A teljes zsírtartalmú és erjesztett tejtermékek hatása a kardiometabolikus betegségre: az étel több, mint a részek összege

Arne Astrup, Nina Rica Wium Geiker, Faidon Magkos, A teljes zsírtartalmú és erjesztett tejtermékek hatása a kardiometabolikus betegségekre: Az étel több, mint a részek összege, A táplálkozás terén elért haladás, 10. évfolyam, 2019. szeptember 5., 2019. szeptember 5., 924S. Oldal - 930S, https://doi.org/10.1093/advances/nmz069

ABSZTRAKT

Bevezetés

Az Egyesült Államokban a tejtermékek, beleértve a sajtot, a tejdesszerteket és a tejet (alacsony zsírtartalmú és teljes), az étrendben a legteljesebb mértékben a telített zsírokat tartalmazzák (1). Az Egyesült Államok jelenlegi táplálkozási irányelvei (2015–2020) (2), amelyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) (3) következtetései támogatnak, kiemelik a telített zsírbevitel csökkentésének fontosságát a kardiometabolikus egészség optimalizálása érdekében. Hasonló következtetéseket vont le a WHO, amely azt javasolja, hogy a telített zsír járuljon hozzá 4, 5). Az EFSA javasolja továbbá, hogy a telített zsírbevitelt „a lehető legalacsonyabban” tartsák fenn. Ez a tanács elsősorban az 1960-as és 1970-es években végzett megfigyelési táplálkozási vizsgálatokon alapul, amelyek közvetlen összefüggést mutattak ki a telített zsírfogyasztás, a vér koleszterinszintjének emelkedése és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) megnövekedett kockázata között (6, 7), de a helyettesítés korai klinikai kísérletein is. telített zsír többszörösen telítetlen zsírral (8). Mivel a teljes zsírtartalmú tejtermékek viszonylag magas telített zsírtartalommal bírnak, a jelenlegi étrendi irányelvek zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú tejtermékek fogyasztását javasolják a teljes zsírtartalmú tejtermékek helyett.

Telített zsír és CVD

A zsírsavbevitel biomarkereit is alkalmazták a telített zsír és a CVD közötti kapcsolat vizsgálatára. A zsírsav-biomarkerek 17 megfigyeléses vizsgálatát magában foglaló szisztematikus áttekintés és metaanalízis nem talált egyértelmű bizonyítékot a CHD-kockázat különbségeire a telített zsírbevitel legmagasabb és legalacsonyabb terclete között (17 A klinikai vizsgálatok során sem sikerült következetesen bizonyítékot találni arra vonatkozóan, hogy az étrendben lévő telített zsír növeli a CHD kockázatát, vagy hogy a telített zsír többszörösen telítetlen zsírral történő helyettesítése csökkenti a CHD kockázatát (18, 19), annak ellenére, hogy megfigyelési tanulmányok szerint a tejzsír napi kalóriájának 5% -át többszörösen telítetlen zsírral helyettesítik a zsír (főleg növényekből) a CVD 24% -os csökkenésével jár (20). A randomizált, kontrollált vizsgálatok nemrégiben készült metaanalízise arra a következtetésre jutott, hogy a telített zsírsavak helyettesítése többnyire n – 6 többszörösen telítetlen zsírsavakkal valószínűleg nem csökkenti a CHD eseményeket, a CHD mortalitást vagy a teljes mortalitást, és bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a korábbi metaanalízisekben jelentett előnyök a nem megfelelően ellenőrzött vizsgálatok bevonására (21).

A kutatások egyre inkább kiemelik a teljes élelmiszerekre (vagyis az élelmiszer-mátrixra) való összpontosítás fontosságát, szemben az egyes tápanyagokkal, például a telített zsírokkal. Az élelmiszeripari termék több, mint az egyes összetevők összege. Minden étel összetett fizikai és táplálkozási szerkezettel rendelkezik, amely befolyásolhatja az abban lévő tápanyagok emésztését, felszívódását és bioaktív jellegét, és ezután biológiai hatásukat. Különösen igaz ez a teljes zsírtartalmú tejtermékekre. Ezért lehetséges, hogy egyes tejelő élelmiszerek mátrixában jelen lévő SCFA-k, fehérje, kalcium, D-vitamin és probiotikumok együttes hatása erőteljes jótékony hatásokat eredményez az egészségre a telített zsírtartalomtól függetlenül. Az SCFA-król például ismert, hogy egymástól függetlenül befolyásolják a lipid-, glükóz- és koleszterin-anyagcserét a különböző szövetekben (22, 23). Hasonlóképpen, a sok erjesztett tejtermékben található probiotikumok (azaz biológiai aktivitással rendelkező élő mikroorganizmusok) és ezek kölcsönhatásai a bél mikrobiómájával módosíthatják a tejfogyasztás kardiometabolikus funkcióra gyakorolt hatását (24).

Tej- és kardiometabolikus betegség

Qin és mtsai. (31) 22 prospektív kohorszvizsgálat metaanalízisét is elvégezte, amely a tejtermékek fogyasztása és a CVD kockázat összefüggését vizsgálta. Az eredmények megint fordított összefüggést mutattak a tejfogyasztás (főként az alacsony zsírtartalmú, de a sajt) és a CVD és a stroke általános kockázata között, de nincs összefüggés a tejtermékek bevitele és a CHD kockázata között (31). Guo és mtsai. (32) a csaknem egymillió résztvevővel végzett 29 kohorszvizsgálat meta-elemzésében nem talált összefüggést a teljes tej és tejfogyasztás között a halálozás, a CHD vagy a CVD egészségi eredményeivel, de inverz összefüggéseket talált az összes erjesztett tejtermékre (beleértve a savanyúakat is) tejtermékek, sajt vagy joghurt) halálozási és CVD-kockázattal járnak. Végül egy nemrégiben közzétett metaanalízis megállapította, hogy a tejtermékfogyasztás fordítottan összefügg a CVD-vel (13 vizsgálat, 460 798 vizsgálati alany bevonásával), de az alcsoportelemzések azt mutatták, hogy ez az összefüggés csak a nők esetében volt szignifikáns (a tejtermékek magas bevitele esetén a kockázat 13% -kal csökkent), de nem férfiaknak (33). Nem világos, hogy ezt a nemi különbséget a nemi hormonok eltérései vagy más tényezők közvetítik-e.

A fenti vonalak ellenére a tanulmányok azt sugallják, hogy a nem tejtermékekből (például húsból) származó telített zsírok káros hatással lehetnek a CVD-re. Az ateroszklerózis többnemzetiségű vizsgálatában a hússal telített zsír 2% -ának tejtermékkel telített zsírral történő helyettesítése a CVD kockázatának 25% -os csökkenésével járt (34). A húsbevitelre és a CVD-re vonatkozó prospektív kohorszvizsgálatok legújabb metaanalízise azt találta, hogy a feldolgozott húsfogyasztás legmagasabb kategóriája ~ 21% -kal nagyobb halálozási kockázatot jelent a CVD miatt (35). A vörös hús teljes bevitele, a fehér hús bevitele és a CVD okozta mortalitás között azonban nem volt összefüggés (35). Tekintettel arra, hogy a feldolgozott húsban és a feldolgozatlan húsban ugyanazok a zsírtípusok találhatók, ezek az eredmények arra utalnak, hogy az élelmiszer-feldolgozásban valami más felelős lehet a CVD kockázatára gyakorolt káros hatásért, de további kutatásokra van szükség ezen a területen.

A CVD-hez hasonlóan 14 kohorszvizsgálat szisztematikus áttekintése és metaanalízise fordított összefüggést jelentett a tejbevitel mérsékelt növekedése és a T2D között (36). A 17 kohorsz vizsgálat második szisztematikus áttekintése és dózis-válasz meta-elemzése szignifikáns fordított, dózistól függő összefüggést talált az összes tejtermék, alacsony zsírtartalmú tejtermék és sajt felvétele és a T2D kockázata között (37). Egy 16 vizsgálat és 545 677 alany közelmúltbeli metaanalízisében a magas tejfogyasztás a nők körében 13% -kal alacsonyabb T2D-kockázattal járt, de a férfiak körében nem találtak ilyen védőhatást (33). Ezenkívül sem a rák és táplálkozás európai prospektív vizsgálata (EPIC) –InterAct Study - egy beágyazott kohorszvizsgálat 8 európai országban (38), sem a Rotterdami Study of ≥ 55 éves (39) éves felnőtteknél (39) nem találtak összefüggést (akár pozitív vagy negatív) a tejtermékek fogyasztása (zsírtartalomtól függetlenül) és a T2D között.

Összességében ezeknek a legújabb tanulmányoknak, a szisztematikus áttekintéseknek és a metaanalíziseknek az eredményei nem nyújtanak meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a tejtermékekben található telített zsír növeli a kardiometabolikus betegség kockázatát, és ehelyett arra utalnak, hogy potenciálisan jótékony hatás lehet. További kutatások szükségesek a lehetséges zavaró tényezőkhöz való igazodáshoz, valamint a más típusú tejtermékek és az egészségügyi eredmények közötti kapcsolat felméréséhez.

Erjesztett tej- és kardiometabolikus betegség

A tejtermékek tápanyagtartalmukban és bioaktív összetevőikben egyaránt nagymértékben különböznek. Megállapították, hogy az erjesztett tejtermékek, például a savanyú tejtermékek, a sajt és a joghurt fogyasztása pozitív hatással van a testösszetételre, a vér lipidprofiljára és a kardiometabolikus megbetegedések kockázatára, amelyek részben kapcsolódhatnak mikrobiota metabolitokhoz, például SCFA-khoz. A telített zsírtartalommal kapcsolatos aggályok ellenére ezek a jótékony hatások megfigyelhetők, függetlenül attól, hogy az erjesztett tejtermék alacsony vagy teljes zsírtartalmú-e. A zsír mellett a joghurt és a sajt sok más bioaktív összetevőt tartalmaz. Az erjedés folyamata a sajtokban és a joghurtban lévő lipidek és fehérjék szerkezeti változásához vezet, amelyek felelősek lehetnek jótékony hatásaikért (40). Minél érettebb a sajt, annál nagyobb a jótékony hatása az anyagcsere-egészségre, és ez részben a bélbaktériumok által előállított végtermékekkel magyarázható, amelyek elég erősek ahhoz, hogy befolyásolják az inzulinérzékenységet és a CVD kockázatát (41).

Biológiai mechanizmusok

Viszonylag kevés kutatás értékelte azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a tejtermékek módosíthatják a kardiometabolikus betegség kockázatát. A tejtermékek széles választéka (pl. Tej, joghurt, sajt, tejszín, vaj), a tápláló és nem tápláló összetevők típusának és mennyiségének nagy változékonysága (pl. Kalcium, zsírsavak és egyéb lipidek, fehérjék, vitaminok, probiotikumok) ), valamint az élelmiszertermelés jellemzőinek, például az állattenyésztés és takarmányozás, a fermentáció, a baktérium- és élesztőtörzsek szelekciója és tenyésztése (mint fermentáció indítói), valamint a homogenizálás lehetséges hatásai hozzájárulnak a tejtermékek biológiailag aktív tartalmának összetettségéhez, amelyek képesek befolyásolják a downstream molekuláris és jelátviteli utakat, és végső soron a kardiometabolikus funkciókat (24).

Testtömeg, testösszetétel és zsírlerakódás

A kalciumpótlás az elhízás állatmodelljeiben gyengíti a súlygyarapodást és a máj zsírfelhalmozódását, valószínűleg azáltal, hogy korrigálja a leptin és a glukagonszerű peptid 1 révén történő jelátvitelt, elnyomja a máj és a zsírszövet lipogenezisét, csökkenti az 1,25-dihidroxi-D3-vitamin koncentrációját és megváltoztatja a bél mikrobiotáját (24) Emberi kísérletek során a kalciumpótlásnak nincs kimutatható jelentős hatása a testtömegre vagy a testösszetételre (56), míg a tej és más tejtermékek fogyasztása csökkenti a testzsírt és növeli vagy megőrzi a sovány tömeget, különösen a fogyás során (49, 56, 57), kalcium-független mechanizmust jelezve. A tejtermékben található fehérje (~ 80% kazein és 20% tejsavó) szerepet játszhat, talán a jóllakottságot, a termogenezist és a proteinoszintézist stimuláló hatása révén (58). Szabadon élő emberekkel végzett longitudinális vizsgálatok során az alacsony zsírtartalmú vagy teljes zsírtartalmú tej vagy sajt nem volt összefüggésben a súlygyarapodással (azaz semleges hatással bírnak), míg a joghurt következetesen megállapította, hogy csillapítja a súlygyarapodást (24), ami azt sugallja, hogy az erjesztési termékek, például az aktív probiotikumok fontosak lehetnek ennek a hatásnak a szempontjából.

Vérnyomás és lipidprofil

Inzulinérzékenység és glükóz homeosztázis

A tejtermékek jó fehérjeforrások, különösen az elágazó láncú aminosavakban gazdag fehérjék (amelyek az összes tejfehérje ~ 21% -át tartalmazzák) leucin, izoleucin és valin, amelyek epidemiológiai vizsgálatok során összefüggésbe hozhatók inzulinrezisztenciával és T2D-vel, állítólag fontos jelátviteli utak aktiválása, például a rapamicin emlős célpontja (68, 69). A megfigyelési tanulmányok és a klinikai vizsgálatok azonban gyakran (70) azonosítják a tejtermékeket az étrend szokásos alkotóelemeként, amely fordítva kapcsolódik az inzulinrezisztencia jellemzőihez, például az étkezés utáni alacsonyabb glükózhoz (azaz a jobb glükóz tolerancia), a megnövekedett étkezés utáni inzulin (azaz javult β-sejtfunkció) és nagyobb inzulin-stimulált glükózfelvétel (azaz jobb izom-inzulinhatás) (71, 72). Ez összhangban áll a tejfogyasztás, különösen a joghurt védő hatásával a T2D kialakulásának kockázatára (52), valamint a T2D-ben szenvedő betegek epidemiológiai tanulmányainak és kicsi klinikai kísérleteinek bizonyítékaival, valamint a tejfehérje-fogyasztás és a jobb glükóz homeosztázis kialakulásával. (73).

Az inkretinek (74) és a gyulladásos mediátorok (24) jelentősége a tejtermékek egészségügyi hatásaiban továbbra is megfoghatatlan. Hasonlóképpen, számos más hipotézist vetettek fel a tejtermék potenciális hatásmechanizmusaival kapcsolatban a tenyésztési rendszerekben és az állatmodellekben végzett vizsgálatok előzetes eredményei alapján, de egyiket sem tesztelték szigorúan megfelelő kísérleti körülmények között emberen (24). Nyilvánvaló, hogy a tejtermékek kardiometabolikus funkciókért és az azt követő betegségkockázatokért felelős potenciális mechanizmusok kutatása még mindig gyerekcipőben jár, és ez a jövőbeni kutatások fontos területe.

Következtetések

A fent említett tanulmányok megállapításai összhangban vannak a dániai Gentofte-ban egy szakértői műhelyen 2016-ban elért konszenzussal, amely a következő állítást tartalmazta: „A jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá a tejtermékek bevitele és a CVD kockázata közötti pozitív összefüggést ( pl. stroke és CHD) és T2D. ” A műhely arra a következtetésre jutott, hogy „a különböző tejipari struktúrák és közös feldolgozási módszerek fokozhatják a tejmátrix tápanyagai közötti kölcsönhatásokat, amelyek módosíthatják a tejfogyasztás metabolikus hatásait” (23).

Ami egyre világosabbá válik, hogy az étrendi telített zsírok korlátozására vonatkozó ajánlás a kardiometabolikus betegség kockázatának csökkentése érdekében elavult. Mind a megfigyelési vizsgálatok, mind a randomizált, kontrollált vizsgálatok közelmúltbeli metaanalíziséből származó bizonyítékok súlya azt jelzi, hogy a teljes zsírtartalmú tejtermékek, különösen a joghurt és a sajt, nem gyakorolják a vér lipidprofiljára és a vérnyomásra gyakorolt káros hatásokat, amint azt korábban a nátrium- és telített zsírtartalmuk; nem növelik a kardiometabolikus betegség kockázatát, és valójában megvédhetnek a CVD és a T2D ellen. Ezért a teljes zsírtartalmú tejtermékek étrendből való korlátozásának vagy megszüntetésének javaslata nem biztos, hogy optimális stratégia a kardiometabolikus betegségek kockázatának csökkentésére, ezért a közelmúltbeli bizonyítékok fényében újra kell értékelni.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A szerzők felelőssége a következő volt: AA: elkészítette a kéziratot; NRWG és FM: átdolgozta a kéziratot; és minden szerző elolvasta és jóváhagyta a végleges kéziratot.

Megjegyzések

Ez a cikk a Danone Institute International által támogatott "Joghurt, több mint a részek összessége - 6. globális csúcstalálkozó a joghurtos eljárások egészségének hatásairól" melléklet részeként jelenik meg. A melléklet vendégszerkesztőjének a következő összeférhetetlensége van: Sharon Donovan társelnök a joghurt a táplálkozásban. Az utazási költségeket megtérítette és tiszteletdíjat kapott a Danone Institute International-től a 6. Nemzetközi Joghurt Táplálkozásban Csúcstalálkozó elnökeként a Nutrition 2018 találkozón, 2018. júniusában Bostonban, MA. Ennek a kiegészítésnek a kiadási költségeit részben az oldalköltségek fedezése fedezte. A kiadványban kifejtett vélemények a szerzők véleményét tükrözik, és nem tulajdoníthatók a táplálkozás fejlődésének szponzorainak vagy kiadójának, szerkesztőjének vagy szerkesztőségének.

Ez a kézirat egy meghívott tudományos előadáson alapul, amelyet az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság 2018 kongresszusán, Boston, MA tartottak.

A szerző nyilvánosságra hozatala: NRWG és FM, nincsenek összeférhetetlenségek. AA a dániai BioCare Copenhagen tanácsadó testületeinek tagja/tanácsadója; Holland Sörintézet, Hollandia; Gelesis, Egyesült Államok; Groupe Éthique et Santé, Franciaország; McCain Foods Limited, Egyesült Államok; Novo Nordisk, Dánia; Pfizer, Egyesült Államok; Saniona, Dánia; és Súlyfigyelők, Egyesült Államok. AA számos dán és nemzetközi konzorcium előadójaként utazási támogatásokat és honoráriumokat kapott. AA társtulajdonosa és az igazgatóság tagja a Dentacom Aps tanácsadó cégnek, Dánia; társalapítója és társtulajdonosa az UCPH spin-out Mobile Fitness A/S, a Flaxslim ApS és a személyre szabott Súlykezelési Kutató Konzorcium ApS (Gluco-diet.dk) számára. Számos a koppenhágai egyetem tulajdonában lévő szabadalom ötletgazdája, a dán törvényeknek megfelelően. Számos diétás és szakácskönyv társszerzője, köztük a személyre szabott étrend-megközelítésekről szóló könyvek. Az AA nem a konkrét étrendek szószólója vagy aktivistája, és nem szorosan elkötelezett egyetlen diéta mellett sem.

Használt rövidítések: CHD, szívkoszorúér-betegség; CVD, szív- és érrendszeri betegségek; EFSA, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; DASH, Diétás megközelítések a hipertónia leállításához; T2D, 2-es típusú cukorbetegség.