A szelet nem szerepel az étlapon, mivel a németeknek azt mondják, hogy csökkentsék a húsevést

Egy olyan nemzet számára, amely szereti a fenekét és a szeletét, az üzenet nem örvendetes. A németeket arra kérték, hogy gondolják át húsfogyasztási szokásaikat, ha segíteni akarnak a bolygón.

Németország szövetségi környezetvédelmi ügynöksége határozott tanácsot adott ki az emberek számára, hogy térjenek vissza a háború előtti normákhoz, hogy csak különleges alkalmakkor fogyasszanak húst, és különben a mediterrán országok étkezési modelljét alakítsák.

A németek a legmagasabb húsfogyasztók közé tartoznak Európában, és teljes kalóriabevitelük körülbelül 39% -át húsból és húskészítményekből nyerik, míg Olaszországban ez az arány 25%.

"Át kell gondolnunk a magas húsfogyasztásunkat" - mondta Andreas Troge, az UBA elnöke, a kormány környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testülete.

"Azt javaslom az embereknek, hogy térjenek vissza a vasárnapi sülthez, és étkezési szokásaikat a mediterrán országok szokásaihoz igazítsák."

A világ egyik legnagyobb mezőgazdasági kiállításának, a berlini Grüne Woche (Zöld Hét) oldalán beszélve elmondta, hogy a mezőgazdaság felelős Németország üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 15% -áért, és a hústermelés a legenergiaigényesebb gazdálkodási forma. Ezt szem előtt tartva azt javasolta, hogy a húsfogyasztás csökkentése logikus előrelépés.

"Ez aligha jelenti az életminőség feláldozását" - mondta Troge. "Nem hiszem, hogy az olaszok különösebben boldogtalanabbak nálunk [a kevesebb hús elfogyasztása] következtében."

Troge észrevételeit mezőgazdasági szakemberek és politikusok bírálták. Edmund Geisen, a liberális szabad demokraták mezőgazdasági tanácsadója azzal vádolta Troge-t, hogy hatékonyan felszólította a német termékek bojkottját. "Andreas Troge-nak abba kell hagynia a nemzet étvágyának károsítását azáltal, hogy hitelteleníti a mezőgazdasági termelést" - mondta, a hús elleni támadását "populista és egydimenziósnak" nevezve. "Megvilágosult fogyasztóinknak maguknak kell eldönteniük, mit akarnak enni."

Hilmar Steppat, a VeBu német vegetáriánus szövetség üdvözölte a lépést, mondván: "Jó látni, hogy a politikusok végre arra ébrednek, hogy az elfogyasztott húsmennyiség fenntarthatatlan." Hozzátette, hogy bár a vegetáriánusok száma az 1983-as 0,4% -ról napjainkban körülbelül 10% -ra nőtt, a németek mégis nagyon nagy húsfogyasztók voltak.

"Nagy-Britanniától eltérően, bár növekszik az iránta való érdeklődés, a vegetáriánust itt még mindig nem gyakorolják széles körben" - mondta Steppat. "A háború utáni gazdasági fellendülés azt jelentette, hogy az emberek húst ettek, mert ez luxus volt. A háború előtt és után az emberek csak kb. Hetente ettek húst, és talán főztek néhány csontot. Most normális, ha minden nap húst esznek."

A hús nélküli ételeket rosszallják - tette hozzá -, és olyan húskészítmények, mint a libamájpástétom és a borjúhús - amelyeket másutt egyre inkább etikátlannak tartanak - széles körben elérhetőek.

Troge arra figyelmeztetett, hogy a hústermelés nemcsak energiaigényes, a szarvasmarhák által kibocsátott metángáz és a trágya által termelt dinitrogén-oxid, amelyet a gazdák gyakran elhagynak a mezőkön, ahonnan a légkörbe jut, szintén káros a környezetre.

A Világ Vadvédelmi Alapjának megállapításai is alátámasztják azt az állítást, hogy a hústermelés környezetkárosító. A Living Planet közelmúltbeli jelentésében azt mondta, hogy egyetlen kilogramm marhahúshoz 16 000 liter vízre van szükség, figyelembe véve a tehén hároméves élettartamát, az életében elfogyasztott gabonát és az ivott vizet.

A Destatis, a német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint az ország húsfogyasztása az 1991-es évi 64 kg-ról (141 font) mára 58,7 kg-ra csökkent. Az egészségügyi aggályok a fő oka a csökkenésnek - mondta.

A VeBu szerint a fiatal nőket a környezeti aggályok különösen motiválják, hogy feladják a húst.

"Nehezebb rávenni a német férfiakat erre" - mondta Steppat. "Túl sokak számára a húsevés túl szorosan összefügg a férfiassággal."

Hús és meleg

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete becslései szerint a hústermelés adja az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának közel ötödét, bár más szakértők szerint ez a szám túl magas.

Az Egyesült Királyságban az emberek által elfogyasztott élelmiszerek a nemzeti kibocsátás közel ötödét, a hús és tejtermékek ennek csaknem felét teszik ki - állapítja meg az Élelmiszer-klíma Kutatási Hálózat.

A nagy hatást a vegyszerekkel termelt tanyasi takarmány, a közlekedési üzemanyagok és a marhák és juhok böfögéséből származó erős üvegházhatású gáz metánja okozza. A kormány becslése szerint a kenyérrel összehasonlítva a baromfitenyésztéssel összefüggő kibocsátás több mint négyszerese, a sertéshúsé hatszorosa, a marha- és bárányhúsé pedig 16-szorosa a kenyérrel összehasonlítva. Emellett a trópusi erdőket megtisztítják, hogy lehetővé tegyék a takarmánynövényeket, amelyek szintén emisszióforrások.

Az együttérzés a világgazdaságban azt mondja, hogy a húsevés felére csökkentése hatékonyabb lenne, mint a közlekedés felére.