Mit kell tudni az alfa-gal allergiáról

kell

Az alfa-gal allergia olyan állapot, amely közismert nevén vörös húsallergia. Az alfa-gal allergia anafilaxiás és túlérzékenységi reakciókat okozhat az ember számára, ha húst eszik.

Az alfa-gal kifejezés röviden a galaktóz-alfa-1, 3-galaktóz, egy szénhidrát molekula, amely allergiás reakciót okozhat az alfa-gal allergiában szenvedő embereknél.

A molekula emlősök húsában található meg, beleértve a teheneket, juhokat, őzeket, bölényeket és sertéseket.

Az alfa-gal allergiát elsősorban a Lone Star kullancs harapása terjeszti, amelyet a hátán lévő jelölés miatt neveztek el.

Az alfa-gal a Lone Star kullancscsípés útján juthat be a testbe.

Bár a Lone Star kullancscsípés nem az egyetlen jelentős oka az alfa-gal allergiának, a becslések szerint az esetek körülbelül 80 százalékáért felelősek.

Az Egyesült Államokban a Lone Star kullancs a legelterjedtebb Délkelet-Texasban, Iowában és Új-Angliában. Az allergia eseteit azonban az ország más részein is észlelték, beleértve Hawaiit is, ahol a kullancs általában nem él.

Az alfa-gal allergiát csak 2006-ban azonosították, és az orvosok még mindig ismerik az állapotot. Az alfa-gal allergia esetei egyre gyakoribbak, de még mindig ritkák.

Amikor az alfa-gal kullancscsípés útján vagy más módon belép a testbe, az immunrendszer antitesteket termel a molekula elleni küzdelem érdekében.

Thomas Platts-Mills, a Virginia Egyetem allergiás kutatója 2002-ben kezdte el tanulmányozni az alfa-gal reakciót, miután felfedezte az allergiás reakciót a rákos gyógyszerre, a cetuximabra.

A cetuximab ugyanazt az alfa-gal cukrot tartalmazza, mint a hús, bár az asszociáció csak akkor jött létre kullancscsípéssel, amíg később Platts-Millset később meg nem harapta a kullancs és kialakult az allergia.

Továbbra sem világos, hogy a kullancs nyálában pontosan melyik anyag okozza az alfa-gal antitestek kialakulását.

A legtöbb ember felfedezi, hogy alfa-gal allergiát szenved, miután vörös húst evett. Viszont reakcióba léphetnek azok után is, ha zselatint tartalmazó ételeket fogyasztanak, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek stabilizátorként használják a zselatint.

Az alfa-gal allergia gyakori tünetei a következők:

  • fülledt vagy orrfolyás
  • émelygést érez
  • hányás
  • csalánkiütés vagy bőrkiütés
  • tüsszentés
  • fejfájás
  • légszomj
  • emésztési zavar
  • hasmenés
  • asztma
  • anafilaxia

Az anafilaxiás reakció korlátozza a légzést és végzetes lehet, ezért azonnali orvosi kezelést igényel. Bár ritka, ismert, hogy az alfa-gal allergiában szenvedő embereket felveszik az intenzív osztályra (ICU).

Bizonyos esetekben a vörös hús elfogyasztása után akár 4-6 óra is eltelhet, mire a reakció bekövetkezik. Tehát az alfa-gal allergiában szenvedő emberek nem mindig társítják a reakciót azzal, amit ettek. A tünetek nem feltétlenül jelentkeznek minden alkalommal, amikor az ember vörös húst eszik.

Az alfa-gal allergiában szenvedő emberek immunrendszere a húsban lévő alfa-gal molekulát fizikai fenyegetésként kezeli a szervezet számára. A hisztamin és más vegyi anyagok felszabadulnak, hogy megpróbálják megvédeni az embert, és ezek allergiás reakciót okoznak.

Sok embernek, aki alfa-gal allergiát szerez, nincs más allergiája vagy allergiás tünete.

Azonban annak kiderítése, hogy a személy az előző hetekben vagy hónapokban kullancscsípést kapott-e, segít az orvosnak a diagnózis felállításában.

Gyakran orvos vagy allergológus kérdezi:

  • mit és mennyit evett az illető a reakció előtt
  • mennyi idő kellett a tünetek kialakulásához
  • milyen tünetek jelentkeztek és meddig tartottak

A vörös húsallergiák jellemzői eltérnek a többi allergiától, mivel az emberek általában csak a vörös hús elfogyasztása után legalább 2 órával tapasztalják a tüneteket. Ez a késés segíthet az orvosoknak az alfa-gal allergia diagnosztizálásában.

Mivel azonban a tünetek és a vörös hús fogyasztása közötti összefüggés nem mindig egyértelmű, gyakran diagnosztizálásához allergiás szakember kell, aki szakértelemmel rendelkezik az állapotról.

Vérvizsgálattal azonosítják, hogy vannak-e alfa-gal antitestek az egyén véráramában. Az eredmények általában 1-2 hétig tartanak.

Bőrpróba is elvégezhető, amely magában foglalja a bőrre szúrt ételallergén kis mennyiségét.

Ha wheal (a szúnyogcsípéshez hasonló dudor) alakul ki, akkor ez pozitív eredmény. A teszt körülbelül 20 percet vesz igénybe, és kényelmetlen lehet, de általában nem fájdalmas.

Miután allergiát diagnosztizáltak, a legjobb kezelés az, ha az illető elkerüli a ravaszt. Ebben az esetben kerülni kell az összes emlőshúst.

Az a személy, akinek diagnosztizálták az alfa-gal allergiát, valószínűleg változtatnia kell étrendjén, és körültekintően kell eljárnia, ha étkezik. A tenger gyümölcsei, a baromfi és a tojás elfogadható fehérjeválasztás az alfa-gal allergiában szenvedők számára. Sokan tolerálják a tejtermékeket is.

Az, hogy az embernek mennyire óvatosnak kell lennie, attól függ, mennyire súlyosak a tünetei. Például egyesek reakciót tapasztalnak, ha ételeiket ugyanabban a konyhában készítették el, mint a vörös húst.

Az anafilaxia súlyos reakcióinak első vonalbeli kezelése az epinefrin, amely vényre kapható, mint autoinjektor. Az epinefrin automatikus injektorokat néha a készülék egyik márkájának, az EpiPen-nek hívják.

Azoknál az embereknél, akiknél alfa-gal allergiát diagnosztizáltak, valószínűleg írnak fel epinefrin autoinjektort, és megmutatják nekik, hogyan kell használni.

Akinek allergiája van, mindig két adag adrenalint kell magával vinnie. Azonnal be kell használniuk az automatikus injektort, ha allergiás reakció tünetei vannak, beleértve:

  • légszomj
  • ismétlődő köhögés
  • gyenge pulzus
  • szorító érzés a torokban
  • csalánkiütés
  • légzési vagy nyelési nehézség

Az epinefrin mellékhatásai lehetnek:

  • szorongás
  • szédülés
  • nyugtalanság
  • bizonytalanság

Az epinefrin ritka és súlyosabb mellékhatásai a következők:

  • rendellenes pulzus vagy ritmus
  • szívroham
  • megnövekedett vérnyomás
  • folyadék felhalmozódása a tüdőben