Az étrendi szokások és a kapcsolódó egészséggel kapcsolatos életmódbeli tényezők meghatározása a dán felnőtt lakosság körében

Tárgyak

Absztrakt

Háttér/célok:

Az étrendi szokások azonosítása és leírása dán felnőtteknél, valamint annak megvizsgálása, hogy mely demográfiai és egészséggel kapcsolatos életmódbeli tényezők kapcsolódnak az étrendi szokásokhoz.

Tantárgyak/módszerek:

Az étrendről és a testmozgásról szóló dán nemzeti felmérésből származó, 2003–2008-ban gyűjtött adatok 1569 férfit és 1785 nőt vettek fel. Az étrendet 7 napos előre kódolt tápláléknaplóval értékeltük. Az életkorra, nemre, testsúlyra, testmagasságra, fizikai aktivitásra, dohányzási szokásokra, iskolai végzettségre és az egészséges táplálkozási szokásokhoz való hozzáállásra vonatkozó információk személyes interjúkból származnak. Az étrendi szokások feltárására a fő komponens elemzést alkalmazták. Többféle regressziós elemzés segítségével megvizsgálták az életmódbeli tényezőkkel való összefüggéseket.

Eredmények:

Három fő étkezési szokást azonosítottak: egy „hagyományos” minta korrelált a rozskenyér, fehér kenyér, kenyér zsír, sajt, lekvár, hideg hús, darált hús, burgonya és mártás, valamint sütemény és keksz bevitelével; „egészségtudatos” minta korrelál a durva kenyérrel, gyümölccsel, zöldséggel, alacsony zsírtartalmú tejtermékkel, dióval, vízzel és teával; és egy „gyorsétterem” minta korrelál a pizzával, hamburgerrel/tavaszi tekerccsel, chipsekkel, rizzsel és tésztával, cukorral édesített üdítőkkel és édességekkel. A „hagyományos” minta pozitívan kapcsolódott a férfi nemhez és az életkorhoz, míg az „egészségtudatos” minta pozitívan a nővé váláshoz, az életkor és az iskolai végzettség növekedéséhez. A „gyorsétterem” mintája fordítottan összefüggött az életkorral és a dohányzással.

Következtetések:

Három különféle étkezési szokást azonosítottak, és a kapcsolódó életmódot és demográfiai tényezőket jellemezték. A megállapítások értékesek a jövőbeni táplálkozási oktatás megcélzásában, és célzottabb stratégiákat tesznek lehetővé az élelmiszer-alapú táplálkozási irányelvek kommunikálásában.

Bevezetés

A fő táplálkozási szokások azonosítása és jellemzése a populációban, valamint annak vizsgálata, hogy ezek a szokások miként kapcsolódnak a demográfiai és életmódbeli tényezőkhöz, segíthetnek a lakosság sérülékeny csoportjainak azonosításában, és ezáltal az egészségügyi hatóságokat ösztönözhetik az étkezési szokások javítására irányuló kampányok megcélzásában az egészségtelen táplálkozási szokásokkal rendelkező csoportok számára . Ezenkívül a rossz étkezési szokásokhoz kapcsolódó tényezők azonosítása értékes az életmóddal összefüggő betegségek megelőzésének jövőbeni kutatásában.

A tanulmány célja a dán felnőtt lakosság fő táplálkozási szokásainak azonosítása, valamint a demográfiai és életmódbeli tényezőkkel való összefüggések vizsgálata volt. Ezenkívül a minták tápértékének értékelése érdekében megvizsgáltuk az egyes minták kiválasztott tápanyagok bevitelével való összefüggéseket, valamint az étrend általános minőségét, az étrendi szokások és a dán FBDG-nek való megfelelésre utaló pontok közötti összefüggések segítségével. . 13.

Tantárgyak és módszerek

A táplálékfelvételre vonatkozó adatokat 53 élelmiszercsoportba összesítettük (1. kiegészítő melléklet). Az étrendi mintákat PCA (a FACTOR eljárás SAS-ban) segítségével azonosítottuk varimax rotációval. 16 Az azonosított minták számát a Scree diagram és az egyes minták értelmezhetősége alapján határoztuk meg. Minden egyes élelmiszercsoport mintaterhelését kiszámítottuk, ami összefüggésnek tekinthető az élelmiszercsoport és az alapul szolgáló minta között. A 0,30 vagy annál magasabb faktorterhelésű élelmiszercsoportokat úgy tekintettük, mint amelyek szorosan kapcsolódnak az adott mintához, és ezeket alkalmaztuk a minták jellemzésében. Mindegyikhez faktorszámot számoltak az egyes mintákhoz. A faktor pontszámok a tényező kapcsolatának becslései az egyén táplálékfelvételéhez, ennélfogva a faktor pontszámok tükrözik az egyes élelmiszercsoportok értékét, amelyek azonosítják a mintát. 17.

Annak tesztelésére, hogy ugyanazok a táplálkozási szokások voltak-e férfiaknál és nőknél, a PCA-t külön elvégezték a férfiakon és a nőkön. Ezenkívül a PCA-t megismételték az adatkészlet két véletlenszerűen kiválasztott félmintáján, hogy értékeljék a módszer megismételhetőségét, és a levezetett minták nagyon összehasonlíthatók voltak a fő adatsoron levezetett három mintával (az adatok nem láthatók).

Többszörös regressziós elemzést alkalmaztunk az azonosított táplálkozási szokások és életkor, BMI osztály (alsúly, normál testsúly, túlsúly, elhízás), a szabadidő fizikai aktivitása (ülő, könnyű, mérsékelt, erőteljes), dohányzási szokások (napi, dohányzó) közötti lehetséges összefüggések vizsgálatára., alkalmi dohányos, soha nem dohányzó), iskolai végzettség (alapiskola, szakképzés, rövid felsőoktatás, közép- vagy hosszú felsőfokú végzettség) és „Egészséges táplálkozás szándéka” (gyakran vagy nagyon gyakran, néha vagy soha). A demográfiai és életmódbeli változók elemzését külön-külön végeztük a férfi és női résztvevők esetében, az összes változó kölcsönösen egymáshoz igazítva (egyéni tényező pontszám, mint eredmény). A trend tesztjét mindegyik független változóra elvégezte χ 2 (III. Típus) a változók folyamatos változóként való felvételével a regressziós modellbe.

Az azonosított étrendi szokások étrend-minőségének további elemzéséhez kiszámolták Pearson korrelációs együtthatóit az összes energiára, a hozzáadott cukrokra, az élelmi rostokra, a telített zsírokra és az alkoholra, valamint az egyes azonosított étrendi mintákra. Ezenkívül kiszámolták az étkezési szokások és az FBDG betartását tükröző étrend-index közötti korrelációs együtthatókat. Minden adatkezelést és statisztikai elemzést a SAS Enterprise Guide 4.1-es verziójában hajtottunk végre. 18.

Eredmények

Mivel a férfiaknál és a nőknél ugyanannyi mintát azonosítottak külön-külön, mint a teljes adatsorban (az adatokat nem mutatjuk be), és mivel hasonló módon jellemezték őket, a további elemzéseket a teljes adathalmazon végzett PCA-n alapozták.

A 4. táblázatban a kiválasztott tápanyagok és a három étrendi minta közötti korrelációs együtthatókat mutatjuk be. Mindkét nem esetében a hagyományos minta pozitívan korrelált a teljes energiafogyasztással, a hozzáadott cukrokkal és a telített zsírokkal, és fordítottan korrelált az étkezési rostokkal és az étrend index pontszámával. Az egészségtudatos mintázat szintén korrelált a teljes energiafogyasztással, azonban nem olyan erős, mint a hagyományos minta. Ezenkívül az egészségtudatos minta pozitívan korrelált az élelmi rostokkal és az étrend index pontszámával, és fordítottan korrelált a telített zsírokkal, a hozzáadott cukrokkal és az alkohollal. Mindkét nem esetében a gyorséttermi minta pozitívan korrelált a teljes energiafogyasztással és a hozzáadott cukrokkal, és fordítottan korrelált az étkezési rostokkal, a férfiak telített zsírjaival és az alkoholfogyasztással. Mindkét nemnél fordított összefüggést észleltek az étrend index pontszámával és a gyorsétterem mintázatával.

Vita

Ebben a tanulmányban a különböző táplálkozási szokásokhoz kapcsolódó tényezőket tisztázták, amelyek lehetővé tették a jövőbeni közegészségügyi kezdeményezések célzását kor, nem és iskolai végzettség szerint meghatározott csoportok felé. A táplálkozási szokások további elemzése az egyes étkezéseken belül további információkat nyújthat a lehetséges egészségtelen ételekről vagy étkezésekről, és ezáltal fokozottabban összpontosíthat arra, hogy miként célozható meg a jövőbeni táplálkozási oktatás. A táplálkozási szokások regionális különbségeivel kapcsolatos további elemzések szintén elősegíthetik a táplálkozási oktatás célzottabb stratégiáját.

Hivatkozások

KI. Étrend, táplálkozás és a krónikus betegségek megelőzése: a WHO/FAO közös szakértői konzultációjának jelentése. Egészségügyi Világszervezet: Genf, 2003.

KI. Elhízás: A globális járvány megelőzése és kezelése. Jelentés a WHO konzultációjáról. Egészségügyi Világszervezet: Genf, 2000.

EFSA. Tudományos vélemény az élelmiszer alapú étrendi irányelvek megállapításáról. Az EFSA diétás termékekkel, táplálkozással és allergiákkal foglalkozó testülete (NDA). Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság: Parma, 2010.

Hu FB. Étrendi minta elemzése: új irány a táplálkozási epidemiológiában. Curr Opin Lipidol 2002; 13.: 3–9.

Bamia C, Orfanos P, Ferrari P, Overvad K, Hundborg HH, Tjonneland A et al. Táplálkozási szokások az idősebb európaiak körében: az EPIC-Idősek tanulmány. Br J Nutr 2005; 94. o: 100–113.

Charreire H, Kesse-Guyot E, Bertrais S, Simon C, Chaix B, Weber C et al. A táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás (szabadidő és foglalkozás) és a televízió nézése közötti összefüggések középkorú francia felnőtteknél. Br J Nutr 2011; 105: 902–910.

Costacou T, Bamia C, Ferrari P, Riboli E, Trichopoulos D, Trichopoulou A. A mediterrán étrend nyomon követése a görög népesség fő összetevőin és klaszteranalíziseken keresztül. Eur J Clin Nutr 2003; 57: 1378–1385.

Engeset D, Alsaker E, Ciampi A, Lund E. Étrendi szokások és életmódbeli tényezők a norvég EPIC kohorszban: a norvég nők és rák (NOWAC) tanulmány. Eur J Clin Nutr 2005; 59: 675–684.

Fung TT, Stampfer MJ, Manson JE, Rexrode KM, Willett WC, Hu FB. A fő táplálkozási szokások és a stroke kockázatának leendő tanulmányozása nőknél. Stroke 2004; 35: 2014–2019.

Hodge AM, angol DR, O'Dea K, Giles GG. Az étrendi szokások és a cukorbetegség előfordulása a melbourne-i kollaboratív kohort-tanulmányban. Am J Epidemiol 2007; 165: 603–610.

Fung T, Hu FB, Fuchs C, Giovannucci E, Hunter DJ, Stampfer MJ et al. A fő táplálkozási szokások és a vastagbélrák kockázata nőknél. Arch Intern Med 2003; 163: 309–314.

Newby PK, Muller D, Hallfrisch J, Andres R, Tucker KL. Ételminták faktoranalízissel és antropometriai változásokkal mérve felnőtteknél. Am J Clin Nutr 2004; 80: 504–513.

Knudsen VK, Fagt S, Trolle E, Matthiessen J, Groth MV, Biltoft-Jensen A et al. Az étrendi bevitel értékelése a dán felnőtteknél egy élelmiszer alapú táplálkozási irányelveken alapuló index segítségével. Élelmiszer Nutr Res 2012; 56; doi: 10.3402/fnr.v56i0.17129.

Pedersen CB. A dán polgári nyilvántartási rendszer. Scand J Közegészségügy 2011; 39: 22–25.

Biltoft-Jensen A, Matthiessen J, Rasmussen LB, Fagt S, Groth MV, Hels O. A dán 7 napos előre kódolt tápláléknapló érvényesítése a felnőttek körében: energiafogyasztás v. Energiafelhasználás és rögzítési hossz. Br J Nutr 2009; 102: 1838–1846.

SAS Intézet Rt. SAS Intézet Rt. SAS/STAT 9.2. Felhasználói kézikönyv. SAS Institute Inc.: Cary, NC, USA, 2008.

Togo P, Heitmann BL, Sorensen TI, Osler M. A táplálékfelvételi tényezők konzisztenciája a különböző étrendi értékelési módszerek és a népességcsoportok szerint. Br J Nutr 2003; 90: 667–678.

SAS Institute Inc. SAS Enterprise Guide 2006; 4: 1.

Lau C, Glumer C, Toft U, Tetens I, Carstensen B, Jorgensen T. et al. A táplálkozási szokások azonosítása és reprodukálhatósága egy dán kohorszban: az Inter99 tanulmány. Br J Nutr 2008; 99: 1089–1098.

Osler M, Heitmann BL, Gerdes LU, Jorgensen LM, Schroll M. Diétás szokások és mortalitás a dán férfiaknál és nőknél: prospektív megfigyelési tanulmány. Br J Nutr 2001; 85: 219–225.

Togo P, Osler M, Sorensen TI, Heitmann BL. A táplálékfelvételi szokások és az elhízás longitudinális vizsgálata felnőtt dán férfiaknál és nőknél. Int J Obes Relat Metab Disord 2004; 28.: 583–593.

Északi Miniszterek Tanácsa Nordic Nutrition Recommendations 2012. 1. rész: Összefoglalás, alapelvek és felhasználás. Északi Miniszterek Tanácsa, 2013. Elérhető: http://dx.doi.org/10.6027/Nord2013-009.

Irz X, Fratiglioni L, Kuosmanen N, Mazzocchi M, Modugno L, Nocella G et al. Az étrend minőségének szociodemográfiai tényezői az EU-ban: összehasonlító elemzés négy országban. Közegészségügyi Nutr 2013; 9.: 1–13.

Groth MV, Fagt S, Brondsted L. A táplálkozási szokások társadalmi meghatározói Dániában. Eur J Clin Nutr 2001; 55: 959–966.

Groth MV, Fagt S, Stockmarr A, Matthiessen J, Biltoft-Jensen A. A társadalmi-gazdasági helyzet dimenziói a testtömeg-indexhez és az elhízáshoz a dán nők és férfiak körében. Scand J Közegészségügy 2009; 37: 418–426.

Pedersen AN, Fagt S, Groth MV, Christensen T, Biltoft-Jensen A, Matthiessen J et al. Danskernes Kostvaner 2003-2008. Hovedresultater (Étkezési szokások Dániában 2003-2008. Fő eredmények) DTU Fødevareinstituttet: Søborg, Dánia, 2010.

Duvigneaud N, Wijndaele K, Matton L, Philippaerts R, Lefevre J, Thomis M et al. Az elhízási mutatókkal kapcsolatos étrendi tényezők és a flamand felnőttek sportban való részvételének szintje: keresztmetszeti tanulmány. Nutr J 2007; 6.: 26.

Korn L, Gonen E, Shaked Y, Golan M. Az egészségügyi felfogás, az ön- és testkép, a fizikai aktivitás és a táplálkozás Izraelben az egyetemisták körében. PLoS One 2013; 8.: e58543.

Mishra GD, McNaughton SA, Ball K, Brown WJ, Giles GG, Dobson AJ. A fiatal és a középkorú nők főbb táplálkozási szokásai: egy prospektív ausztrál kohorsz vizsgálat eredményei. Eur J Clin Nutr 2010; 64.: 1125–1133.

Scagliusi FB, Polacow VO, Artioli GG, Benatti FB, Lancha AH Jr. A nők energiafogyasztásának szelektív aluljelentése: a képzés nagysága, meghatározó tényezői és hatása. J Am Diet Assoc 2003; 103.: 1306–1313.

Knudsen VK, Gille MB, Nielsen TH, Christensen T, Fagt S, Biltoft-Jensen A. Az étrend és a fizikai aktivitás dán nemzeti felmérésében használt előzetesen kódolt étkezési napló relatív érvényessége. Közegészségügyi Nutr 2011; 2: 1–7.

Gunnare NA, Silliman K, Morris MN. Az ön által jelentett súly és a nem, a testtömeg-index, a súlygal való elégedettség, a mérlegelési magatartás és a fizikai aktivitás pontossága a vidéki főiskolai hallgatók körében. Testkép 2013; 10.: 406–410.

Due P, Heitmann BL, Sorensen TI. Az elhízás előfordulása Dániában. Obes Rev 2007; 8.: 187–189.

Matthiessen J, Biltoft-Jensen A, Fagt S, Knudsen VK, Tetens I, Groth MV. A testtömeg téves felfogása a túlsúlyos dán felnőttek körében: trendek 1995 és 2008 között. Közegészségügyi Nutr 2013; 5.: 1–8.

Szerzői információk

Hovatartozások

Táplálkozási osztály, Dán Műszaki Egyetem, Nemzeti Élelmiszerintézet, Søborg, Dánia

V K Knudsen, J Matthiessen, A Biltoft-Jensen, M R Sørensen, M V Groth, E Trolle, T Christensen & S Fagt

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre

Levelezési cím

Etikai nyilatkozatok

Versenyző érdekek

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.

További információ

Kiegészítő információk kísérik ezt a cikket az European Journal of Clinical Nutrition honlapján

Kiegészítő információk

Kiegészítő függelék (DOC 60 kb)

Jogok és engedélyek

Erről a cikkről

Idézd ezt a cikket

Knudsen, V., Matthiessen, J., Biltoft-Jensen, A. et al. Az étrendi szokások és a kapcsolódó egészséggel kapcsolatos életmódbeli tényezők meghatározása a dán felnőtt lakosság körében. Eur J Clin Nutr 68, 736–740 (2014). https://doi.org/10.1038/ejcn.2014.38

Beérkezett: 2013. október 15

Felülvizsgált: 2014. február 03

Elfogadva: 2014. február 06-án

Publikálva: 2014. március 19

Kibocsátás dátuma: 2014. június

További irodalom

Az életmód összetevőinek és a táplálkozási szokások közötti kapcsolat

Andreea Gherasim
, Lidia I. Arhire
, Otilia Niță
, Alina D. Popa
, Mariana Graur
& Laura Mihalache

A Nutrition Society folyóirata (2020)