Az étkezési kalcium- és foszforbevitel, az étkezési kalcium/foszfor arány és a csonttömeg összefüggése a koreai lakosságban

Kyung-Jin Lee

Koreai Katolikus Egyetem, St. Vincent Kórház, Családorvosi Osztály, Koreai Katolikus Egyetem, 93 Jungbudaero, Paldal-gu, Suwon, Gyeonggi-do 442-723 Koreai Köztársaság

Kyung-Soo Kim

Családorvosi osztály, Szöuli Szent Mária Kórház, Orvostudományi Főiskola, Koreai Katolikus Egyetem, Szöul, Dél-Korea

Ha-Na Kim

Koreai Katolikus Egyetem, St. Vincent Kórház, Családorvosi Osztály, Koreai Katolikus Egyetem, 93 Jungbudaero, Paldal-gu, Suwon, Gyeonggi-do 442-723 Koreai Köztársaság

Jin-A Seo

Koreai Katolikus Egyetem, St. Vincent Kórház, Családorvosi Osztály, Koreai Katolikus Egyetem, 93 Jungbudaero, Paldal-gu, Suwon, Gyeonggi-do 442-723 Koreai Köztársaság

Sang-Wook Song

Koreai Katolikus Egyetem, St. Vincent Kórház, Családorvosi Osztály, Koreai Katolikus Egyetem, 93 Jungbudaero, Paldal-gu, Suwon, Gyeonggi-do 442-723 Koreai Köztársaság

Absztrakt

Háttér

A csontritkulás jelentős közegészségügyi kérdéssé vált. A csontok egészségét befolyásoló különféle tényezők közül nemcsak az étrend kalcium- és foszforbevitele, hanem az étrendi kalcium/foszfor arány is kapcsolódhat a csontok egészségéhez. Ezért megvizsgáltuk, hogy az étkezési kalcium- és foszforbevitel, valamint az étkezési kalcium/foszfor arány összefüggésben van-e a csonttömeggel koreai, ≥ 20 éves korú felnőtteknél.

Mód

Az elemzés a Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat felmérésének adatait használta fel, amely koreai civilek keresztmetszeti felmérése volt, 2010 januárja és decembere között. Ebben a tanulmányban összesen 4935 résztvevőt (2309 férfit és 2626 nőt) elemeztek. A résztvevők étrendi kalcium- és foszforbevitelét 24 órás étrend-visszahívással becsültük meg. Az egész test, a combnyak és az ágyéki gerinc csontsűrűségét kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük.

Eredmények

Az étrendi kalciumbevitel és az étkezési kalcium/foszfor arány pozitív kapcsolatban állt a combnyak csonttömeg-sűrűségével ≥50 éves férfiaknál (p = 0,046, illetve 0,041). Az étrendi kalciumbevitel pozitív összefüggéseket mutatott az egész test csonttömeg-sűrűségével a premenopauzás nőknél (p = 0,022).

Következtetések

A megnövekedett kalciumbevitel és a magas étrendi kalcium/foszfor arány kedvezően befolyásolhatja a koreai felnőttek csonttömegét. További nem- és életkor-specifikus vizsgálatokra van szükség a kalcium- és foszforbevitel, valamint az étrendi kalcium/foszfor arány csonttömegre gyakorolt hatásának további azonosításához.

Háttér

Az oszteoporózis egy csontváz-állapot, amelyet alacsony csonttömeg és a csontszövet építészeti romlása jellemez [1]. A csontritkulás az egyik közegészségügyi kérdéssé vált, mert az osteoporotikus törések és a halálozás fokozott kockázatával jár, ami nagy társadalmi-gazdasági terhet jelent [2–4]. Ezenkívül a csontritkulás és az oszteoporotikus törések aránya magas és világszerte gyorsan növekszik. Az Egyesült Államokban 2010-ben az oszteoporózis és az alacsony csonttömeg előfordulása 50 évnél idősebb felnőtteknél 10,3% és 43,9% volt [5]. Ezenkívül az oszteoporotikus törések száma meghaladja az évi 1,5 milliót, és az előrejelzések szerint a csípőtáji törések az 1990-es becsült 1,7 millióról 2050-ben 6,3 millióra növekednek [6]. A csípőtörések száma az ázsiai-csendes-óceáni térségben várhatóan folyamatosan növekszik, és az előrejelzések szerint 2050-re eléri a 3,25 milliót [7]. Koreában 2009-ben az 50 évnél idősebb felnőtteknél az oszteoporózis prevalenciája 23,1%, a férfiaknál és a nőknél 8,1%, illetve 38,7% volt [8].

Bár az oszteoporózis elsősorban a posztmenopauzás nőkre összpontosult, a férfiak osteoporosisa közegészségügyi problémává vált. A csípőtáji törés korspecifikus előfordulási aránya a férfiaknál körülbelül a fele volt, mint a nőknél, de a csípőtáji töréssel rendelkező férfiak halálozása négyszer nagyobb volt, mint a nőknél [9]. Ezenkívül fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a premenopauzás nők alacsony csonttömegét, mivel a csontritkulás előfordulása a jövőben összefüggésbe hozható a csonttömeg elégtelen megszerzésével fiatal korban [10].

Számos olyan tényező befolyásolja a csonttömeget, mint az életkor, a testsúly, a fizikai aktivitás, a cigarettázás, a túlzott alkoholfogyasztás vagy az ezzel járó betegségek [11]. Közülük a tápanyagok a csonttömeg-csúcs elérésében és a csontvesztés szabályozásában is az egyik kapcsolódó komponensek. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy különféle tápanyagok, például A-vitamin és prekurzorai [12, 13], aszkorbinsav [13], K-vitamin [14, 15], nátrium [16], magnézium [17, 18], kalcium és vitamin A D [19, 20] és a foszfor [21, 22], valamint a különféle ételek [23–26] összefüggenek a csonttömeggel.

A hidroxilapatit, amely a csontszövet egyik elsődleges ásványi vegyülete, kalciumból és foszfátból áll; így a kalcium és a foszfor megfelelő bevitele fontos lehet a csontok egészsége szempontjából [27]. Számos tanulmány vizsgálta az étrend kalcium- és foszforbevitelének és a csonttömeg összefüggését [28, 29]. Ezenkívül számos olyan tanulmány volt, amely szerint a magas étrendi kalcium/foszfor arány pozitívan befolyásolhatja a csonttömeget [28, 30]. A koreai lakosság körében azonban mind a mai napig egyetlen tanulmány sem foglalkozott a csonttömeg és nemcsak az étkezési kalcium- és foszforbevitel, hanem az étkezési kalcium/foszfor arány közötti összefüggéssel. Ezért a Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Intézet adatainak felhasználásával megvizsgáltuk, hogy az étkezési kalcium- és foszforbevitel, valamint az étkezési kalcium/foszfor arány összefüggésben van-e a csonttömeggel az 50 évesnél fiatalabb vagy idősebb férfiak, illetve a menopauza előtti vagy posztmenopauzás korosztályba sorolt koreai felnőtteknél. Vizsgálati felmérés (KNHANES) V-1.

Mód

Vizsgálati populáció

Ez a tanulmány a KNHANES V-1-től gyűjtött adatokat használta fel, amelyet 2010 januárja és 2010 decembere között végeztek. A KNHANES értékeléseket a Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (KCDC) hajtják végre 3 éves időközönként a betegség állapotának értékelésére. a közegészségügyről, és alapadatokkal szolgáljon a koreai lakosság közegészségügyi politikájának kidolgozásáról, kialakításáról és értékeléséről. A KNHANES-adatokat nem intézményesített, 1 évesnél idősebb résztvevőktől nyerjük, akiket egy rétegzett többlépcsős klaszter valószínűségi mintavételi terv alkalmazásával választottak ki, hogy biztosítsák a független, homogén és országosan reprezentatív mintavételt. Az adatok háztartási interjúkból, antropometriai és biokémiai mérésekből, valamint táplálkozási állapotértékelésekből állnak. Az összes protokollt a KCDC Intézményi Felülvizsgálati Testülete hagyta jóvá, és a résztvevők írásbeli, tájékozott beleegyezést adtak az alapálláskor.

A KNHANES V-1 10 938 résztvevőt toborzott, és 8958 teljes mértékben kitöltötték a felmérést (részvételi arány: 81,9%). E 8958 résztvevő közül a jelenlegi keresztmetszeti vizsgálat eredetileg 6939 20 vagy annál idősebb felnőtt adatait vizsgálta a kettős energiájú röntgenabszorptiometriával (DXA) mért csonttömeg vonatkozásában. A résztvevőknek hiányoznak a főbb változókra (n = 902) vonatkozó információi vagy értékei, kóros napi energiafogyasztással (5000 kcal; n = 87), hormonpótló kezelést alkalmaznak (n = 338), a kórtörténetben gerinc-, csípő- vagy csuklótörések szerepelnek (n = 228), csontritkulás elleni gyógyszer (n = 32) és ismert veseelégtelenség (n = 7), májcirrhosis (n = 16), pajzsmirigy betegség (n = 203), rheumatoid arthritis (n = 114), vagy a rákot (n = 77) kizárták. Így a jelen vizsgálat végső mintájában 4935 résztvevő vett részt. Jelen tanulmányt a Koreai Katolikus Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testülete hagyta jóvá (IRB jóváhagyási szám: VC14EIME0161).

Étrendi értékelések

Képzett kérdezőbiztosok 24 órás étrendi visszahívással (napi milligramm) becsülték a résztvevők étrendi kalcium- és foszforfogyasztását. Ezenkívül olyan eszközöket is használtak, mint az élelmiszer-modellek, a kétdimenziós élelmiszer-mennyiségek és a tartályok, hogy segítsék a résztvevőket a tápanyag-bevitel kapcsán. A táplálékkal kapcsolatos további információk megszerzéséhez kvalitatív étkezési gyakorisági kérdőívet használtak fel 63 közös élelmiszerre, amelyek 10 gyakorisági választ tartalmaztak.

Csonttömegmérések

A csonttömeg sűrűségét (BMD, g/cm 2) az egész testre, a combnyakra és az ágyéki gerincre (1–4) DXA-val mértük (DISCOVERY-W ventilátornyaláb-denzitométer, Hologic, Inc., Waltham, Mass. USA). Az összes BMD-mérést az International Society for Clinical Densitometry hivatalos álláspontjain alapuló szabványosított protokoll és irányelvek szerint végezték [31].

Laboratóriumi mérések

Vérmintákat vettünk minden résztvevő antecubitalis vénájából legalább 12 órás koplalás után. A mintákat feldolgozták, azonnal hűtötték, hűtőházban szállították a Koreai Szöuli Központi Vizsgálati Intézetbe, és a vizsgálati létesítménybe való megérkezéstől számított 24 órán belül elemezték. A szérum ferritinszintet immunoradiometriai vizsgálattal mértük γ-számlálóval (1470 Wizard, PerkinElmer, Turku, Finnország), a szérum lúgos foszfatázt autoanalizátorral (Hitachi Automatic Analyzer 7600, Hitachi, Japán). A szérum összes 25-hidroxi-D-vitamin koncentrációját radioimmun vizsgálati módszerekkel mértük γ-számlálóval (1470 Wizard, PerkinElmer, Turku, Finnország), és a standard eltérés indexe 0,50 vagy kevesebb volt a D-vitamin külső minőségértékelési rendszer háromszoros értékelése során. Az intra- és inter-assay variációs együtthatói 2,9-5,5, illetve 6,3-12,9%, a kimutatási határok pedig 1,5 ng/ml voltak.

Klinikai és antropometriai mérések

A résztvevők antropometriai méréseit speciálisan képzett vizsgáztatók végezték. A magasságot és a súlyt egy éjszakai böjt nyomán mértük, miközben a résztvevők könnyű ruhát viseltek, a derék kerületét kilégzés után mérőszalaggal mérték fel a köldök körüli vízszintes síkban, és a résztvevők súlyaként a testtömeg-indexet (BMI) számolták ( kilogrammban) osztva magasságuk négyzetével (méterben).

Asztal 1

A vizsgálatban résztvevők klinikai és laboratóriumi jellemzői

2. táblázat

Összefüggések az étrendi kalcium, a foszfor, a kalcium/foszfor arány és a csont tömegsűrűsége között

Korrelációs együttható (r) a csonttömeg sűrűségévelEgész testA deréktájiA combnyak

Férfiak
*	0,102 **	0,015
Foszforbevitel	-0,050	0.129 **	0,050
Ca/P arány	-0,070 *	0,134 **	0,043
≥ 50 év
Kalciumbevitel	0,147 **	0,171 **	0.180 **
Foszforbevitel	0.121 **	0,072	0,133 **
Ca/P arány	0,110 **	0,011 **	0,126 **
Nők
Premenopauzális
Kalciumbevitel	-0,001	-0,001	0,004
Foszforbevitel	0,015	0,029	0,044
Ca/P arány	0,036	0,048	0,068 *
Menopauza utáni
Kalciumbevitel	0,064	0,224 **	0,177 **
Foszforbevitel	0,081	0,148 **	0,144 **
Ca/P arány	0,069	0,151 **	0,118 **

* 3. és 4. p. 4. Miután megigazította az olyan zavaró tényezőket, mint az életkor, a jövedelem, az oktatás, a lakóövezet, az alkohol, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a napi energiafogyasztás, az étrend-kiegészítők jelenléte, a nők teljes szoptatásának időtartama, a BMI, a szérum alkalikus foszfatáz, a ferritin, valamint a D-vitamin szint, az étrendi kalciumbevitel és az étrendi kalcium/foszfor arány pozitív összefüggésben állt a BMD-vel az 50 évnél idősebb férfiak combnyakában és a premenopauzás nőknél, az étrendi kalciumbevitel pozitív összefüggéseket mutatott az egész test BMD-vel.

3. táblázat

Többváltozós korrigált összefüggések az étrendi kalcium, a foszfor, a kalcium/foszfor arány és a csontsűrűség között a férfiak között