A teljes test fehérje-anyagcseréjének meghatározó tényezői a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és anélkül szenvedő betegeknél

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS—A teljes test fehérje-anyagcseréje rendellenes a szuboptimálisan kontrollált 2-es típusú cukorbetegségben és az elhízásban. Feltételeztük, hogy a glikémia, az inzulinrezisztencia és a derék kerülete modulálja ezeket a változásokat a 2-es típusú cukorbetegségben, és kisebb mértékben a 2-es típusú cukorbetegség nélküli egyénekben.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK- 88 sovány és elhízott, 2-es típusú cukorbetegség nélküli és 40-ben szenvedő, 7 napig fekvő, fehérjevezérlésű izoenergetikus étrenden álló betegnél az egész test fehérjeforgalmát az éheztetett 60 órás szájon át alkalmazott 15 N-glicin módszerrel mérték. A nitrogén fluxust a vizelet 15 N karbamid- és fehérjeszintéziséből, lebontásából és a nettó egyenlegből határoztuk meg. Értékelték a cukorbetegség kontrolljának, a nyugalmi energiafelhasználás (REE) és a testösszetétel indexeit.

EREDMÉNYEK- Az elhízott személyeknél a magasabb fehérjeforgalom tovább nőtt, a nettó egyensúly pedig alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegségben. A derék-csípő arány és az inzulinrezisztencia (HOMA-IR) homeosztázis-modelljének értékelése a 2-es típusú cukorbetegségben a fluxus szórásának 40% -át magyarázta; zsírmentes tömeg és az lnHOMA-IR 62% -ot magyarázott a 2-es típusú cukorbetegségben nem szenvedő betegeknél. Összességében az éhomi glükóz magyarázta a nettó egyensúly szórásának 16% -át. A 2-es típusú cukorbetegségben a nettó egyensúly negatívan korrelált a férfiak éhomi glükózjával, a nőknél pedig pozitívan a csípő kerületével.

KÖVETKEZTETÉSEK—A teljes test fehérje-anyagcseréjének kinetikája megemelkedik, és a nettó egyensúly csökken a 2-es típusú cukorbetegségben, függetlenül az elhízástól. A megnövekedett fluxus nagyobb viszcerális adipozitással, REE-vel és a glükóz inzulinrezisztenciájával jár. A 2-es típusú cukorbeteg férfiaknál ezek a változások súlyosbodtak a hiperglikémia nagyságrendjével. A 2-es típusú cukorbeteg nőknél a nagyobb csípő kerületek megvédhetnek az ilyen változásoktól. Eredményeink azt sugallják, hogy a táplálékfehérje-szükséglet nagyobb lehet a 2-es típusú cukorbetegségben, hogy ellensúlyozza a csökkent nettó egyensúlyt, ami súlyosbodhat a glikémia növekedésével, különösen férfiaknál.

Megalapozott, hogy a diabéteszes állapot befolyásolja a fehérje anyagcserét, és hogy az inzulin szerepet játszik a fehérje nettó felhalmozódásának elérésében. Bizonyíték van a megváltozott fehérje-anyagcserére az 1-es típusú cukorbetegségben (1,2), és beszámoltunk az integrált táplált, éheztetett teljes test fehérje-anyagcseréjének felgyorsult kinetikájáról elhízott, 2-es típusú cukorbetegeknél, akiknek hiperglikémiája volt, összehasonlítva az elhízott kontrollalanyokkal, miután beállították a zsírra -mentes tömeg (FFM), nem és életkor mint zavaró változó (3–6). A megnövekedett kinetika alacsonyabb nitrogénmérleggel járt együtt a nagy mennyiségű fehérjebevitel és a testsúly fenntartása ellenére. Mi (3) és mások (7) a miofibrilláris fehérjék fokozott katabolizmusáról számoltunk be a hiperglikémia során, de a 13 C-leucin módszertanát használva posztabszorpciós állapotban mások nem találtak rendellenességeket a nettó fehérje-egyensúlyban vagy változást a glikémia javulásában (8,9). Figyelemre méltó, hogy az ilyen 2-es típusú cukorbetegeknél magasabb volt az inzulinszint, mint a kontrollal, ami a glükóz metabolizmus inzulinrezisztenciájának kritériuma. 60 órás vizsgálataink során felfedezhettük a hibákat az étkezés utáni és az interprandiális állapotokban.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK

Tárgyak és étrend

analitikai módszerek

Postabszorptív vénás vérmintákat vettünk a 15 N-glicin vizsgálat 1. és 3. napján, és részletesen feldolgoztuk (3-6). Glükóz-, karbamid-, lipid-, elektrolit- és A1C-meghatározásokat a kórház klinikai laboratóriumában végeztünk. A szabad zsírsavkoncentrációkat a NEFA C tesztkészlettel (Wako Chemicals, Richmond, VA), az immunreaktív inzulint egyetlen ellenanyaggal és a széncsapadék radioimmun-assay-val határoztuk meg, emberi standardok és a Linco Research (St. Charles, MO) jelzett hormonjának felhasználásával. nincs keresztreaktivitás proinsulinnal. Az inzulinrezisztencia (HOMA-IR) homeosztázis-modelljének értékelését az éhomi glükóz és inzulin koncentrációk alapján számoltuk (26). A REE értékét közvetett kalorimetriával mértük (Deltratrac; Sensor Medics, Yorba Linda, Kalifornia).

statisztikai módszerek

A fehérjekinetika minden paramétere szoros összefüggésben volt a REE-vel, és a REE a fluxus és a szintézis prediktív tényezője volt a 2-es típusú cukorbetegségben (az adatokat nem mutatjuk be). Ez nem meglepő, mivel a fehérjeforgalom energiaigénye a REE ~ 20% -át teheti ki (34). Nagyobb REE-értéket jelentettek a 2-es típusú hiperglikémiás cukorbetegeknél, a glycemia a REE független prediktora (35). Mások ugyanezt találták a rossz cukorbetegség-kontroll mellett, és a nagyobb fehérjeforgalomnak tulajdonították (8).

Az átlagéletkor csoportok szerint különbözött, de mindegyik csoport fiatalabb és idősebb alanyokból állt, ami megmagyarázhatja az életkor fehérje kinetikára gyakorolt hatásának hiányát. Az életkor nem korrelált a kinetikai paraméterekkel, kontrollálva az FFM-et. Mások a posztabszorptív teljes test fehérje-forgalmának jelentős lineáris csökkenését tapasztalták az évtizedek előrehaladtával, de nincs szignifikáns különbség a középkorú, a fiatalabb vagy idősebb alanyok csoportjainak összehasonlításakor (27 Azonban a 2-es típusú cukorbetegek csoportjában az életkor negatívan korrelált a fluxussal, a szintézissel és a lebontással, és jelentősen megjósolta a fluxust a férfiaknál. Beszámoltunk a fluxus csökkenéséről az életkor előrehaladtával (18). Ezt a hatást leginkább az öregedéssel járó testösszetétel változásainak tulajdonították. Jelen tanulmányban az FFM tendenciája az életkor előrehaladtával csökken a 2-es típusú cukorbetegek csoportjában, és az idősebb 2-es típusú cukorbetegek karcsúbbak.

Összefoglalva, a fehérjefluxus, a szintézis és a lebontás megemelkedik, míg a nettó egyensúly csökken a 2-es típusú cukorbetegségben. Míg a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfiaknál az éhezési glikémia a nettó egyensúlyhoz kapcsolódik, ez nem érvényes azokra a nőkre, akiknél az alsó testzsír védőnek tűnik. Kimutattuk azt is, hogy a fehérje anyagcseréjének rendellenességei és a glükóz inzulinrezisztenciája együtt élnek az elhízásnál (14), és hogy a fehérje anyagcsere inzulin érzékenysége tompul a 2-es típusú cukorbetegségben (13). Ezen okok miatt meg kell határozni a 2-es típusú cukorbetegség fehérjeszükségletét az egyidejű elhízás, fogyás és a glikémiás (metabolikus) kontroll szintje kapcsán.