6 tudnivaló a hínárról

Lehet, hogy a tengeri moszat nem az első (vagy akár a második) választás előételként, előételként vagy snackként, de a világ egyes részein a tengeri moszat rendszeres része az étrendnek. Skandináviában tengeri moszatot adnak a levesekhez és salátákhoz. Ez része a hagyományos konyhának Walesben és Nagy-Britannia más részein, valamint a Karib-térségben. Kína, Japán, Dél-Korea és más ázsiai országok régóta fogyasztják a tengeri moszatot, akár sushi köré tekerve, akár leves készítéséhez, akár kezdőként ecettel fogyasztva.

Ezerféle hínár létezik (amelyet a tudósok makroalgának is neveznek, és általában tengeri zöldségnek nevezik), de tipikusan csak néhány tucatot fogyasztanak. És bár a tengeri moszat még nem része az amerikai étrendnek, „új kelkáposzta” -nak hívják - szendvicsek önteteként, fűszerként, metéltté formálva, chipsként pirítva, turmixokhoz és pékárukhoz adva. akár új, kereskedelemben kapható salátaöntetként és pácként. Világszerte számos legjobb besorolású étteremben a tengeri moszatot használják ételeik összetevőjeként.

A leggyakrabban fogyasztott hínártípusok közé tartozik a wakame és a kombu, a barna hínár két fajtája; és nori és dulse, mind a vörös moszat. Az alábbi kérdés és válasz betekintést nyújt a moszat táplálkozási előnyeibe és mínuszaiba.

1. Van-e egészségügyi előnye a hínárnak?

Lehet - és régóta használják számos betegség kezelésére. A tengeri moszat potenciális szerepe az egészségben már az 1500-as évekbeli Ebers-papiruszra nyúlik vissza, amely a daganatok orvosságaként említette. A hagyományos kínai orvoslás a tengeri algákra támaszkodott, mint a golyva és a húgyúti fertőzések kezelésére. Napjainkban számos állat- és laboratóriumi tanulmány rámutat a tengeri moszat ígéretes potenciális egészségügyi előnyeire. Például laboratóriumi vizsgálatok azt találták, hogy a fukoidánok, a tengeri moszatokban található poliszacharidok antivirális aktivitással rendelkeznek, és sejtpusztulást okozhatnak az emberi vastagbélrák sejtjeiben; humán vizsgálatok szerint csökkentik a cukor felszívódásának sebességét étkezés után.

Ezen túlmenően a Journal of Applied Phycology folyóiratban a posztmenopauzás nők egy kis tanulmánya megállapította, hogy a hínár kapszula formájában történő fogyasztása a rákos sejtek szignalizációjában részt vevő molekula csökkent szintjével volt összefüggésben. A szerzők feltételezése szerint ez segíthet megmagyarázni az emlőrák alacsonyabb arányát a sok tengeri moszatot fogyasztó japán nők körében. És egy esettanulmány-tanulmány 2010-ben a British Journal of Nutrition a magas hínárbevitelt és az emlőrák kockázatának csökkenését vonta maga után Dél-Koreában.

A moszat olyan vegyi anyagokat is tartalmazhat, amelyek elősegítik a koleszterinszintet, és gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal bírhatnak. Tekintettel a tengeri moszatokban található számos tápanyagra és fitokemikáliára, a Phycologia 2015-ös áttekintő tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a gyártóknak a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csökkentése érdekében az élelmiszer-ipari termékeknél nagyobb mértékben kell felhasználni a hínárt.

2. Milyen tápanyagok vannak a hínárban?

A hínár típusától függően változó mennyiségű fehérjét kínál. A vörös hínárban van a legtöbb, 3,5 uncia nori-ban legfeljebb 50 gramm fehérje.

A moszat számos vitamin, köztük az A-vitamin (karotinoidok formájában), a C-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin és a B-vitamin gazdag forrása. A kelkáposzta és néhány más levélzöldhez hasonlóan a moszat is tartalmaz K-vitamint, amely szerepet játszik a véralvadásban. A véralvadásgátló gyógyszereket, például a warfarint szedőknek bizonyos óvintézkedéseket kell betartaniuk a magas K-vitamin tartalmú ételek fogyasztásakor. További információkért lásd: Warfarin és K-vitamin.

A moszat számos ásványi anyag, köztük kalcium, magnézium, kálium, réz és vas gazdag forrása is. A tengeri moszatoknak magas a jódtartalma is, főleg a barna alga fajták. Bár ez általában nem aggodalomra ad okot, kockázatossá teheti a moszatot azok számára, akiknek túlműködő vagy alulműködő pajzsmirigyük van. Ha pajzsmirigy-állapota van, amelyhez alacsony jódtartalmú étrend ajánlott, akkor érdemes a tengeri moszat termékek fogyasztása előtt először beszélnie orvosával.

3. A hínár jó rostforrás?

Igen, különösen az oldható rostok, amelyek növelhetik a jóllakottságot (a teltségérzetet) és segítenek csökkenteni az LDL (rossz) koleszterinszintet. A Dulse moszatban több mint 5 gramm rost (többnyire oldható) van 3,5 oz-onként, és a kombu több mint 6 grammot tartalmaz, szinte mindegyik oldható. A hínárrostok egyik típusa, az alginát, blokkolhatja a zsír felszívódását az emésztőrendszerben; segíthet a gyomorégés kezelésében is, ezért a vény nélküli antacidok, például a Gaviscon hatóanyaga. A moszat agart, karragénokat és más poliszacharidokat is tartalmaz, amelyek nemcsak jó rostforrások, hanem prebiotikumokként is működhetnek, amelyek előnyösek lehetnek a vastagbélben lévő baktériumok (mikrobiota) számára.

4. Tartalmaz-e omga-3-at a moszat, mint a halak és a kagylók?

Igen. Annak ellenére, hogy alacsony a zsírtartalma, számos tengeri moszatfajta gazdag omega-3-ban: mind a hosszú láncú EPA, mind a rövidebb láncú alfa-linolénsav. Egyes fajok tartalmaznak DHA-t, a másik hosszú láncú omega-3-at, amelyet általában a halakban és a kagylókban találnak meg.

5. Mivel a moszatok növények, tartalmaznak-e antioxidánsokat?

Igen. A hínár nemcsak az antioxidáns C- és E-vitaminokat, hanem számos fitokémiai anyagot is tartalmaz, például polifenolokat és fukoxantint, egyfajta karotinoidot. Ez a különféle fajoknak magas antioxidáns aktivitást biztosít. Nem meglepő, hogy a moszat ilyen sokféle antioxidánst tartalmaz, mivel a tengeri zöldségek viszonylag ellenséges környezetben élnek, amelyet a vízellátás és a hőmérséklet ingadozása, az UV-fénynek való kitettség magas szintje és a magas sókoncentráció jellemez. Feltételezik, hogy a tengeri moszatok ezeket a vegyületeket azért termelik, hogy megvédjék többszörösen telítetlen zsírsavmolekulájukat az ultraibolya fény és az oxigén oxidációjától.

6. Vannak-e kockázatok a hínár fogyasztásával?

A tengeri moszatok könnyen felszívják és elraktározzák a környezetben lévő összes elemet, akárcsak a halak és a kagylók. Ez azt jelenti, hogy ha a víz, ahol keletkezik, olyan anyagokkal szennyeződik, mint arzén, higany, ólom, kadmium vagy más nehézfém, akkor a tengeri moszat ezeket az anyagokat is tartalmazza. A Környezetszennyezés és Toxikológia Archívumában 2013-ban megjelent tanulmány megállapította, hogy magas a higanyszint a dél-koreaiak körében, akik mérsékelt vagy nagy mennyiségű hínárt fogyasztottak az alacsony fogyasztókhoz képest. A vizeletükben szintén jelentősen magasabb volt az arzénszint. Az arzén expozíció esélyének csökkentése érdekében kerülje a hijiki tengeri moszatot, amelyet leggyakrabban a japán ételekben használnak, és amelyről kiderült, hogy a legmagasabb arzéntartalma van a tengeri moszatok között. Ehelyett a vörös hínárt részesíti előnyben. Ahhoz, hogy rendkívül óvatosak legyünk, együnk hínárt legfeljebb hetente háromszor, és próbáljunk meg típusokat vagy márkákat váltani.