Ascites

Mi az ascites orvosi meghatározása? Mit kell tudnom róla?

Mi az ascites orvosi meghatározása?

Az ascites orvosi meghatározása a folyadék rendellenes felhalmozódása a (peritonealis) üregben. Az ascitist különféle betegségek és állapotok okozzák, például májcirrózis, hasi rák, pangásos szívelégtelenség és tuberkulózis.

Mi okozza az ascites jeleit és tüneteit?

Az ascites az egyik leggyakoribb májbetegség, amelyet a májcirrhosis okoz. Az ascites jelei és tünetei közé tartozik a hasi fájdalom és puffadás, légszomj és májelégtelenség.

Milyen vizsgák, tesztek és eljárások diagnosztizálják az ascites okát?

Az ascites okának diagnosztizálásához orvosa és más egészségügyi szakemberek megvizsgálják a has körül, hogy megállapítsák, mennyi folyadék van a hashártya üregében. Orvosának lehetnek vese- és májfunkciós tesztjei, például elektrolitok, 24 órán át gyűjtött vizelet, vérzésmérő tesztek és hasi ultrahang.

Mi a kezelése, szövődményei, prognózisa, várható élettartama az ascitesben szenvedőknek?

Az ascites kezelése magában foglalja az ascitist okozó betegség gyógyítását vagy kezelését, korlátozza a folyadékbevitelt, kerülje az alkoholt, korlátozza az étrendben lévő só mennyiségét és más életmódbeli változásokat. Az ascites szövődményei közé tartozik az alsó bélvérzés, veseelégtelenség és a májcirrhosis egyéb szövődményei. A prognózis ascites okaitól és súlyosságától függ.

Milyen jelei és tünetei vannak a májzsugorodásnak?

A cirrhosis a májbetegség szövődménye, amely a májsejtek elvesztésével és a máj visszafordíthatatlan hegesedésével jár. A májcirrhosis jelei és tünetei: gyengeség, étvágytalanság, könnyű véraláfutás, a bőr sárgulása (sárgaság), viszketés és fáradtság.

Mi okozza az ascitist?

Az ascites leggyakoribb oka az előrehaladott májbetegség vagy cirrhosis. Noha az ascites kialakulásának pontos mechanizmusa nem teljesen ismert, az elméletek többsége a portális hipertóniát (a májban a májban áramló véráramban megnövekedett nyomást) javasolja fő hozzájárulónak. Az alapelv hasonló az ödéma kialakulásához másutt a testben, mivel a keringés belsejében (nagynyomású rendszer) és kívül, ebben az esetben a hasüregben (alacsony nyomású tér) a nyomás egyensúlyhiánya következik be. A portális vérnyomás növekedése és az albumin (a vérben szállított fehérje) csökkenése felelős lehet a nyomásgradiens kialakításában és hasi ascites kialakulásában.

További tényezők, amelyek hozzájárulhatnak az ascites kialakulásához, a só- és vízvisszatartás. A keringő vérmennyiséget a vesében lévő érzékelők alacsonyan érzékelhetik, mivel az ascites kialakulása bizonyos mennyiséget kimeríthet a vérből. Ez jelzi a veséknek, hogy több sót és vizet szívjanak fel a térfogatvesztés ellensúlyozására.

A fokozott nyomásgradienssel járó ascites néhány más oka a pangásos szívelégtelenség és az előrehaladott veseelégtelenség a folyadék általános visszatartása miatt a testben.

Ritka esetekben a portális rendszerben a megnövekedett nyomást a portális ér belső vagy külső elzáródása okozhatja, ami cirrhosis nélküli portál hipertóniát eredményezhet. Ilyen lehet például a hasi üreg belsejéből a portális ereket nyomó tömeg (vagy daganat), vagy a port véredényben kialakuló vérrögképződés, amely akadályozza a normális áramlást és növeli az ér nyomását (például a Budd-Chiari szindróma).

Az ascites rákos megbetegedésekben is megnyilvánulhat, az úgynevezett rosszindulatú ascites. Ez a fajta ascites tipikusan a hasüregben lévő szervek előrehaladott rákjainak, például vastagbélrák, hasnyálmirigyrák, gyomorrák, mellrák, limfóma, tüdőrák vagy petefészekrák megnyilvánulása.

A hasnyálmirigy-ascites krónikus (régóta fennálló) hasnyálmirigy-gyulladásban vagy hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknél tapasztalható. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb oka az elhúzódó alkoholfogyasztás. A hasnyálmirigy-ascites oka lehet akut hasnyálmirigy-gyulladás, valamint a hasnyálmirigy traumája is.

DIABEMUTATÁS

Melyek az ascites kockázati tényezői?

Az ascites leggyakoribb oka a májcirrhosis. Az ascites és a cirrhosis kialakulásának számos kockázati tényezője hasonló. A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik a hepatitis B, a hepatitis C és a régóta fennálló alkoholfogyasztás. Más lehetséges kockázati tényezők kapcsolódnak a többi alapbetegséghez, például pangásos szívelégtelenséghez, rosszindulatú daganatokhoz és vesebetegségekhez.

Mik a tünetek ascites?

Előfordulhat, hogy az asciteshez nem társulnak tünetek, főleg ha enyhe (felnőtteknél általában kevesebb, mint kb. 100 - 400 ml). Ha több folyadék halmozódik fel, általában megnő a hasi átmérő és méret. A hasi fájdalom, kényelmetlenség és puffadás gyakran észlelhető, amikor az ascites nagyobb lesz. Légszomj nagy ascites esetén is előfordulhat a rekeszizomra gyakorolt megnövekedett nyomás és a folyadék vándorlása miatt a membránon pleurális folyadékgyülemeket okozva (a tüdő körüli folyadék). Az ascites miatt a kozmetikailag eltorzító nagy has is néhány beteg számára általános probléma.

Legfrissebb emésztési hírek

Késedelmeket okozó pandémiás vakbélgyulladás esetén
A mikrobióm és a D-vitamin szintje összekapcsolható:
Hogyan lehet élő májdonor
Az IBD lerövidítheti az életét?
6-ból 1 COVID-betegnek csak gasztro tünetei vannak
Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

A szakértők megválaszolják a COVID-19 oltási kérdéseket
Rejtélyes betegség Indiában
Amerikai kórházak hiánya ICU ágyak
A rap zene legyőzi a mentális betegségeket
AstraZeneca COVID-19 vakcina
További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Mikor kell orvost hívni az ascites miatt?

Az ascites embereket rendszeresen követniük kell elsődleges orvosuknak és minden olyan szakembernek, aki részt vehet az ellátásukban. A gasztroenterológusok (a gyomor-bélrendszeri betegségek szakemberei) és a hepatológus (a máj szakemberei) általában májbetegség miatt asciteses betegeket látnak. Más szakemberek is elláthatják az ascites betegeket a lehetséges ok és a mögöttes állapot alapján. A szakemberek általában arra kérik a beteget, hogy először lépjen kapcsolatba elsődleges orvosával, ha fokozódik az ascites. Ha az ascites légszomjat, hasi kellemetlenséget vagy normál napi feladatok, például gyaloglás képtelenségét okozza, hívja orvosát.

Milyen típusú ascites?

Hagyományosan az ascites két típusra oszlik; transzudatív vagy exudatív. Ez a besorolás a folyadékban található fehérje mennyiségén alapul. Hasznosabb rendszert dolgoztak ki az ascitikus folyadékban levő albumin mennyisége alapján a szérum albuminhoz (a vérben mért albumin) képest. Ez az úgynevezett Serum Ascites Albumin Gradient vagy SAAG. A portális hipertóniával kapcsolatos ascites (cirrhosis, pangásos szívelégtelenség, Budd-Chiari) általában nagyobb, mint 1,1.egyéb okok által okozott scites (rosszindulatú, hasnyálmirigy-gyulladás) alacsonyabb, mint 1,1.

KÉPEK

Milyen vizsgálatok, eljárások és tesztek diagnosztizálják az ascites okát?

Az ascites diagnózisa a részletes kivizsgáláson alapuló fizikális vizsgálaton alapul, hogy megtudja a lehetséges okokat, mivel az ascites gyakran más betegségek nem specifikus tünete. Ha az ascites folyadék meghaladja az 500 ml-t, akkor a fizikális vizsgálat során a hasat vizsgáló orvos által kidomborodó szárak és folyadékhullámok segítségével kimutatható. Kisebb mennyiségű folyadék detektálható a has ultrahangjával. Előfordul, hogy az asciteset véletlenül ultrahang vagy CT vizsgálattal állapítják meg, más állapotok értékelésére.

Az ascitist okozó mögöttes állapotok diagnosztizálása a legfontosabb része annak megértésében, hogy egy személynek mi az oka az ascites kialakulásában. A kórtörténet utalásokat adhat a kiváltó okra, és általában kérdéseket tartalmaz a májbetegség korábbi diagnózisáról, a vírusos hepatitis fertőzésről és annak kockázati tényezőiről, az alkoholfogyasztásról, a májbetegség családi kórelőzményéről, a szívelégtelenségről, a rákos megbetegedésekről és a gyógyszeres előzményekről.

A vérmunka alapvető szerepet játszhat az ascites okának értékelésében. A teljes anyagcsere-panel képes felismerni a májkárosodást, a máj és a vese funkcionális állapotát, valamint az elektrolitszintet. A teljes vérkép szintén hasznos azáltal, hogy nyomokat ad a mögöttes állapotokra. A koagulációs (alvadási) panel rendellenességei (protrombin idő) kórosak lehetnek a máj diszfunkciója és az alvadási fehérjék elégtelen termelődése miatt.

Előfordul, hogy az ascites lehetséges okait nem lehet meghatározni a laboratóriumi adatok és képalkotó vizsgálatok előzményei, vizsgálata és áttekintése alapján. A folyadék elemzésére szükség lehet további diagnosztikai adatok megszerzéséhez. Ezt az eljárást paracentézisnek hívják, és képzett orvosok végzik. Ez magában foglalja a hasi terület sterilizálását, és az ultrahang vezetésével tűt helyez a hasüregbe, és folyadékot vesz ki a további elemzéshez.

Diagnosztikai célokra kis mennyiség (például 20cc, kevesebb, mint egy evőkanál) elegendő lehet a megfelelő teszteléshez. Nagyobb, legfeljebb néhány literes mennyiség (nagy térfogatú paracentézis) visszavonható, ha szükséges a hasi ascites tüneteinek enyhítésére.

Az elemzést úgy végezzük, hogy az összegyűjtött folyadékot a vízelvezetés után azonnal a laboratóriumba küldjük. Jellemzően a fehérvérsejtek és vörösvértestek száma és összetevői (sejtszám), az albuminszint, a grammfolt és a lehetséges tenyészetek tenyészete, az amilázszint, a glükóz, az összes fehérje és a citológia (a folyadékban lévő sejtek vizsgálata rosszindulatú vagy rákos sejtek esetében) a laboratóriumban elemzik. Az eredményeket ezután a kezelőorvos elemzi a további értékelés és az ascites lehetséges okának meghatározása érdekében.

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.

Mi a kezelés ascites esetén?

Milyen kezelések segítik az ascites okát?

Az ascites kezelése nagyban függ a kiváltó októl. Például a peritonealis carcinomatosis vagy a rosszindulatú ascites kezelhető a rák műtéti reszekciójával és kemoterápiával, míg a szívelégtelenséghez kapcsolódó ascites kezelése a szívelégtelenség kezelésére irányul orvosi kezeléssel és étrendi korlátozásokkal. Mivel a májcirrhosis az ascites fő oka, ezért ebben a szakaszban ez lesz a fő hangsúly.

Van-e speciális diéta az ascitesre?

A cirrhosisban szenvedő betegek ascitesének kezelése általában magában foglalja az étrend nátrium-bevitelének korlátozását és a diuretikumok (vizes tabletták) felírását. Az étrendi nátrium (só) bevitelének napi 2 gramm alatti korlátozása nagyon praktikus, sikeres és széles körben ajánlott ascites betegek számára. Az esetek többségében ezt a megközelítést kombinálni kell a vízhajtók alkalmazásával, mivel a sókorlátozás önmagában általában nem hatékony módszer az ascites kezelésére. A táplálkozási szakértővel folytatott konzultáció a napi sókorlátozással kapcsolatban nagyon hasznos lehet ascites betegeknél.

Milyen gyógyszerek kezelik az ascitist?

A vízhajtók növelik a víz és a só kiválasztását a vesékből. Az ajánlott vizelethajtó kezelés a májhoz kapcsolódó ascites hátterében a spironolakton (Aldactone) és a furosemid (Lasix) kombinációja. 100 mg spironolakton és 40 mg furoszemid egyszeri napi adagja a szokásos ajánlott kezdő adag. Ez fokozatosan növelhető, hogy megfelelő választ kapjunk a maximális 400 milligramm spironolakton és 160 milligramm furoszemid adagjára, mindaddig, amíg a beteg bármilyen dózisnövekedést elvisel mellékhatások nélkül. Ezeknek a gyógyszereknek a reggel együtt történő bevétele általában ajánlott az éjszakai gyakori vizelés megakadályozására.

Milyen egyéb módszerek kezelik az ascitist?

Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak jól vagy nem tolerálják a fenti kezelési rendet, gyakori terápiás paracentézis (tűt óvatosan helyeznek a hasi területre, steril körülmények között) nagy mennyiségű folyadék eltávolítása céljából végezhető el. Néhány liter (legfeljebb 4-5 liter) folyadék biztonságosan eltávolítható ezzel az eljárással minden alkalommal. Rosszindulatú ascites betegeknél ez az eljárás is hatékonyabb lehet, mint a vizelethajtó alkalmazás.

Mikor szükséges műtét az ascites kezelésére?

Több tűzálló esetben sebészeti beavatkozásokra lehet szükség az ascites visszaszorítására. A transzjuguláris intrahepatikus portoszisztémás shuntok (TIPS) a belső jugularis vénán (a nyak fő vénáján) keresztül helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amelyet intervenciós radiológus végez. A portális vénás rendszer és a szisztémás vénás rendszer (a vért vissza a szívbe visszavezető vénák) közé egy sönt helyeznek, ezáltal csökkentve a portális nyomást. Ez az eljárás azoknak a betegeknek van fenntartva, akiknek minimális a válaszuk az agresszív orvosi kezelésre. Kimutatták, hogy az elvégzett esetek többségében csökkenti az ascites kialakulását és korlátozza vagy megszünteti a diuretikumok alkalmazását. Azonban jelentős komplikációkkal jár, mint például a máj encephalopathia (zavartság) és akár halál is.

A hagyományosabb sönt-elhelyezéseket (peritoneovenosus sönt és szisztémás portoszisztémás sönt) a szövődmények magas aránya miatt lényegében felhagyták.

Meggyógyítja-e a májtranszplantációt az ascites?

Végül a májtranszplantáció előrehaladott cirrhosis esetén a májelégtelenség miatti ascites kezelésének tekinthető. A májtranszplantáció nagyon bonyolult és elhúzódó folyamatot foglal magában, és nagyon szoros ellenőrzést és kezelést igényel a transzplantációs szakemberektől.