A tápanyagok bevitele és az élelmiszer korlátozása atópiás dermatitisben szenvedő gyermekeknél

Hyunjin Lim

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, Yongin 449-728, Korea.

Kyunghee Song

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, Yongin 449-728, Korea.

Ran Kim

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, Yongin 449-728, Korea.

Jiyeon Sim

1 Élelmezési és táplálkozási osztály, Myongji Egyetem, Yongin 449-728, Korea.

Eunah Park

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Samsung Orvosi Központ, Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Kar, Szöul, 135-710, Korea.

3 Az atópiás betegségek környezeti egészségügyi központja, Samsung Medical Center, Szöul 135-710, Korea.

Kangmo Ahn

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Samsung Orvosi Központ, Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Kar, Szöul 135-710, Korea.

3 Az atópiás betegségek környezeti egészségügyi központja, Samsung Medical Center, Szöul 135-710, Korea.

Jihyun Kim

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Samsung Orvosi Központ, Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Kar, Szöul 135-710, Korea.

3 Az atópiás betegségek környezeti egészségügyi központja, Samsung Medical Center, Szöul 135-710, Korea.

Youngshin Han

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Samsung Orvosi Központ, Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Kar, Szöul 135-710, Korea.

3 Az atópiás betegségek környezeti egészségügyi központja, Samsung Medical Center, Szöul 135-710, Korea.

Absztrakt

Bevezetés

Az atópiás dermatitis (AD) az egyik leggyakoribb allergiás betegség, amely krónikus visszatérő dermatitiszként jelentkezik viszketéssel. Az AD különféle fizikai problémákat okoz a gyakori bőrkárosodás és viszkető érzés miatt, amelyek rontják az életminőséget. Fiatalabb betegeknél a betegség elég súlyos lehet ahhoz, hogy megzavarja a barátságokat, a tanulási teljesítményt és a családi kapcsolatokat, és így a fizikai problémák mellett negatívan befolyásolja az általános életminőséget [1].

Az ételallergia (FA) erősen befolyásolja az AD-t [2]. Az AD-ben szenvedő betegek között 35-40% -hoz társul FA, amelyről beszámoltak, hogy a kisgyermekeknél 4-szer magasabb a felnőtteknél [3]. Az FA kezelésének leghatékonyabb módja az étrend korlátozása az allergiát okozó ételek bevitelének megakadályozása érdekében [4]. A bőrtüneteket jelentősen javítani lehet az AD-t okozó allergiát kiváltó ételek étrendi korlátozásával [5]. Az étrendi korlátozásnak azonban nem szabad kavalikusabbnak lennie, mivel nem minden étel váltja ki az AD tüneteit [6]. A helytelen diagnózis miatt szükségtelenül folytatott korlátozott étrend [7] késleltetheti az atópiás gyermekek növekedését és táplálékhiányt okozhat. Ezért a szakemberek helyes diagnózisa kulcsfontosságú az élelmiszerek korlátozásakor, és gondos táplálkozási kezeléssel kell kísérnie, figyelembe véve a korlátozott élelmiszerek alternatív/kiegészítő étrendjét.

Ezt a vizsgálatot az élelmiszer-korlátozás jelenlétének és a korlátozott ételek listájának vizsgálatára végezték mérsékelt AD-s gyermekeknél, valamint a korlátozott étrendnek a tápanyag-bevitel változásaira és a betegség súlyosságára gyakorolt hatásának megismerésére. Reméljük, hogy ez a tanulmány alapvető adatokat szolgáltat az étrendi irányelvek elkészítéséhez és az AD-s gyermekek táplálkozási tanácsadásához.

Anyagok és metódusok

Tárgyak

A vizsgálatot 2010 júliusától 2011 decemberéig végezték. 12 hónapos és 13 év közötti, AD-ben szenvedő betegeket vettek fel. Az AD diagnózisa korábban meghatározott kritériumokon alapult [8]. A felvételi kritériumok az atópiás dermatitis (SCORAD) indexének SCORingja volt 20 és 50 között, nem volt más szisztémás betegség, és az elmúlt héten nem adtak be antihisztaminokat vagy szisztémás kortikoszteroidokat.

Általános jellemző felmérés

Az általános jellemzőket, beleértve a nemet, az életkort, az élelemkorlátozás jelenlétét és a korlátozott ételek listáját, az AD betegek gondozóin keresztül vizsgálták, akik ellátogattak a C kórház Allergiaközpontjába. A felmérési kérdőívben a korlátozott élelmiszerek listája tartalmazta a tojást (tojás), tejet és tejtermékeket (tej, sajt, sima joghurt), babot (Doenjang, tofu, szójatej), diót (mogyoró, dió, egyéb dió), gabonát ( búza, hajdina), kagyló és rákfélék (garnélarák, rák, kagyló, abalone, osztriga, tintahal, kis polip, polip), hal (fehér húsú hal, vörös húsú hal), hús (marhahús, csirke, sertés), feldolgozott élelmiszerek ( szóda, élelmiszer-adalékanyagok) és mások, amelyek az AD-hez kapcsolódó FA gyakori okai.

Az AD súlyosságának értékelése

Az alanyok AD diagnózisát a gyermekorvosok az előzetes kritériumok szerint [8] állították fel, és a tünetek mértékét egyértelműen a SCORAD index alapján ítélték meg. Ez a súlyossági osztályozás objektív és szubjektív pontszámokból áll. Az objektív pontszám figyelembe veszi az AD elváltozások mértékét és súlyosságát, például erythema, ödéma/populáció, szivárgás/kéreg, excoriation, lichenifikáció és szárazság. A szubjektív pontszám magában foglalja a viszketés és az álmatlanság értékelését 1 és 10 közötti vizuális analóg skála segítségével [9].

A vizsgálati időszak alatt a szülőket arra utasították, hogy napi egyszer fürödjenek enyhe savas szappannal és meleg vízzel, és folyamatosan kezeljék gyermekük AD elváltozásait. A bőrkezelés egységesítése után 4 hónapig figyeltük meg az AD súlyosságának változását.

Étrendi bevitel felmérés

Az étrendi bevitelt egy 3 hónapos táplálékfogyasztás gyakoriságára vonatkozóan vizsgálták egy élelmiszer-gyakorisági kérdőív (FFQ) [10] felhasználásával, amelyet a Koreai Genom és Epidemiológiai Tanulmány (KoGES) dolgozott ki és tápanyagbeviteli felmérés céljából bizonyított. Az élelmiszerek listája összesen 74 tételből állt, beleértve főtt rizst (3), tésztát (3), kenyeret (3), egyéb gabonákat (3), burgonyát (2), húst (8), tojást (1), tejterméket termékek (3), bab (4), dió (1), hal és kagyló (8), Kimchi (2), zöldségek (12), gomba (2), tengeri moszat (2), gyümölcsök (12), ital (1) ) és harapnivalókat (4). Az egy adag bevitelének referencia-bevitelét a 24 órás visszahívási módszer mediánértékének figyelembevételével határoztuk el, majd elosztottuk „kevesebbre” (0,5-ször), „normál” és „többre” (1,5-szer) [11]; egyes élelmiszereknél az adagok méretét képekkel tüntették fel, amelyek a tényleges méretet mutatják. A gyakoriságot kilenc szintre osztották, beleértve a „napi kétszer” és a „kevesebb mint havonta egyszer” értékeket.

Tápanyag-bevitel elemzése

A tápanyagbevitelt az FFQ alapján elemeztük a Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ KoGES táplálkozási felmérési eszközével (Genimic FFQ ver. 1.0).

Számítottuk 14 tápanyag (energia, fehérje, kalcium, foszfor, vas, cink, A-vitamin, E-vitamin, B1-vitamin, B2-vitamin, niacin, B6-vitamin, folsav, C-vitamin) egyedi bevitelét, és az egy főre eső napi tápanyagot a bevitelt az egyes tápláléklisták tápanyagainak összege alapján számolták ki [12].

Az energia és a tápanyagok százalékos arányát az ajánlott bevitelhez (% KDRI, kiszámítva (tápanyag-bevitel ÷ RNI vagy AI) × 100) a tápanyag-bevitel KDRI-hez [12] összehasonlítva elemezték az ajánlott tápanyag-bevitel (RNI) vagy a megfelelő bevitel alkalmazásával. (AI) a KDRI-kből.

Statisztikai analízis

Az összegyűjtött adatok statisztikai elemzését az SPSS for Windows 18.0-s verziójával (SPSS, Chicago, IL, USA) használtuk. A felmérés eredményeit gyakoriságként és százalékban, valamint átlag ± SD-ként fejeztük ki. Student t-próbáját és ANOVA-ját (Duncan többszörös tartományú tesztjét) végeztük, hogy összehasonlítsuk a csoportok közötti átlagok különbségét.

Eredmények

Az alanyok általános jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A 62 gyermekből 33 fiú (53,2%) és 29 lány (46,8%) vett részt. A nemek szerinti életkor szerinti megoszlás 2 éves időközönként azt mutatta, hogy az 5-7 év közötti gyermekek képezték a legnagyobb arányt (21,0%). Fiúknál az 5-7 éves korosztály volt a legmagasabb (24,2%). A lányoknál a 3-5 éves korcsoport volt a legmagasabb (27,6%).

Asztal 1

A tantárgyak száma életkor szerint

A korlátozott táplálékcsoportok számát/típusait AD-s gyermekeknél a 2. és a 3. táblázat tartalmazza. 3. Harmincegy (50,0%) betegnek nem volt élelmiszer-korlátozása. Az 1-3, 3-10 és több mint 10 étel korlátozását a gyermekek 19,4% -ánál, 24,2% -ánál és 6,4% -ánál észlelték. A korlátozott élelmiszerek közül a szóda (11,9%) volt a legmagasabb, majd csökkenő sorrendben az élelmiszer-adalékanyagok (9,2%), a dió (7,0%), a mogyoró (7,0%) és az egyéb diófélék (5,9%) következtek. A korlátozás alá eső élelmiszerek huszonhétét élelmiszercsoportokba sorolták, beleértve a tojást, tejet és tejtermékeket (tej, sajt, sima joghurt), babot (Doenjang, tofu, szójatej), dióféléket (földimogyoró, dió, egyéb dió), szemeket (búza, hajdina), kagyló és rákfélék (garnélarák, rák, kagyló, abalone, osztriga, tintahal, kis polip, polip), hal (fehér húsú hal, vörös húsú hal), hús (marhahús, csirke, sertés) és feldolgozott élelmiszerek ( szóda, élelmiszer-adalékanyagok). A kagylókra és rákokra vonatkozó korlátozás volt a legelterjedtebb (24,9%), amelyet csökkenő sorrendben követtek a feldolgozott élelmiszerek (21,1), a diófélék (20,0%), a tej és tejtermékek (9,2%) és a húsok (8,1%).

2. táblázat

A korlátozott élelmiszerek száma atópiás dermatitisben szenvedő gyermekeknél