 970 ± 134,52

Az értékeket átlag ± elért hibaként vagy számként (%) mutatjuk be.