A tejtermékek bevitele és a rákos halálozás kockázata: 11 népességalapú kohorsz-vizsgálat metaanalízise

Absztrakt

Háttér

A tejtermékek a napi étrend fő összetevői, és a tejtermékek fogyasztása és a közegészségügyi kérdések közötti összefüggés nagy figyelmet szentelt. Ebben a tanulmányban metaanalízist végeztünk a tejtermékek bevitele és a rákos halálozási kockázat összefüggésének vizsgálatára.

Mód

A PubMed és az EMBASE szakirodalomban végzett kutatások után 11 populációalapú kohorsz-tanulmány 778 929 személy bevonásával minősült alkalmasnak és került be az elemzésekbe. Az adatokat kivontuk, és a tejtermékek bevitele és a rákos halálozási kockázat közötti összefüggést megbecsültük az összesített relatív kockázatok (RR) és a megfelelő 95% -os konfidencia intervallumok (CI) kiszámításával. Szenzitivitás elemzéseket és alcsoport elemzéseket végeztek régiók, nemek és tejfajok alapján is. A lehetséges dózis-válasz összefüggést tovább vizsgáltuk az általánosított legkisebb négyzetek (GLST) módszer alkalmazásával.

Eredmények

A teljes tejtermékbevitel nem volt összefüggésben a rákos halálozás összes kockázatával, az összesített RR 0,99 (95% CI 0,92–1,07), o = 0,893). Az alcsoportelemzések azt mutatták, hogy az összesített RR-ek 0,97 (95% CI 0,92–1,03), o = 0,314) tej esetében 0,88 (95% CI 0,71–1,10, o = 0,271) joghurt esetében 1,23 (95% CI 0,94–1,61, o = 0,127) sajt esetében és 1,13 (95% CI 0,89–1,44, o = 0,317) vajnál hím és nősténynél, azonban az összesített RR 1,50 (95% CI 1,03–2,17, o = 0,032) a hím teljes tej esetében, amely csak a prosztatarákra korlátozódott. További dózis-válasz elemzéseket végeztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a teljes tej (adag/nap) növekedése szignifikánsan megemelte a prosztatarák halálozási kockázatát, az RR 1,43 (95% CI 1,13–1,81), o = 0,003).

Következtetések

A teljes tejtermékbevitelnek nincs jelentős hatása az összes rákos halálozási kockázat megnövekedésére, míg az alacsony teljes tejfogyasztás a nemlineáris modell alapján még a relatív kockázatot is csökkentette. A férfiak teljes tejfogyasztása azonban jelentősen hozzájárult a prosztatarák halálozási kockázatának emelkedéséhez. Ezenkívül lineáris dózis-válasz összefüggés állt fenn a teljes tejfogyasztás növekedése és a prosztatarák halálozási kockázatának növekedése között.

Háttér

A tejtermékek a napi étrend fő alkotóelemei, és bőséges tápelemeik, például fehérje, zsír, ásványi anyagok és vitaminok miatt világszerte az étrendi ajánlások központi részeként szerepelnek [1]. A tejfogyasztás aránya az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan nőtt számos országban, például Japánban [2]. A mindennapi életünkben nagy mennyiségű tejtermék és összetett összetételük miatt a tejtermékek növekvő szerepe a közegészségügyben széles körben felhívta a kutatók figyelmét.

Egyetemesen elismerték, hogy a tejtermékek bevitele szorosan összefügg bizonyos egészségügyi kérdésekkel. Egyrészt a tejtermékek tápanyagai hasznosak voltak olyan krónikus betegségek esetén, mint a rák. Például a kazeinről kiderült, hogy potenciálisan antimutagén [3] és anticarcinogén tulajdonságokkal rendelkezik [4], míg a tejsavófehérje-hidrolizátum védelmet mutatott patkányokban a vegyszer által kiváltott emlődaganatok ellen [5]. Másrészt egyes tanulmányok ellentétes következtetéseket vontak le. Park és mtsai. megerősítette, hogy a tejfehérje kazein in vitro vizsgálattal elősegítette a prosztatarák sejtjeinek szaporodását [6]. Kroenke és mtsai. azt a nézetet vallotta, hogy a magas zsírtartalmú tejfogyasztás rossz prognózissal jár együtt az emlőrák diagnózisa után, azonban az alacsony zsírtartalmú tejfogyasztás tekintetében nem találtak szignifikáns hatást [7]. Yang és mtsai. kimutatta, hogy a nem metasztatikus prosztatarákban szenvedő férfiak körében a posztdiagnosztikai tejtermékek bevitele növelte a prosztatarákra jellemző halálozási és minden okból eredő halálozási kockázatot [8]. A rákos megbetegedések kockázatának szempontjából Huncharek et al. kijelentette, hogy a nagyobb tej vagy tejtermékek fogyasztása csökkentette a vastagbélrák előfordulásának kockázatát [9], míg Faber és mtsai. azt javasolta, hogy a tejtermékek mérsékelten növeljék a petefészekrák kockázatát [10].

Néhány tanulmány metaanalízist végzett a tejtermékek bevitele és a rák előfordulási kockázata közötti összefüggés megvizsgálására a vastagbél- [11], a prosztata [12], a hasnyálmirigy [13], a gyomor [14] és a petefészekrákban [15], mindazonáltal a kapcsolat A tejtermékek bevitele és a rákos halálozási kockázat közötti különbség és következetlenség az egyes vizsgálatok során eltérő volt, és ezt még nem tárgyalták módszeresen. Ezért elvégeztük a metaanalízist a kérdés átfogó feltárása érdekében.

Anyagok és metódusok

Irodalomkeresés

Ezt a metaanalízist a PRISMA nyilatkozatai szerint tervezték, hajtották végre és jelentették [16]. A rendszeres szakirodalmi keresést a PubMed és az EMBASE adatbázisban végeztük 2016 májusáig. A PubMed a következő keresési stratégiát fogadta el: „Tejtermékek” [Mesh] ÉS „Neoplasms” [Mesh] ÉS („túlélés” VAGY „mortalitás” VAGY „halál” „VAGY„ HR ”VAGY„ RR ”VAGY„ VAGY ”VAGY„ veszélyességi arány ”VAGY„ relatív kockázat ”VAGY„ esélyek aránya ”), és hasonló stratégiát fogadtak el az EMBASE-ben:„ tejtermék ”ÉS („ neoplazma ”VAGY„ neoplazia ”) VAGY „rák” VAGY „daganat” VAGY „daganat”) ÉS („túlélés” VAGY „halálozás” VAGY „halál” VAGY „hr” VAGY „rr” VAGY „VAGY” VAGY „arány” VAGY „relatív kockázat” VAGY ” esélyhányados'). Csak az angol nyelvű teljes szövegű kiadványokat vették figyelembe. Az elsődleges keresés során esetlegesen hiányzó tanulmányok elkerülése érdekében a vonatkozó cikkek és a releváns áttekintések referenciáit is manuálisan szkennelték be. A beolvasott irodalmakat részletesen megvizsgáltuk, hogy kizárjuk az esetleges ismétléseket vagy az ismétlődő adatokat.

Tanulmány kiválasztása

Először kizárták a sokszorosított vizsgálatokat, majd gondosan beszkennelték a címeket és az absztraktokat. A potenciálisan minősített tanulmányok következő teljes szövege áttekintésre került. Tanulmányokat vontunk be, ha azok megfelelnek az alábbi kritériumoknak: (1) az érdeklődésre számot tartó tanulmányok a tejtermékek bevitele voltak; (2) a vizsgálatok népességalapú kohorsz-vizsgálatok voltak, és jelentettek rákos halálozási adatokat; (3) relatív kockázat (RR), kockázati arány (HR) vagy esélyhányados (OR) becslések 95% -os konfidencia intervallummal (CI) korrigálva voltak a többváltozós tényezőkhöz igazítva, vagy rendelkezésre álltak; (4) eredeti cikkek teljes szöveggel angol nyelven. A tanulmányokat a következő kritériumok alapján zártuk ki: (1) vélemények, levelek, publikálatlan adatok vagy megjegyzések; (2) azok, amelyek nem angol nyelven jelentek meg; (3) nem népességalapú kohorsz-vizsgálatok; (4) RR, HR vagy OR becslések 95% -os CI mellett nem álltak rendelkezésre, vagy nem számíthatók ki.

Adatok kinyerése

A vizsgálat minőségének értékelését a Newcastle-Ottawa skála szerint végezték [17]. Két recenzens (Dr. Yihua Wu és Dr. Wei Lu) standardizált adatkivonási táblázat segítségével, egymástól függetlenül nyerte el az adatokat. Az esetleges ellentmondásokat egy harmadik bíráló oldotta meg. Az egyes támogatható vizsgálatokból származó információk a következő elemeket tartalmazták: első szerző, ország, eredeti tanulmányterv, résztvevők száma, nem, életkor, követési időtartam, tejterméktípusok, csoportos határérték, ráktípusok, végpontok, kiigazított tényezők és a tanulmányok minőségének felmérése. RR, HR vagy OR becsléseket 95% -os CI-vel különféle tejterméktípusokra, illetve dózisokat rögzítettünk. A legteljesebben kiigazított becslést akkor készítettük, ha több kockázati becslés állt rendelkezésre.

Adatszintézis és statisztikai elemzések

A véletlen hatású modellt alkalmaztuk az összesített RR, 95% CI és o a heterogenitás értéke. A legmagasabb beviteli kategóriát és a legalacsonyabb beviteli kategóriát összehasonlító RR-eket a vizsgálatok során egyesítették az összefoglaló asszociációk létrehozásához. A heterogenitás mértékét a vizsgálatok során az I 2 teszttel [18] és az I 2> 50% -kal együtt vizsgáltuk o 2 teszt és a o A nemlineáris összefüggés értékét úgy számítottuk ki, hogy teszteltük azt a nullhipotézist, hogy a második spline együtthatója nulla volt. A nemlineáris modellt elsősorban akkor alkalmazták, ha a modellellenőrzés szignifikanciát mutatott (o 2 teszt és I 2> 50% együtt o

Eredmények

Irodalomkeresés

1031 publikációt azonosítottunk a PubMed és 1625 publikáció keresése után az EMBASE-ban. Először 172 duplikált vizsgálatot távolítottak el, majd 2462 tanulmányt kizártak, miután az absztraktokat és a címeket gondosan átnézték. A fennmaradó 22 cikk teljes szöveges áttekintése után további 11 tanulmányt a következő okokból kizártak: hat cikk elégtelen adatot szolgáltatott, négy csak a rákos megbetegedések kockázatáról számolt be, és egy konferencia-cikk. A vonatkozó cikkekre való hivatkozásokat és a vonatkozó áttekintéseket szintén manuálisan szkennelték be. Végül a fennmaradó 11 tanulmány [21–31], 778 929 résztvevővel, bekerült a következő elemzésekbe (1. ábra).

A tanulmány kiválasztásának folyamatábrája

A mellékelt vizsgálatok leírása

A mellékelt vizsgálatok jellemzőit az 1. táblázatban mutatjuk be. Röviden: 11 vizsgálat mind populációalapú kohorsz-vizsgálat volt, öt Amerikából, három Japánból, egy Ausztráliából, egy Európából és egy többnemzetiségű volt. Wang tanulmánya és Kojima tanulmánya azonban mind Japán együttműködési kohortvizsgálatból származott, Wang pedig a tejfogyasztás és az összes rákos halálozás összefüggésére összpontosított, míg Kojima a különböző típusú tejtermékek fogyasztása és a vastagbélrák okozta halálozás összefüggésére összpontosított. Ezenkívül a ráktípusok a vizsgálatok során különbözőek voltak. A tejterméktípusok között szerepelt az összes tej, tej, joghurt, sajt, vaj, teljes tej és sovány/alacsony zsírtartalmú tej. Figyelemre méltó, hogy két vizsgálat a prosztatarákról számolt be, amelyet az alcsoport elemzéseiben tovább tárgyaltak. Az egyes vizsgálatok minőségi értékelését a Newcastle-Ottawa skála szerint végeztük, a 2. táblázat szerint.

A teljes tejtermékbevitel és a rákos halálozási kockázat összefüggése

Minden egyes vizsgálatban a legmagasabb összes tejtermék-beviteli csoport RR-jét vezették be a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A teljes tejtermék-bevitel és az összes rákos halálozás közötti összefüggéshez Kojima tanulmánya kivételével tíz vizsgálatot vontak be, és az összesített RR 0,99 volt (95% CI 0,92–1,07, o = 0,893), amint azt a 2a. Ábra mutatja. A vizsgálatok során nem figyeltek meg szignifikáns heterogenitást (I 2 = 39,8%, o = 0,092). Begg tölcséres diagramját és az Egger lineáris regressziós tesztjét végezték el a publikációs elfogultság értékelésére. Begg tölcsértáblájának alakja nem mutatott nyilvánvaló aszimmetriát (2b. Ábra), ezen kívül Egger tesztje azt is sugallta, hogy nem létezik publikációs elfogultság (o = 0,947).

A teljes tejfogyasztás és a rákos halálozás kockázata. a A rákos halálozás relatív kockázatát kiértékelő összes tanulmány erdőtája. b Begg a teljes publikációs elfogultságot értékelő összes tanulmányának diagramja. c Az érzékenységi elemzést olyan vizsgálatok bevonásával végezték, amelyek csak az összes rákos halálozást jelentették. d Az egyes vizsgálatok szekvenciális kihagyása

Az érzékenységi elemzéseket olyan vizsgálatok bevonásával végezték, amelyek csak az összes rákos halálozást jelentették (2c. Ábra), és az összesített RR értéke 0,99 (95% CI 0,95–1,03, o = 0,679). Az egyes vizsgálatok szekvenciális kihagyását is elvégeztük, amint az a 2d. Ábrán látható, az eredmény mintázatát nem változtattuk meg úgy, hogy minden egyes alkalommal eltávolítottunk egy vizsgálatot.

Alcsoportelemzések

Az alcsoport elemzéseket különböző régiók, tejterméktípusok és nemek szerint végeztük. Kezdetben a régiókat Amerikába, Amerikától és Ázsiától eltérő országokba sorolták, amikor feltártuk a tejtermékek teljes bevitele és a rákos halálozási kockázat összefüggését. Megállapítottuk, hogy az összesített RR-k 0,90 (95% CI 0,67–1,21, o = 0,484) Amerikában 1,00 (95% CI 0,95–1,04, o = 0,834) Amerikától eltérő országokban és 0,97 (95% CI 0,92–1,02, o = 0,239) Ázsiában, ami összhangban volt a fenti eredményekkel.

A tejterméktípusokat ezután tej, joghurt, sajt, vaj, teljes tej és sovány/alacsony zsírtartalmú tej kategóriákba sorolták. Mindkét nemnél az összesített RR-k 0,97 (95% CI 0,92–1,03, o = 0,314) tej esetében 0,88 (95% CI 0,71–1,10, o = 0,271) joghurt esetében 1,23 (95% CI 0,94–1,61, o = 0,127) sajt esetében és 1,13 (95% CI 0,89–1,44, o = 0,317) vaj esetében, igazolva, hogy ezen tejtermékek bevitele nem volt szignifikánsan összefüggésben a rákos halálozási kockázattal (3. táblázat). Érdekes volt azonban megállapítani, hogy a teljes tejbevitel jelentősen hozzájárult az emelkedett rákos halálozási kockázathoz, az összesített RR 1,50 (95% CI 1,03–2,17, o = 0,032), amely csak a prosztatarákra korlátozódott. Ennek a megállapításnak megfelelően a sovány/alacsony zsírtartalmú tejbevitel nem volt összefüggésben a prosztata mortalitási kockázatával, az összesített RR értéke 1,00 (95% CI 0,75–1,33, o = 0,985).

Dózis-válasz elemzések

Először az összes tejtermék-bevitel és a rákos halálozási kockázat közötti nemlineáris modellt készítették és χ A 2-es tesztet alkalmazták a modell szignifikancia igazolására, amely nemlineáris asszociáció létezését tárta fel közöttük (χ 2 = 8,98, o = 0,030). 95% CI-t tartalmazó RR-eket tartalmazó dózis-válasz görbéket és dózisokat készítettünk (3a. Ábra), ami arra utal, hogy az alacsony teljes tejtermék-bevitel védelmet nyújthat a rák okozta halál ellen, de a teljes tejtermék-fogyasztásnak nem volt ugyanaz a hatása.

a Nemlineáris és (b) lineáris dózis-válasz elemzések a tejtermékek teljes bevitelére és a rákos halálozás kockázatára. A teljes vonalak az RR-ket, a szaggatott vonalak pedig a 95% -os CI-t jelentették

Az egyes tejterméktípusok esetében a lineáris modellt is elfogadtuk a tejtermékek növekedése miatti RR értékelésére, amely azt jelezte, hogy az összes tejtermék, tej, joghurt, sajt, vaj vagy sovány/alacsony zsírtartalmú tej (adag/nap) növekedése nincs összefüggésben megnövekedett rákos halálozási kockázattal (3b. és 4. ábra és 4. táblázat). Ennek ellenére a teljes tej (adag/nap) növekedése jelentősen hozzájárult a prosztatarák halálozási kockázatának emelkedéséhez, az RR 1,43 (95% CI 1,13–1,81), o = 0,003), ami összhangban volt az előző alcsoport elemzési eredményekkel.

Lineáris dózis-válasz elemzések a (a) tej, (b) joghurt, (c) sajt, (d) vaj, (e) teljes tej és (f) sovány/alacsony zsírtartalmú tejbevitel és a rákos halálozás kockázata. A teljes vonalak az RR-ket, a szaggatott vonalak pedig a 95% -os CI-t jelentették

Vita

Mivel a tejtermékek összetett tápanyag-összetételt tartalmaznak, és a tejtermékek fogyasztása mindennapi életünkben óriási, számos tanulmány rámutatott, hogy a tejtermékek hatással lehetnek olyan egészségügyi kérdésekre, mint az elhízás [32], a cukorbetegség [33, 34], rákok [10] és szívkoszorúér-betegség [35, 36]. Az azonban, hogy a tejtermékek jótékony vagy káros szerepet játszanak-e, továbbra is ellentmondásos maradt, nagyrészt a tejtermékek típusától és a betegségektől függően. Ennek fényében elvégeztük ezt a metaanalízist, hogy átfogóan feltárjuk a tejtermékek bevitele és a rákos halálozási kockázat összefüggését.

A jelenlegi elemzések azt mutatták, hogy a magasabb tej, tej, joghurt, vaj és sovány/alacsony zsírtartalmú tejbevitel nem jár együtt a megnövekedett rákos halálozási kockázattal, míg a teljes tejfogyasztás legnagyobb dózisának való kitettség a prosztatarák halálozási kockázatának körülbelül 50% -át növeli. Nemlineáris dózis-válasz modell felépítésével arra a következtetésre jutottunk, hogy az alacsony teljes tejtermék-bevitel védő lehet a rák okozta halál ellen, ugyanakkor az összes tejtermék nagy dózisa nem rendelkezik védőhatással. Lineáris dózis-válasz modellen keresztül azt tapasztaltuk, hogy a teljes tej (adag/nap) növekedése jelentősen hozzájárult a prosztatarák halálozási kockázatának emelkedéséhez, míg más tejterméktípusok nem mutatták ugyanazt a hatást. Ez azzal a hipotézissel magyarázható, hogy a teljes tejben található dús kalcium növeli a prosztatarák kockázatát azáltal, hogy gátolja a lehetséges anti-prosztata karcinogén tápanyag 1,25-dihidroxi-D-vitamint [37]. Ezenkívül a magas állati zsírbevitel a diagnózis utáni rossz prosztatarákos halálozáshoz is hozzájárult [38, 39]. Noha metaanalízisünk új megvilágításba helyezte ezt a kérdést, a jövőben még több munkát kellett elvégezni a tejtermékek összetett összetevői miatt.

Vizsgálatunknak számos döntő erőssége volt. Ezt az alapos szisztematikus kutatást végeztük, és átfogó analitikai megközelítéseket alkalmaztunk a tejtermékek bevitele és a rákos halálozási kockázat összefüggésének felmérésére. Ezenkívül az általunk bevont tanulmányok mindegyike magas színvonalú népességalapú kohorsz-vizsgálat volt. Továbbá érzékenységi elemzéseket és elegendő alcsoportelemzést is végeztek a vizsgálat megbízhatóságának biztosítása érdekében. Végül nemlineáris vagy lineáris modellt alkalmaztunk a tejtermékek bevitele és a rákos halálozás kockázata közötti dózis-válasz összefüggéshez. Ennek a vizsgálatnak a módszerei szigorúak voltak, és a jelen vizsgálat lefolytatására vonatkozó irányelveken alapultak.

A jelenlegi tanulmányt azonban számos korlátozás korlátozta. Először is, az érintett vizsgálatok száma viszonylag kicsi volt, részben azért, mert sokkal szélesebb körben számoltak be a rák előfordulási kockázatáról, nem pedig a halálozási kockázatról, így a nem megfelelő adatok miatt az egyes tejterméktípusok és minden egyes rákos halálozási kockázat közötti kapcsolat nem volt elérhető. Másodszor, a mellékelt vizsgálatok többségét Ázsiában vagy Amerikában végezték, és az Amerikában végzett vizsgálatok nem korlátozták kohorszukat bizonyos etnikai csoportokra, ezért a következtetéseket más etnikai populációkra vonatkozóan óvatosan kell meghozni. Javasoltunk további populáció-alapú kohorsz-vizsgálatokat, amelyek az egyes etnikai csoportokban vizsgálják a tejtermékek bevitele és a rákos halálozás összefüggését. Végül néhány tanulmány a legmagasabb tejfogyasztás különböző dózisairól számolt be, amelyeket tovább megvitattak a dózis-válasz elemzésben.

Következtetések

A fenti eredmények alapján megerősítettük, hogy a teljes tejtermékbevitel nem volt összefüggésben a megnövekedett rákos halálozási kockázattal mindkét nemnél, ugyanakkor az alacsony tejtermékbevitel még a relatív kockázatot is csökkentette a dózis-válasz elemzések alapján. A férfiak teljes tejfogyasztása azonban hozzájárult a prosztatarák halálozási kockázatának növekedéséhez. Ezenkívül lineáris dózis-válasz összefüggés állt fenn a teljes tejfogyasztás növekedése és a prosztatarák halálozási kockázata között.