A társulás hiánya az NYD-SP18 variáns és az elhízás között. Egészségügyi alkohol- és pszichoszociális tényezők Kelet-Európában tanulmány

Jaroslav A. Hubacek

Kísérleti Orvostudományi Központ, Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet, Prága, Csehország

Hynek Pikhart

c Járványügyi és Közegészségügyi Tanszék, University College London, London, Egyesült Királyság

Ruzena Kubinova

b Egészségmegfigyelési Központ, Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Prága, Csehország

Anne Peasey

c Járványügyi és Közegészségügyi Tanszék, University College London, London, Egyesült Királyság

Sofia Malyutina

d Bel- és Preventív Orvostudományi Intézet, Orosz Orvostudományi Akadémia, Novoszibirszk, Oroszország

Andrzej Pajak

e Epidemiológiai és népesedéstudományi tanszék, Egészségügyi Kar, Népegészségügyi Intézet, Jagiellonian University Medical College, Krakkó, Lengyelország

Abdonas Tamosiunas

f Népesedéstudományi Tanszék, Litván Egészségtudományi Egyetem Kardiológiai Intézete, Kaunas, Litvánia

Martin Bobak

c Járványügyi és Közegészségügyi Tanszék, University College London, London, Egyesült Királyság

Absztrakt

Megismételni azt a megállapítást, hogy az rs6971091 polimorfizmus az NYD-SP18 génen belül társul a testtömeg-indexhez (BMI).

Módszer

Elemeztük 29 284 felnőtt (a férfiak 46,2% -a, átlagéletkor 58,9 (SD 7,3), átlagos BMI 28,6 (5,0 kg/m 2)) adatait elemeztük a Csehország, Lengyelország, Litvánia és Oroszország.

Eredmények

A BMI nem különbözött rs6971091 genotípus szerint. A férfiaknál az átlagos BMI (SE) a GG, GA és AA hordozókban 27,8 (0,05), 27,9 (0,06) és 27,9 (0,14) kg/m 2 volt (p = 0,26); nőknél a megfelelő értékek 29,2 (0,06), 29,1 (0,07) és 29,1 (0,16), p = 0,57 voltak. Cseh alanyokban (n = 6752), akik számára rendelkezésre állt az FTO rs17817449 genotípus, a BMI meghatározásában nem volt kölcsönhatás az NYD-SP18 és az FTO polimorfizmusai között. Az életkor, az energia- és zsírbevitel, valamint a fizikai aktivitás kiigazítása nem változtatta meg lényegesen az eredményeket. Nem volt összefüggés az NYD-SP18 genotípus és a derék-csípő arány között.

Következtetés

Ez a tanulmány egy nagy szláv populációs mintában azt sugallja, hogy az NYD-SP18 gén rs6971091 variánsa nem fontos meghatározója a középkorúak elhízásának.

Bevezetés

Az elhízás számos krónikus betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a cukorbetegség általánosan megelőzhető kockázati tényező. Egyes populációkban az egyének 60% -a túlsúlyos vagy elhízott [1]. Az elhízás vagy a túlsúly általában az alacsony fizikai aktivitás és a magas energiafogyasztás által okozott pozitív energiamérlegből adódik, bár más tényezők is szerepet játszanak, például alváshiány vagy szociális tényezők [2]. Ezen környezeti tényezők mellett az elhízást és a testtömeg-indexet (BMI) jelentősen befolyásolják a genetikai tényezők. Twin-vizsgálatok arra utalnak, hogy a genetikai hatások a BMI variációjának akár 40-70% -át is megmagyarázhatják [3]. Az elmúlt évtizedek intenzív kutatási erőfeszítései ellenére azonban a BMI örökölhetőségének csak viszonylag kis részét tulajdonították specifikus genetikai tényezőknek.

Az elhízással ismert kapcsolatban álló polimorfizmusok közül a legfontosabbak az FTO 1. intronváltozatai [4]. Az NHLBI Family Heart Study és a Framingham tanulmányon alapuló tanulmány az NYD-SP18 gén (gén ID 84691) egyetlen nukleotid polimorfizmusát (rs697109) azonosította elhízással összefüggésben [5]. A gént a 7. kromoszómán lévő régió finom feltérképezésével azonosították, amely régóta ismert az elhízással összefüggésben [6]. A szerzők az NYD-SP18 variánsok elhízásra gyakorolt hatásáról számoltak be, amely még nagyobb volt, mint az FTO polimorfizmus hatása [5]. Újabban az rs697109 SNP és a BMI közötti összefüggést hímeknél igazolták, nőknél azonban nem [7]. Ezenfelül kimutatták az SNP és az FTO gén 1. intron polimorfizmusa közötti additív hatást a BMI értékekre [7]. Végül egy kis nőstényekkel végzett intervenciós tanulmány azt sugallta, hogy az NYD-SP18 polimorfizmus rövid távú intenzív életmódbeli beavatkozás után jelentősen megjósolhatja a pozitív testösszetétel-változásokat [8].

Az NYD-SP18 génről ismert, hogy szerepet játszik a herék fejlődésében (Locus ID 84691), de nem ismertek azok a mechanizmusok, amelyek összekapcsolhatják az elhízás kialakulásával. Az Rs6971091 nem szinonim polimorfizmus (G> A; Lys242> Glu), és azt jósolták, hogy ez a natív fehérje hibás hajtogatását okozhatja (http://snpeffect.vib.be/snp_main.php?id=27249604) [9].

Legjobb tudásunk szerint az rs6971091 SNP elhízásra gyakorolt hatását nem különítették el más populációs mintában. A vizsgálat célja az rs6971091 SNP NYD-SP18 génen belüli és az elhízással összefüggő tulajdonságok közötti korábban leírt összefüggés replikálhatóságának tesztelése.

Tantárgyak és módszerek

Elemeztük 4 nagy populációalapú felnőtt kohorsz adatait, amelyeket a Csehországban, Litvániában, Lengyelországban és Oroszországban a kelet-európai egészségügyi alkohol- és pszichoszociális tényezők (HAPIEE) tanulmány részeként hoztak létre [10]. A kohorszok 45-69 éves (litvániai 45-75 éves) férfiak és nők véletlenszerű mintáiból állnak a kiinduláskor. Az alanyokat a népességnyilvántartásokból választották ki; nem alkalmaztak kizárási kritériumokat.

Az energia, valamint a makro- és mikro-tápanyagok étrendi bevitelét 143 tételes élelmiszer-gyakorisági kérdőív segítségével értékeltük a korábban leírtak szerint [11,12]. A fizikai aktivitást olyan kérdések értékelték, amelyek azt kérdezték, hogy a válaszadók heti hány órát sportoltak, játékokat vagy túrázást folytattak. A társadalmi-gazdasági helyzetet a résztvevők legjobban elért iskolai végzettsége és az általuk érintett gazdasági tevékenységek jellemezték [10].

Valamennyi alany írásban megalapozott beleegyezést adott a vizsgálatban való részvételhez. A tanulmányt a megfelelő intézményi Etikai Bizottságok jóváhagyták az 1975-ös Helsinki Nyilatkozattal egyetértésben.

Asztal 1

A sikeres NYD-SP18 genotipizáló alanyok alapvető jellemzői

OrszágCsehországLithuaniaLengyelországOroszország összesen

Szám	6,725	6,828	8,742	6,989	29,284
Férfiak,%	46.0	46.0	49.0	43.1	46.2
Kor, évek	58,3 ± 7,1	61,0 ± 7,6	57,7 ± 7,0	58,9 ± 7,1	58,9 ± 7,3
BMI, kg/m 2	28,2 ± 4,6	29,3 ± 5,3	28,2 ± 4,6	28,6 ± 5,4	28,6 ± 5,0
WHR	0,886 ± 0,085	0,894 ± 0,087	0,880 ± 0,083	0,888 ± 0,087	0,886 ± 0,085
NYD-SP18 rs6971091
GG	3 672 (54,6)	3 697 (54,1)	4 659 (53,3)	3 806 (54,5)	15 834 (54,1)
AG	2 582 (38,5)	2645 (38,9)	3 482 (39,8)	2 703 (38,7)	11,412 (39,0)
AA	471 (7,0)	486 (7.1)	601 (6.9)	480 (6,9)	2 038 (7,0)
BMI rs6971091 alapján NYD-SP18 férfiaknál
GG	28,2 ± 0,1	28,5 ± 0,1	27,9 ± 0,1	266 ± 0,1	27,8 ± 0,05
GA	28,5 ± 0,1	28,5 ± 0,1	28,0 ± 0,1	26,5 ± 0,1	27,9 ± 0,06
AA	28,0 ± 0,3	28,9 ± 0,3	27,9 ± 0,2	27,0 ± 0,3	27,9 ± 0,14
p érték	0,59	0,45	0,80	0,46	0,26
BMI az rs6971091 alapján NYD-SP18 nőknél
GG	28,1 ± 0,1	30,2 ± 0,1	28,4 ± 0,1	30,2 ± 0,1	29,2 ± 0,06
GA	28,2 ± 0,1	29,9 ± 0,1	28,3 ± 0,1	30,1 ± 0,1	29,1 ± 0,07
AA	27,7 ± 0,3	30,1 ± 0,3	28,4 ± 0,3	30,2 ± 0,3	29,1 ± 0,16
p érték	0,67	0,49	0,67	0,67	0,57

A genotípus gyakoriságát n (%), a BMI értékeket átlag ± SE értékként adjuk meg. Lineáris regresszió.

Nem találtunk szignifikáns kölcsönhatást az energiafogyasztás és a NYD-SP18 polimorfizmus között a BMI előrejelzésében, sem a kombinált férfi és női populációban, sem a hím és nőstény külön-külön elemzésekor. Nem találtunk összefüggést ennek a változatnak a teljes táplálkozási energiafogyasztással vagy a telített és telítetlen zsírokkal.

Végül a cseh kohorszban (n = 6752), ahol rendelkezésre álltak adatok az FTO rs17817449 genotípusáról [14], megvizsgáltuk az FTO és az NYD-SP18 genotípusok közötti kölcsönhatást (táblázat (2. táblázat). 2). Míg az FTO szorosan kapcsolódott a BMI-hez (amint arról korábban beszámoltunk [14]), a BMI meghatározásakor nem volt utalás az FTO és az NYD-SP18 polimorfizmusok közötti összefüggésre (p = 0,323), vagy e két genotípus közötti kölcsönhatásra (p = 0,664 ) vagy WHR (p = 0,564, nem látható a táblázatban2 2).

2. táblázat

BMI értékek (átlag ± SE) az FTO (rs17817449) és az NYD-SP18 (rs6971091) polimorfizmusok kombinációjával cseh alanyokban (mindkét nem együtt)

NYD-SP18 genotípus Az FTO p genotípus a trendhezGGGTTTtotal

28,6 ± 0,2

28,3 ± 0,1

27,8 ± 0,1

28,2 ± 0,1

Az átlagos BMI-t átlag ± SE értékként jelentik. Lineáris regresszió.

Vita

A genom egészére kiterjedő asszociációs vizsgálatok és az elhízás magas logaritmusú pontszámú területeinek mély szekvenálása több tucat SNP-t mutatott ki, amelyek jelentősen befolyásolhatják a BMI-t. Az elsődleges vizsgálatok során észlelt asszociációk közül azonban sok továbbra sem megerősített. Fontos, hogy akár a nagy genetikai asszociációs vizsgálatok eredményeit is megismételjék független populációs mintákban [15]; az okok között szerepelnek statisztikai kérdések (a hamis pozitív eredmények kizárása érdekében), lehetséges etnikai különbségek és a genetikai hatások környezeti és életstílus-tényezők általi lehetséges módosítása.

A BMI-hez vagy az elhízás egyéb mutatóihoz potenciálisan társuló gének/változatok széles listája található; a végleges következtetéseket azonban néha nehéz levonni [16,17,18,19,20,21,22]. Fontos, hogy nem minden genetikai variáns kapcsolódik a BMI-hez minden körülmények között az összes populációban, ahogyan ez az FTO esetében is [23]. Számos genotípus esetében beszámoltak arról, hogy az étrendi és genetikai tényezők kölcsönhatásba léphetnek egymással (például az MC4r [24], az APOA5 [25] vagy a TFAP2B [26] variánsai).

Az ígéretes jelölt, az NYD-SP18 génterületen lévő SNP-k esetében a gén és az elhízás közötti lehetséges fiziológiai kapcsolat továbbra sem ismert; ez azonban bizonyos mértékig vonatkozik az elhízással társult legtöbb génre (például a TMEM18 vagy az FTO). Az eredeti jelentésben [5] azt javasolták, hogy az NYD-SP18 polimorfizmus befolyásolhatja a plazma leptinszintjét.

Az elsődleges jelentés [5] két független populációs mintában találta meg az elhízással való összefüggést; ezekben a vizsgálatokban a viszonylag kis mintaméret (minden mintában több száz egyed) hajlamos téves pozitív eredményekre. Újabban a cseh poszt-MONICA tanulmányban hímeknél, nőknél azonban nem. Az NYD-SP18 lehetséges szerepét a BMI meghatározásában egy túlzott testsúlyú, nem diabéteszes nőstény kis beavatkozási tanulmány [8] javasolta; az eredmények arra utalnak, hogy a közönséges homozigóták többet profitálnak az intenzív életstílus-beavatkozásból, mint a kisebb A-allél hordozói.

Vizsgálatunk, melyben csaknem 30 000 független felnőtt volt, sokkal nagyobb volt. Még a BMI trendjének enyhe utalását sem találtuk az NYD-SP18 által. Ezenkívül 6500 egyén részhalmazában nem találtunk bizonyítékot az FTO genotípussal vagy az étrendi bevitt energiával vagy zsírokkal való kölcsönhatásra.

Vizsgálatunknak egy fő korlátja van, amely potenciálisan megmagyarázhatja a korábbi jelentések [5,7] és a tanulmányunk közötti különbséget. Mindkét korábbi tanulmány [5,7] fiatalabb személyeket is tartalmazott, míg a HAPIEE tanulmány csak a 45 éves vagy annál idősebb személyekre terjed ki. Ezért nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a NYD-SP18 genotípus és a BMI között összefüggés áll fenn fiatalabb korosztályokban. Tekintettel azonban ennek a nagy tanulmánynak az eredményeire, arra a következtetésre jutunk, hogy az rs6971091 SNP a NYD-SP18 génben valószínűleg nem önmagában a BMI fontos genetikai meghatározója.

Közzétételi nyilatkozat

Minden szerző kijelenti, hogy nincs összeférhetetlenség.

Köszönetnyilvánítás

A HAPIEE tanulmányt az amerikai Nemzeti Öregedési Intézet, a Wellcome Trust, az Orosz Tudományos Alapítvány (14-45-00030 számú támogatás) és a kutatási szervezet fejlesztésére irányuló projekt (Egészségügyi Minisztérium, Cseh Köztársaság) támogatta. 00023001 (Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet, Prága, Csehország) - intézményi támogatás.