Autoimmun hepatitis

Az autoimmun hepatitist a Premier Medical Group GI osztálya kezeli.

Mi az autoimmun hepatitis?
Mi okozza az autoimmun hepatitist?
Melyek az autoimmun hepatitis tünetei?
Hogyan diagnosztizálják az autoimmun hepatitist?
Melyek az autoimmun hepatitis típusai?
Mi az autoimmun hepatitis kezelése?
Gyakran ismételt kérdések az autoimmun hepatitisről

Mi az autoimmun hepatitis?

Az autoimmun hepatitis olyan betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja a máj normális sejtjeit. Ez a máj gyulladását okozza, amelyet hepatitisnek is neveznek. Egyes tanulmányok szerint egy genetikai tényező hajlamosabbá teheti egyes embereket az autoimmun betegségekre. Az autoimmun hepatitisben szenvedők körülbelül 70% -a nő.

Az autoimmun hepatitis súlyos és krónikus betegség, és ha nem kezelik, idővel előrehalad és súlyosbodik. Évekig is eltarthat, sőt cirrhosishoz (hegesedés és májkeményedés) vezethet. Végül májelégtelenség alakulhat ki.

Mi okozza az autoimmun hepatitist?

Az autoimmun hepatitis pontos okai nem ismertek, de vélhetően genetikai és környezeti tényezők kombinációjával függ össze. Kutatások szerint bizonyos gének, amelyekről ismert, hogy szerepet játszanak az immunrendszerben, hajlamosak autoimmun hepatitis kialakulására. A környezeti tényezők például a vírusok, baktériumok, gyógyszerek és toxinok. A tudósok azon dolgoznak, hogy jobban megértsék ezeket az okokat. Autoimmun betegség esetén az immunrendszer nem képes különbséget tenni az egészséges testszövet és a káros, külső anyagok között, és immunválaszt eredményez, amely elpusztítja a normál testszöveteket.

Melyek az autoimmun hepatitis tünetei?

A leggyakoribb tünet a fáradtság, de az autoimmun hepatitis egyéb tünetei lehetnek:

Láz
Hasi fájdalom
Ízületi gyulladás
Anémia
Száraz és szájszárazság
Súlyos esetekben gyakran visszatérő sárgaság alakul ki
A menstruációs időszakok hiánya

Normális esetben az autoimmun betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki hetek vagy hónapok során. A tünetek a betegség típusától és a kóros immunválasz helyétől függően is változnak.

Néha a bal felső hasi fájdalom hasnyálmirigy-gyulladásként jelentkezhet. Mindig konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják az autoimmun hepatitist?

Az autoimmun hepatitis vagy autoimmun betegség diagnosztizálásának leggyakoribb módszerei a tüneteken, a vérvizsgálaton és a májbiopszián alapulnak.

Rutinos vér teszt a májenzimek ellenőrzése segíthet feltárni a hepatitisre jellemző mintázatot. Az autoimmun hepatitis diagnosztizálásához orvosának további vérvizsgálatot kell rendelnie a test sejtjeit megtámadó autoantitestek tesztelésére. Autoimmun hepatitis esetén az immunrendszer egy vagy több típusú „autoantitestet” termelhet: antinukleáris antitestek (ANA) (link), simaizom antitestek (SMA) (link), valamint máj és mikroszómák ellen antitestek (anti-LKM) (link ). Az 1-es típusú ANA, SMA vagy mindkettő, és a 2-es típusú anti-LKM. A vérvizsgálat segít megkülönböztetni az autoimmun hepatitist az ahhoz hasonló egyéb betegségektől, mint például a vírusos hepatitis B (link) vagy C (link) vagy egy anyagcsere-betegség, például a Wilson-kór.

Májbiopszia segíthet orvosának az autoimmun betegség helyes diagnosztizálásában és a súlyosságának mérésében. Az eljárást altatásban kórházban végzik. A májszövet kis mintáját tűvel eltávolítják és mikroszkóp alatt megvizsgálják.

Melyek az autoimmun hepatitis típusai?

Az autoimmun hepatitisnek két típusa van: 1. típusú és 2. típusú.

Észak-Amerikában az autoimmun hepatitis leggyakoribb formája az 1. típus. Bár ez bármely életkorban előfordulhat, ez a típus serdülőket és fiatal felnőtteket érint. Az 1-es típusú betegek körülbelül 50% -ának egyéb autoimmun rendellenességei is vannak, például:

Pajzsmirigy-gyulladás (pajzsmirigy-gyulladás)
Colitis ulcerosa
Graves-kór
1-es típusú cukorbetegség
Colitis ulcerosa
Sjögren-szindróma, amely száraz szem és száj autoimmun vérszegénységet okoz
A vese erek gyulladása
A pajzsmirigy gyulladása

Az autoimmun hepatitis második típusa a 2. típus. Ez ritkábban fordul elő, és jellemzően a 2–14 éves lányokat érinti, bár felnőtteknél is előfordulhat.

Mi az autoimmun hepatitis kezelése?

Az autoimmun hepatitis kezelésének fő folyamata a túlzott immunrendszer elnyomására vagy lassítására szolgáló gyógyszer. Korai diagnózis és megfelelő kezelés esetén az autoimmun hepatitis gyakran kontrollálható. Tanulmányok azt mutatják, hogy a kezelésre adott folyamatos válasz bebizonyította, hogy megakadályozza a betegség súlyosbodását, és a károk egy részét megvalósítható módon visszafordítja.

Az autoimmun hepatitis leggyakoribb kezelése a prednizon nevű kortikoszteroid napi adagja. A kezelés nagyobb dózissal kezdődhet, és a betegség kontrollálásával kúposabbá válhat. A cél a lehető legalacsonyabb dózis megtalálása, amely kontrollálja a betegséget.

Orvosa fontolóra veheti egy másik gyógyszer, az azatioprin (Imuran) alkalmazását, amely szintén elnyomja az immunrendszert, de más módon. A kezelést mind azatioprinnal, mind prednizonnal meg lehet kezdeni, vagy később hozzá lehet adni az azatioprint, amint a betegség kontroll alatt áll. Az azatioprin alkalmazása megengedi a prednizon alacsonyabb dózisát, ami viszont a prednizon mellékhatásainak csökkenését eredményezi. A prednizonnal és azatioprinnal végzett kezelés évekig tarthat, még a beteg életében is. Egyes betegek úgy találják, hogy életmódjuk és étrendjük megváltoztatásával képesek kezelni az autoimmun hepatitis tüneteit, és előfordulhat, hogy nem kell semmilyen gyógyszert szedniük. Minden esetet egyedileg értékelnek, konzultálva orvosával, hogy eldöntsék a legjobb kezelési módot.

Gyakran ismételt kérdések az autoimmun hepatitisről

Vannak-e mellékhatásai a prednizonnak és az azatioprinnak?

Igen, mindkettőjüknek vannak mellékhatásai. Leggyakrabban súlygyarapodás, csontok ritkulása (csontritkulás), szorongás, magas vérnyomás, szürkehályog és glaukóma. Az azatioprin csökkentheti a fehérvérsejtek számát, és néha hányingert és rossz étvágyat okozhat. A prednizon és az azatioprin ritka mellékhatásai lehetnek allergiás reakció, májkárosodás és hasnyálmirigy-gyulladás.

Ritka mellékhatások lehetnek allergiás reakció, májkárosodás és hasnyálmirigy-gyulladás.

Vannak-e egyéb kezelések az autoimmun hepatitis kezelésére?

Néhány beteg nem reagál jól a szokásos terápiára. Egyéb immunszuppresszív szerek, például mikofenilát-mofetil, ciklosporin vagy takrolimusz alkalmazhatók autoimmun hepatitis kezelésére. Megint másoknak, akik májelégtelenséggé (cirrhosis) alakulnak ki, májtranszplantációra lehet szükség.

Mi a legjobb étrend az autoimmun hepatitis ellen?

Először is, a kutatók nem találtak meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a diéta autoimmun hepatitist okozna. Az ember étrendje sem képes közvetlenül kezelni vagy gyógyítani a betegséget. Néhány étrendi változtatást azonban gyakran javasolnak a gyógyszerek mellékhatásainak kezelése és az autoimmun hepatitis másodlagos hatásai elleni védekezés céljából. Más szavakkal, az általában egészséges étrend, amely kevés cukrot, szénhidrátot, vörös húst és sült ételeket tartalmaz, nem képes gyógyítani az autoimmun hepatitist, de csökkentheti annak kockázatát, hogy májcirrózis vagy más májbetegség is kialakuljon. Néhány ember az autoimmun hepatitis tüneteinek enyhülését is megtalálja az autoimmun protokoll (AIP) táplálkozási irányelveinek betartásával.

Hogyan váltja ki a HCV (hepatitis C-vírus) az autoimmun betegségeket?

A progresszió nincs alaposan megértve. A kutatások szerint a fehérjék megjelennek a fertőzött májsejtek felszínén, és ez autoimmun válaszhoz vezet. Az immunrendszer sejtjei ezeket az új fehérjéket idegen testként azonosítják, és megtámadják a májat, ami a májsejtek gyulladását és a májszövet végső károsodását okozza.

Mire számíthatok autoimmun hepatitisben való együttélésre?

Kinek nagyobb a kockázata az autoimmun hepatitisnek?

Mindegyik eredmény más, a betegség súlyosságától függően. Az autoimmun betegségek többsége krónikus, de sok kezeléssel kezelhető. Az autoimmun rendellenességek tünetei jöhetnek és mehetnek. De ha autoimmun hepatitisben szenved, és még nem talált enyhülést a legrosszabb tüneteinél, akkor tudnia kell, hogy különféle kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, és tájékozott stratégiák állnak rendelkezésre a legjobb kezelési terv megtalálásához.

Mi az autoimmun hepatitis hosszú távú prognózisa és várható élettartama?

A legfontosabb és legmegbízhatóbb statisztikákat alkategóriákra bontják, attól függően, hogy a páciensnek már vannak-e májbetegség tünetei, mennyire súlyosak a kezdeti tünetek, és hogy a páciens autoimmun hepatitis kezelésben részesül-e. A Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint "az AIH-ban szenvedő betegek többsége 3 hónapon belül teljes remissziót ér el, de hosszú távú vagy tartós immunszuppresszív terápiát igényel". A Clevelandi Klinika ezeket a statisztikákat szívesebben idézi: „A legtöbb beteg reagál a terápiára és a 10 éves kezelésre túlélés arány körülbelül 83,8–94%… kezelés, a súlyos betegségben szenvedő személyek körülbelül 40-50% -a 6 hónap és 5 év alatt meghal. "

Kinek nagyobb a veszélye az autoimmun hepatitisnek?

A nők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a férfiak, és a 2. típus általában fiatal lányokat érint. A genetika szerepet játszhat a betegségre való hajlamban.

Mi az autoimmun betegség?

Az immunrendszernek fontos feladata van: megvédi testünket a vírusoktól, baktériumoktól és más élő organizmusoktól. Néha az immunrendszer megtámadja és elpusztítja saját egészséges testszövetét; ezt autoimmunitásnak nevezzük. Több mint 80 különböző típusú autoimmun rendellenesség van.