OSSZA MEG

adózás

AsianScientist (2015. június 12.) - A fertőző betegségekre és az alultápláltságra vonatkozó generációs figyelem után Ázsia végül fölénybe kerül. Az ENSZ nemrégiben közzétett, a gyermekhalandóság szintjeiről és trendjeiről szóló beszámolója szerint a csecsemőhalandóság aránya Ázsiában 1990 és 2013 között 1000 élveszületésre számítva 67-ről 39 halálozásra esett vissza. Ez a pozitív tendencia az általános gazdasági növekedésnek, valamint politikai elkötelezettség a megelőzhető halálozások csökkentése iránt.

De még ennél is baljósabb fenyegetés rajzolódik ki a láthatáron. Manapság a nem fertőző betegségek, például a cukorbetegség és a szívelégtelenség, számos ázsiai országban elérik a járvány mértékét, elsősorban az elhízás hirtelen növekedése miatt. A The Lancet folyóiratban közzétett 2011-es tanulmány azt jósolta, hogy 2030-ig a szív- és érrendszeri betegségek az összes halálozás 36 százalékát teszik Indiában, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 235 milliárd dollárba kerül a kormánynak 2005 és 2015 között.

Ez a hirtelen és hatalmas átmenet a szegénységi betegségektől a jólétig sok epidemiológust megzavarodott. Noha a nyugati világot jelenleg hasonló terhek sújtják, hogyan történhetett meg ilyen gyorsan az átmenet a betegség két spektruma között Ázsiában?

A genetikai és környezeti tényezők története

Az elhízással kapcsolatos krónikus betegségek pontos mechanizmusainak megértése érdekében folytatott folyamatos kutatások ellenére a tudósok még mindig sok mindent nem ismernek. Sokan úgy vélik, hogy az etnikai populációk közötti genetikai különbségek a rejtvény döntő részét jelenthetik. Egy 2010-es genom-szintű asszociációs vizsgálat a hán kínaiak populációjáról két új, II. Típusú cukorbetegséggel összefüggő genetikai érzékenységi lókuszt tárt fel a kínai populációkban, a kaukázusiaknál azonban nem.

Alapvetően a PLOS Genetics vizsgálata feltárta annak lehetőségét, hogy a krónikus betegségek különböző fajokban eltérő patogenezissel rendelkezzenek. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, alternatív kóros mechanizmusok révén jelentkezhetnek, és nagyon eltérően viselkedhetnek a jelenlegi megértésünktől.

A mögöttes genetikai különbségeken kívül még nyilvánvalóbb tényezők játszanak szerepet, a nyugati étrend és az ülő életmód. Különösen így van ez Kínában, egy olyan országban, amely nemrég túllépte Amerikát, és a világ legnagyobb cukorbetegség-járványának epicentruma lett. Egy kínai kutatók által végzett, a cukorbetegségről szóló 2013-as országos felmérés szerint, amelyet kínai kutatók végeztek és a Journal of the American Medical Association folyóiratban publikáltak, a felnőttek 11,6 százaléka, vagyis 114 millióan szenvednek betegségben. Más szóval, szinte minden harmadik cukorbeteg él Kínában.

Mivel a nyugati gyorséttermi vállalatok Kínában virágoznak, a cukorbetegség magas előfordulása nem meglepő. A Wall Street Journal beszámolt arról, hogy a McDonald's üzlethelyiségek száma Kínában 1990-es egyről elképesztő 1000 üzletre nőtt 2006-ban. Ezenkívül a kínai Coca Cola napi egy főre jutó értékesítése 145% -kal nőtt 2010 és 2011 között. az alacsony koleszterinszint, a szokásos étrend a magas telített zsírtartalmú és egyszerű szénhidrát-fogyasztásért szerepet játszhatott az anyagcsere-betegségek jelentős növekedésében Kínában.

A zsírok és a cukor olyan, mint a cigaretta?

Az elhízás kiváltó okaitól függetlenül a terheinek kezelése költséges jövőt vetít előre az ázsiai országok egészségügyi rendszereinek. Ezen túlmenően ezen országok többségében fokozatos váltás tapasztalható a fiatal munkaerőből az őszülőbe, ami az egészségügyi tisztviselőket olyan országokban, mint Japán, büntető intézkedések elfogadására készteti az epidemiológiai válság megelőzésére.

A dohányzás adózásának a dohányzás visszaszorításában elért sikerén felbuzdulva Dánia a világ első országaként 2011-ben kövér adót vetett ki, 16 koronát (

2,88 USD) az eladott élelmiszerek kilogramm telített zsírjára. Az adót azonban 15 hónapon belül felszámolták, mivel nem sikerült megváltoztatniuk a dánok étkezési szokásait, akik egyszerűen egészségtelen harapnivalóik miatt mentek át a határon.

A sikeres modell hiánya ellenére az olyan országok, mint Malajzia és Tajvan, fontolóra veszik az adók bevezetését a magas cukortartalmú termékek ellen is. Noha az adózás részletei Malajziában még mindig nincsenek véglegesítve, a tajvani Academic Society of Obesity Prevention javaslatot tett egy olyan politikára, amely 0,2–0,5 százalékos adót vet ki az élelmiszerekre, amelyek meghaladják a nemzeti szabályozott cukortartalmat.

Ahelyett, hogy az elhízással az „input” szakaszában foglalkozna, más országok szemfüles megközelítéseket alkalmaznak annak kezelésére az „output” szakaszban. Japán például 2008-ban fogadta el a „metabótörvényt”, ami gyakorlatilag illegálissá tette az elhízást. A törvényjavaslat értelmében a vállalatoknak évente meg kell mérniük alkalmazottaik övvonalát. A 40 és 74 év közötti munkavállalókat, akiknek a derékvonala meghaladja a férfiaknál előírt 85 cm-t, a nőknél pedig 90 cm-t, figyelemmel kísérik, és tanácsadásra kötelezik őket, míg munkáltatóik pénzügyi szankciókkal járnak.

Átfogó megoldásokra van szükség

Lehet azt állítani, hogy a kormány beavatkozása szükséges az állampolgárok jólétének védelme érdekében, de az Oxfordi Egyetem kutatóinak a British Medical Journal folyóiratban közzétett 2013-as tanulmánya kimutatta, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adónak legalább 20 százalékkal meg kell emelnie az árakat, hogy bármilyen hatása az elhízásra. Egy ilyen lépés kétségtelenül politikailag nagyon népszerűtlen lenne, és a kormányok nagyon nehéznek találhatják ezen adók végrehajtását.

A japán „metabo törvény” esetében még mindig nem bizonyított egy ilyen intézkedés hatékonysága a krónikus betegségek visszaszorításában. Bár elméletileg lehet értelmes a törvény, annak végrehajtása kihívást jelent. Annak ellenére, hogy részt vett az éves ütemezett vizsgálatokon, csak azok 12,3 százaléka követte orvosi tanácsot, akiknek a derékvonala meghaladta a felső határt.

Az adókat eltekintve nincsenek gyors megoldások a nem fertőző betegségek lassú menetére. Szakértők úgy vélik, hogy az anyagcsere-betegségek terheinek csökkentésére irányuló stratégiáknak tartalmazniuk kell az oktatást és hosszú ideig fenn kell tartani őket. Az iskolai kezdeményezések, az egészséges élelmiszertámogatások, az alacsonyabb jövedelmű családok támogatása és a jobb élelmiszerpolitika csak néhány azok közül a fejlesztések közül, amelyeket Ázsiában az egészséges életmód helyreállítása érdekében el lehetne érni.

Ez a cikk először az Asian Scientist Magazine nyomtatott változatában jelent meg, 2014. október.

Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel az Asian Scientist Magazine-ra nyomtatott formában, és megkapja az Asian Scientist Magazine négy számát, amelyet 12 hónapon keresztül közvetlenül az Ön levelezési címére szállítottunk, beleértve az adókat és a postaköltséget.