A terhes nők étrendjének minősége Lengyelországban - makroelemek

Iwona Bojar

1 Vidékegészségügyi Intézet, Lublin, Lengyelország

Alfred Owoc

2 Lubuski Közegészségügyi Főiskola, Zielona Gora, Lengyelország

Ewa Humeniuk

3 Patológiai és beszédrehabilitációs tanszék, Orvosi Egyetem, Lublin, Lengyelország

Adam Fronczak

2 Lubuski Közegészségügyi Főiskola, Zielona Gora, Lengyelország

Irena Walecka

2 Lubuski Közegészségügyi Főiskola, Zielona Gora, Lengyelország

Absztrakt

Bevezetés

A cél a lengyelországi terhes nők étrendjének makroelemekre vonatkozó minőségének felmérése és az alacsony vagy jó minőségű étrend okainak elemzése volt.

Anyag és módszerek

A terhesség 20. és 30. hetében ötszáztizenkét terhes nő vett részt az étrend 7 napos megfigyelésével végzett kutatásban. A fogyasztott termékeket a Lengyel Nemzeti Élelmezési és Táplálkozási Intézet által kifejlesztett DIETETYK szoftver segítségével elemeztük. A kapott makroértékeket átlagoltuk. Az eredményeket összehasonlítottuk az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Unió és a Lengyel Nemzeti Élelmezési és Táplálkozási Intézet ajánlásaival és statisztikailag elemeztük ((2 teszt).

Eredmények

A terhes nők átlagosan napi 1898 ± 380 kcal-ot fogyasztottak. Az étrenddel együtt szállított makrokomponensek átlagos értéke nem tért el az EU és az NFNI táplálkozási ajánlásaitól: fehérje - napi 72,1 g/fő, zsírok összességében - 72,8 g, többszörösen telítetlen zsírsavak - 10,93 g, koleszterin - 283 mg, szénhidrátok - 257 g. A tanulmány szignifikáns kapcsolatot bizonyított a terhes nők jobb minőségű étrendje és a felsőfokú vagy középfokú végzettség (p = 0,05), valamint a városi lakóhely (p = 0,01) között.

Következtetések

Lengyelországban a terhes nők étrendje nem tér el jelentősen a más országokból származó terhes nők étrendjének minőségétől. Gyengébb minőségű étrendet figyeltek meg a terhesség alatt dohányzó és vidéken élő nők körében.

Bevezetés

A terhes nők egészségügyi magatartása, beleértve az összes szükséges táplálkozási elem megfelelő ellátását, befolyásolja a terhességi szövődmények gyakoriságát, a magzat fejlődését és a későbbi életkorú gyermekek körében előforduló betegségeket [1]. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a terhes nők étrendje legyen ésszerű, elegendő energiát biztosítson, és megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzon szükséges tápanyagokat (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok) [2]. A Lengyel Nemzeti Élelmezési és Táplálkozási Intézet (NFNI) szerint a terhesség napi 95 g-ra növeli a fehérjefogyasztás normáját [3]. A fehérjékre vonatkozó napi szükséglet becslések szerint 60% -a állati fehérjékre vonatkozik, amelyek elsősorban tejből és annak termékeiből, állati húsból, baromfiból és halakból származnak. A fennmaradó 40% -nak zöldségből kell származnia, pl. hüvelyes növények.

A zsírnak a napi étrend energiaértékének 30% -át kell kitöltenie (beleértve a napi legfeljebb 10% telített zsírsav és legfeljebb 300 g koleszterin fogyasztását). A terhesség alatt az étrendben vannak olyan változások, amelyek összefüggenek az elfogyasztott zsírokkal. Ebben az időszakban a nőknek megnövekedett igényük van néhány telítetlen zsírsavra - linolsavra és α-linolsavra. A terhes nőknek ajánlott természetes zsírokat fogyasztaniuk [2].

A munka célja a lengyelországi terhes nők étrendjének makroelemekre (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) vonatkozó minőségének felmérése és az alacsony vagy jó minőségű étrend okainak elemzése volt.

Anyag és módszerek

Ötszáztizenkét nő vett részt a terhesség 20. és 30. hetében. A teszteket 2008-ban tíz véletlenszerűen kiválasztott szülészeti-nőgyógyászati ambulancián végezték Lengyelország teljes területén. A kutatást az étrend 7 napos megfigyelése alapján végezték. A nők minden héten ismertették a termékek és az elfogyasztott ételek minőségét és mennyiségét. A 7 napos adatokat összesítették, átlagolták és összehasonlították az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. Az elfogyasztott termékek elemzésének második fázisa a Lengyel Nemzeti Élelmezési és Táplálkozási Intézet (NFNI) által kifejlesztett DIETETYK szoftver használatát tartalmazta. A megfigyelés során kapott makroelemek értékeit átlagoltuk, és az eredményeket összehasonlítottuk a WHO, az Európai Unió és az NFNI ajánlásaival.

Statisztikai analízis

Az eredményeket statisztikailag elemeztük. A változók közötti kapcsolatok statisztikai szignifikancia tesztjét a χ 2 Pearson-teszt segítségével végeztük, amely teszteli a nominális skálákban kifejezett kvalitatív jellemzők függetlenségét. A teszt igazolása magában foglalta a χ 2 függvény értékének kiszámítását és összehasonlítását a függvény nullhipotézis által megjósolt numerikus értékeivel. A hiba feltételezett valószínűségét p = 0,05, p = 0,02, p = 0,01, p = 0,001 értékre állítottuk.

Eredmények

A 20–35 éves terhes nők a minta 82,81% -át tették ki. A nők 12,5% -a 35 évesnél idősebb, 4,69% -a 20 évesnél fiatalabb volt. 70,3% városokban élt, 29,7% pedig vidéken. A nők 37,5% -ának a testtömeg-indexe (BMI) 20 kg/m 2 alatt volt, 42,2% -uk 20-ról 24,9 kg/m 2 -re, 15,6% -uk 25-ről 29,9 kg/m 2 -re, és 4,7% -uk 30 kg/m 2 felett . Közel felüknek (48,43%) akadémikus, 35,94% -ának középfokú, 15,63% -ának általános iskolai végzettsége volt. A terhes nők 4,7% -a dohányzott. A terhes nők csaknem 79,7% -a vitamin-ásványi anyag-kiegészítőket használt. A nők 20,3% -a táplálkozási kérdésekben oktatott a terhesség alatt.

A kutatás bebizonyította, hogy a terhes nők átlagosan napi 1898 ± 380 kcal-ot fogyasztottak. A rögzített minimális átlagérték 1300 kcal, a legnagyobb pedig 3063 kcal volt. A kutatás első fázisa magában foglalta a meghatározott csoportokból származó termékek fogyasztásának elemzését és összehasonlítását a WHO ajánlásaival. A vonatkozó termékek átlagos napi fogyasztását (grammban), a gabonafélék kivételével, az I. és a II. Táblázat mutatja .

I. táblázat

Táplálkozási ajánlásokFehérjék [g/nap]Terhes nők

KI	45	51
Európa	47	48–60
USA	46	60
Volt Szovjetunió	75	105

II. Táblázat

A termékek átlagos napi fogyasztása

Termékcsoport Átlagos értékek [g]% alatt a WHO ajánlásánál

Hús, hal, tojás, mag (Σ)

224

3,12% (2. A dohányzás, a lakóhely, a táplálkozással kapcsolatos oktatás vagy az iskolai végzettség nem befolyásolta jelentősen az I. csoport termelésének fogyasztását (1. ábra).

Az I. csoport átlagos napi fogyasztása a terhesség előtti BMI-hez viszonyítva

A terhes nők által elfogyasztott tejtermékek mennyisége nincs szignifikánsan összefüggésben a terhesség, a lakóhely, az oktatás vagy a dohányzás előtti BMI-vel (p> 0,05).

Az NFNI által kifejlesztett DIETETYK szoftvert a termékfogyasztás-elemzés második szakaszában alkalmazták. Az elemzés során kapott makroelemek értékeit átlagoltuk.

Az elvégzett elemzés bebizonyította, hogy a vizsgált nők körében a túl alacsony tejtermékfogyasztás ellenére az étrend makroelemeinek átlagos értéke megfelel a WHO, az EU és az NFNI táplálkozási ajánlásainak (III. Táblázat).

III. Táblázat

A makroelemek átlagértékei a megfigyelt terhes nők étrendjében

Makroelemek Átlagos értékek [g/fő/nap]

Fehérjék	72.1
Összességében zsírok	72.8
Többszörösen telítetlen zsírsavak	10.93
Koleszterin	283
Szénhidrátok	257

2008. május, Lengyelország, n = 512

Jelentős összefüggés volt a terhesség alatti jobb minőségű étrend és a közép- vagy felsőfokú végzettség, a terhesség alatti táplálkozással kapcsolatos oktatás és a lakóhely között. Az életkor, a családi állapot és az elmúlt terhességek száma nem volt összefüggésben az étrend minőségével.

Jelentős összefüggés volt az étrendben található összes zsírmennyiség és a vizsgált nők iskolai végzettsége között. A felsőfokú vagy középfokú végzettséggel rendelkező terhes nők gyakrabban fogyasztották az ajánlott zsírmennyiséget, mint más nők.

A városi lakóhely és a terhes nők táplálkozási kérdésekre való oktatása többek között hozzájárult a zsírfogyasztás szempontjából jobb minőségű étrendhez (IV., V. Táblázat).

IV. Táblázat

A várandós nők általános zsírfogyasztása az oktatás, a lakóhely és az NFNI normához viszonyítva

VI. Táblázat

Fehérjefogyasztás a megkérdezett nők körében lakóhelyükhöz és az NFNI normához viszonyítva

FehérjékA lenti norma [%] Norm [%] Norma felett [%] p értéke

Lakóhely
Városi	48,89	48,89	2.22	2 tartomány. Az I. csoport termelésének fogyasztását a dohányzás vagy az iskolai végzettség nem befolyásolta jelentősen. A terhes nők átlagosan nem fogyasztottak elegendő mennyiségű tejterméket. Az elfogyasztott makroelemek átlagos mennyisége azonban megfelel a WHO, az EU és az NFNI táplálkozási ajánlásainak.

A tanulmány szignifikáns kapcsolatot bizonyított a terhes nők jobb minőségű étrendje és a felsőfokú vagy középfokú végzettség, valamint a városi lakóhely között. Az életkor, a családi állapot, a terhességek száma és a terhesség alatti végzettség nem befolyásolta az étrend minőségét.

A Németországban végzett kutatás megállapította, hogy a nők étrendjének minősége jelentősen összefügg az iskolázottság szintjével. A felsőfokú végzettségű nők jobb minőségű étrendet fogyasztottak, mint az alacsonyabb végzettségűek. Arra a következtetésre jutottak továbbá, hogy a terhes nők gyakrabban fogyasztanak rendszeresen vitaminokat és mikroelemeket. Mindazonáltal a kutatás bebizonyította, hogy a terhes nők Németországban jelentős mennyiségű, egészségtelennek tartott ételt fogyasztottak [4].

Az Olaszországban végzett kutatás megállapította, hogy a terhes nők túlzott mennyiségben fogyasztottak magas kalóriatartalmú termékeket és telített zsírokat, míg a tejtermékek mennyisége nem volt elegendő [5, 6].

Egy Angliában végzett 7 napos megfigyelés számszerűsítette a nők terhességének 28. hetében történő fogyasztását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás és a terhesség alatti oktatás jelentősen befolyásolta étrendjük minőségét. A dohányzás és az alacsonyabb iskolai végzettség volt a gyenge minőségű étrend fő oka [7].

A nők Finnországban több ételt fogyasztanak (30–40%), mint amennyit a WHO javasol. A 8 hónapos terhesség első és utolsó hetének 10 napos megfigyelése azt mutatta, hogy a terhes nők túlzott mennyiségű sertéshúst, margarint és belsőségeket fogyasztottak [8].

Az Egyesült Államokban a felsőfokú végzettségű terhes nők étrendje lényegesen magasabb volt. A jobb képzettségű csoportban nagyobb volt a zöldségfogyasztó nők aránya a WHO ajánlásainak megfelelően [9]. Egy másik, az Egyesült Államokban végzett tanulmány szerzői összefüggést találtak a terhesség alatti biztonságos táplálkozás és a magasabb szintű oktatás között is [10].

Az első kutatás megállapította, hogy a terhesség pozitívan befolyásolta az étrend általános minőségét. A mintacsoport étkezési piramisa valószínűleg a WHO racionális táplálkozási piramisát tükrözi, összehasonlítva a terhesség előtti idővel. A terhes nők megfelelőbb ételkeveréket fogyasztottak [11].

A hasonló kultúrájú és éghajlatú európai országokban a terhes nők étrendjét értékelő egyéb vizsgálatokban a legerősebb tényezők a következők voltak: iskolai végzettség, vagyoni helyzet és életkor [12–18]. Azt is megerősítették, hogy a családi normák hatással vannak a terhes nők táplálkozási szokásaira [19]. A terhesség alatti táplálkozással kapcsolatos szakirodalom áttekintése az európai és nem európai országokban bebizonyította, hogy a kulturális különbségek és az éghajlat befolyásolják az étrendet. Mindazonáltal ezek a különbségek kevésbé egyértelművé válnak a civilizáció fejlődésével. Erre jó példa az Északi-sarkvidéken élő kanadai nők. Az étrendjük korábban hússal és halakkal volt tele, így nagy mennyiségben tartalmazott többszörösen telítetlen zsírsavakat és zsírban oldódó vitaminokat. Jelenleg a mindenütt jelenlévő szupermarketek egyre több ember számára teszik elérhetővé a feldolgozott ételeket és a „gyorséttermet” [23].

Azok a változások, amelyek megkönnyítik a feldolgozott élelmiszerek hozzáférhetőségét, és a változó életmód az egész világon, csökkentik a kulturális és éghajlati különbségek jelentőségét a táplálkozásban. Ez még fontosabbá teszi a helyes táplálkozási szokásokra vonatkozó oktatást.