Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők több ateroszklerózisra hajlamos étrendet fogyasztanak, mint az egészséges kontroll alanyok

Absztrakt

Célok/hipotézis

Értékeltük, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő norvég gyermekek és serdülők étrendje mennyire felel meg az északi és az európai étrendi ajánlásoknak, az ateroszklerózis megelőzését befolyásoló paraméterekre összpontosítva. Összehasonlítottuk e betegcsoport étrendjét az egészséges, azonos korú kontroll alanyok étrendjével is.

Anyagok és metódusok

Összesen 177, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermek és serdülő (9–10 éves, 12–13 éves) és 1809 egészséges, azonos korú kontroll alany 4 napos ételfogyasztását rögzítette az előkódolt étkezési naplókban.

Eredmények

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél a zsírból (33–35 E%) és a telített zsírból (14–15 E%) származó energia (E%) százalékos aránya magasabb volt, mint az adott csoport számára ajánlott. Továbbá a rostbevitelük alacsonyabb volt (16–19 g/nap), mint a jelenlegi ajánlások. Nem volt különbség az energiafogyasztásban a cukorbetegek és az egészséges kontroll alanyok között. A zsírból származó energia százalékos aránya (átlagos különbség: 3,4 E%, o

Bevezetés

Megalapozott, hogy az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknél és serdülőknél nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata az általános populációhoz képest [1, 2]. Az EURODIAB többközpontú tanulmánya megállapította, hogy az alacsony telített zsír- és magas rostbevitel csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát az 1-es típusú cukorbetegek körében [3, 4]. Az érelmeszesedés kialakulása gyermekkorban és serdülőkorban kezdődik [5–8]; ráadásul a képalkotó technikák azt mutatták, hogy az érelmeszesedés korábban alakul ki cukorbeteg gyermekeknél, mint az életkornak megfelelő kontroll személyeknél [1, 9]. Így a táplálkozási ajánlások betartása különösen fontos az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők számára. Ennek ellenére csak néhány tanulmány vizsgálta az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők étrendi bevitelét [10–17], többségük több mint 10 évvel ezelőtt végzett, és viszonylag kis mintaméretet tárt fel [11–17]. Egy nagy amerikai kohorszban azt találták, hogy a cukorbeteg fiatalok lényegében nem tettek eleget a jelenlegi ajánlásoknak, és hogy a cukorbeteg serdülők körében kritikus szükség van az étrend-bevitel javítására [10].

Norvégiában az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők étrendi ajánlásai hasonlóak az egészséges lakosságra vonatkozó ajánlásokhoz, nevezetesen a Nordic Nutrition ajánlásokhoz (NNR) [18]. Ezek az ajánlások összehasonlíthatók az új európai ajánlásokkal: „A diabétesz mellitus kezelésének és megelőzésének bizonyítékokon alapuló táplálkozási megközelítései”, amelyet az Európai Szövetség a Diabétesz Kutatásáért Diabetes and Nutrition Study Group (DNSG) publikált [19]. Jelen tanulmány célja annak értékelése volt, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők étrendje mennyire felel meg az NNR-nek és az új európai táplálkozási ajánlásoknak, és összehasonlította e csoport étrendjét egészséges, azonos korú kontroll alanyokkal.

Tantárgyak és módszerek

A tantárgy felvétele és jellemzői

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeket és serdülőket a norvég Gyermekkori Diabétesz és Minőség Projekt (NCDQ) résztvevőiből toborozták [20]. Ez egy prospektív populációalapú kutatás a kutatás és a minőség javítása érdekében benchmarking segítségével, és minden norvég gyermekosztály 25-ből 24-re kiterjed az összes 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekre és serdülőkre (3–19 éves korosztály). A diagnózist autoantitestek (inzulin, GAD, insulinoma antigén) és C-peptid mérésével biztosították. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek nem kerültek bele. A résztvevők közül 446 gyermek született 1990-ben és 1991-ben (12–13 évesek) és 1994–1995 (9–10 évesek); ezeket a gyerekeket meghívták, hogy vegyenek részt az étrendi tanulmányban. Összesen 209 akart részt venni, és 177 fejezte be a tanulmányt (részvételi arány: 41%).

A diabéteszes alanyokat egészséges kontroll alanyokkal hasonlították össze az UNGKOST-2000-tanulmányból [21]. Összesen 810 4. osztályos (9 éves) és 1005 8. osztályos (13 éves) tanuló vett részt, 53 önkormányzat 103 iskolájának véletlenszerű országos reprezentatív mintájából. E gyermekek közül hat cukorbeteg volt és kizárták őket. A jelen vizsgálatba bevont végső minta 808 9 éves (részvételi arány: 81%) és 1001 13 éves (részvételi arány: 84%) volt (további részletek: [21]).

A vizsgálati protokollokat a norvég Nemzeti Kutatási Etikai Bizottság és a norvég Social Science Data Services hagyta jóvá. Tájékozott beleegyezést kaptak a szülők és ezen felül 12 évesnél idősebb serdülők.

Dizájnt tanulni

Az adatgyűjtést a cukorbetegek körében 2004 januárjától áprilisig végezték el. Meghívó levelet és kérdőívet kaptak levélben. Azok, akik beleegyeztek a részvételbe, visszajuttatták a tájékozott beleegyező űrlapot és a kitöltött kérdőívet az oslói egyetemre. Naplókat, oktatóvideót és tájékoztató levelet küldtek a résztvevőknek. Egy írásos emlékeztetőt küldtek azoknak, akik nem válaszoltak először.

Az adatgyűjtést a kontroll alanyok között 2000. szeptembertől december első hetéig végezték. A kontroll alanyok meghívólevelet és kérdőívet kaptak az iskolában. Egy táplálkozási szakértő meglátogatott minden osztályt, és szóbeli és írásbeli utasításokat adott az étrend rögzítésének módjáról [21].

Minden résztvevő, mind a cukorbeteg, mind a kontroll alany, négy egymást követő napon (3 hét, 1 hétvégén) 18 oldalas előre kódolt étkezési naplóban rögzítette teljes táplálékfelvételét. A második napon egy táplálkozási szakember mindenkit felhívott, hogy hallja, van-e kérdése, és ösztönözze őket a regisztráció befejezésére.

A 12–13 éves résztvevők főleg maguk rögzítették étrendjüket; míg a szülők kitöltötték a 9–10 éves gyermekek adatait.

Kérdőív

A kérdőív magasságra és súlyra, valamint a szülők iskolázottságára vonatkozó kérdéseket tartalmazott (további részletek: [22]). A magasságra és a testsúlyra vonatkozó adatokat saját maguk jelentették be, a résztvevők 85% -a válaszolt a vonatkozó kérdésekre. A cukorbetegség időtartamáról, a hipoglikémiás események számáról és a szérum lipidekről az NCDQ esetrekord formáiból nyert információkat a résztvevők 83% -a számára.

Élelmiszer-napló

A napló 277 italt, ételt és ételt tartalmaz, tipikus norvég étrend szerint csoportosítva. Minden élelmiszercsoport kiegészül nyílt végű alternatívákkal. Az ételmennyiségeket előre meghatározott háztartási egységekben vagy a fényképes füzet fényképeiből becsült adagokban mutatják be [21]. Az élelmiszer-naplót validálták, és az energiafogyasztást 18% -kal alábecsülték az Acti Reg által mért energiafelhasználáshoz képest [23]. A fényképes füzet 13 színes fényképsorozatot tartalmaz, mindegyik négy különböző részletfotóval. Validációs vizsgálat kimutatta, hogy a fényképes füzet hasznos eszköz az adagméret becsléséhez ezekben a korcsoportokban [24]. A 12 perces videó utasítások azt mutatják, hogy egy fiú négy ételt eszik, és hogyan tölti ki a naplóját.

Az étrendi bevitel kiszámítása

Az adatbevitel szkenneléssel történt, a Teleform 6.0 (Datascan, Oslo, Norvégia) segítségével. Az ételek, az energia és a tápanyagok napi bevitelét egy norvégiai Oslói Egyetem Táplálkozási Tanszékén kifejlesztett élelmiszer-adatbázis és szoftverrendszer segítségével számolták ki. Az élelmiszer-adatbázis főként a hivatalos élelmiszer-összetételi táblázaton [25] alapul, és folyamatosan kiegészül az új élelmiszerekre és tápanyagokra vonatkozó adatokkal. A tápanyagtartalom kiszámításakor korrigálják a főzés során bekövetkezett veszteségeket. A tőkehalmájolaj, valamint a vitamin- és ásványianyag-kiegészítők használatát a tápanyagszámítás tartalmazza.

Laboratóriumi módszerek

A HbA1c-t nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával határoztuk meg (Variant; Bio-Rad, Richmond, CA, USA). Az összes mintát ugyanahhoz a központi cukorbetegség-ellenőrzési és szövődménypróbával jóváhagyott laboratóriumhoz (központi laboratórium, Aker Egyetemi Kórház, Oslo, Norvégia) küldték. A normál referencia 4,1–6,4% (2 SD), a vizsgálaton belüli CV 2). A kérdőívben szereplő, saját magának jelentett magasságot és súlyt validálták, és magas összefüggést találtak a saját és a mért magasság és súly között a 9 évesek és a 13 évesek körében [22]. A hozzáadott cukor a finomított vagy iparilag előállított cukorra utal (a természetes eredetű mono- és diszacharidokat nem beleértve), amelyet feldolgozott vagy elkészített élelmiszerek összetevőjeként használnak.

Statisztikai analízis

Összes o az értékek kétoldalúak, és 5% -os szignifikanciaszintet alkalmaztunk. Az összes statisztikai elemzést az SPSS 11.0 alkalmazásával végeztük (SPSS, Chicago, IL, USA).

Eredmények

A cukorbetegek és a kontrollalanyok energia- és tápanyag-bevitelét a 2. táblázat mutatja be. A táplálékbevitel becslésében a 2. táblázatban szereplő kiegészítőket a résztvevők 41% -a használta. A cukorbetegeknél a zsírból származó energiamennyiség (E%) magasabb volt (33–35 E%), mint amit az NNR ajánlott [18], de ez a százalék még mindig az európai étrendi ajánlásokon belül volt [19]. A telített zsír (14–15 E%) bevitele magasabb volt, mint az északi és az európai ajánlásokban ajánlott. A hozzáadott cukrok maximális ajánlott bevitele 10 E%, a cukorbetegek átlagos bevitele 8–9 E% volt. A cukorbetegek körében az összes mikroelem átlagos bevitele a D-vitamint és a rostot leszámítva kielégítő volt a jelenlegi ajánlásokhoz képest. A cukor- és kontrollalanyok körében alacsony volt a gyümölcs- és zöldségfogyasztás (210 g/nap) az ajánlásokhoz képest (500 g/nap).

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás nem különbözött a cukorbeteg és a kontroll alanyok között (4. táblázat). A cukorbetegeknél mindkét korcsoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a fehér kenyér, a cukorral és édességgel rendelkező üdítők fogyasztása, valamint a hal, hús és diétás üdítők összesített bevitele magasabb, mint a kontroll alanyoké, míg a 9–10 éves cukorbetegeknél lényegesen kevesebbet fogyasztottak gyümölcslevek és teljes zsírtartalmú tej, mint a kontroll alanyok (4. táblázat).

A cukorbeteg 12–13 éves, magasan képzett édesanyákkal (12 évnél idősebbek) lényegesen nagyobb volt a rostbevitel (21 vs 16 g/nap), o = 0,005) és lényegesen alacsonyabb a telített zsír bevitele (14,3 vs 15,5 E%, o = 0,048), mint azoknál, akiknek anyja rövidebb iskolai végzettséggel (≤12 év) rendelkezett. A magasan képzett apákkal rendelkező (12 évesnél idősebb) diabéteszes 12–13 éves fiataloknál nagyobb volt az energiafogyasztás (9,3 vs 8,3 MJ), o = 0,02), rost (21 vs 16 g/nap, o = 0,02), valamint a gyümölcsök és zöldségek (306 vs 183 g/nap, o = 0,01), mint azok, akiknek az apák iskolai végzettsége alacsonyabb volt (≤12 év). Nem találtunk ilyen különbségeket a 9–10 éves gyermekek körében (az adatokat nem közöljük).

Vita

Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a cukorbeteg gyermekek és serdülők közötti étrendi bevitel negatív tulajdonságokkal rendelkezik az érelmeszesedéssel kapcsolatban, különös tekintettel a rostbevitelre, a zsírból és telített zsírból származó energia százalékára, valamint a gyümölcsök és zöldségek fogyasztására.

Kevés tanulmány számolt be részletesen az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők étrendi beviteléről [10–17]. Ez a tanulmány az étrendi bevitel minden aspektusáról beszámol, beleértve a makro- és mikrotápanyagok bevitelét, valamint a kiválasztott élelmiszerek bevitelét. Tudomásunk szerint a fiatal diabéteszes alanyok körében nem publikáltak más, a táplálék bevitelével kapcsolatos részletes populációs alapú tanulmányokat. Ezenkívül a jelen tanulmány nagyobb számú résztvevővel rendelkezik, és korlátozottabb életkorról számol be, mint korábban Európában publikált tanulmányok. A közelmúltban egy amerikai tanulmányt tettek közzé, amelyben több résztvevő vett részt, mint a jelen tanulmány; kontrollcsoport nélkül és kevésbé specifikus módszer alkalmazásával, amely az előző hetek bevitelének memóriáján alapul [10]. A tanulmányban szereplő kontrollcsoport, a 9–13 évesek országos reprezentatív csoportja abban az értelemben egyedülálló, hogy tagjai ugyanazt az étrendi felvételt készítették, mint a cukorbetegek, és magas volt a válaszarányuk (81–84%).

A tápanyagok bevitelének összehasonlítása a jelenlegi ajánlásokkal az európai ajánlásokat [19] és az NNR-t használták [18]. Norvégiában a cukorbetegeknek és az egészséges populációnak egyaránt ajánlott az NNR követése [18]. Ugyanakkor a cukorbetegek számára is ajánlott rendszeres étkezési szokások, hogy az inzulininjekciókat könnyebben lehessen beadni [26], valamint hogy segítsenek minimalizálni a hipoglikémia és a vércukorszint ingadozásának kockázatát. Az újonnan diagnosztizált cukorbeteg gyermekek táplálkozási tanácsadása Norvégiában nem következetes, és nem mindet képzett dietetikus irányítja. Az NNR összehasonlítható az európai ajánlásokkal (DNSG) [19], kivéve a MUFA-t (NNR: 10–15 E% vs DNSG: 10–20 E%), a szénhidrátokat (NNR: 50–60 E% vs DNSG: 45– 60 E%) és rost (NNR: 25–35 g/nap vs DNSG:> 40 g/nap).

Vizsgálatunkban a cukorbetegeknél nagyobb volt a zsír- és telített zsírbevitel, mint a jelenlegi ajánlásnál, amint mások beszámoltak róla [10–12, 14, 17, 27]. Magasabb volt a bevitelük, mint az egészséges kontroll alanyoknál, amiről korábban csak női betegeknél számoltak be [28]. A húsbevitel 22% -ot, a tejtermékek (tej, sajt, vaj) 48% -át adták a telített zsír teljes bevitelének (az adatokat nem közöljük). A magas zsírfogyasztás összefüggésbe hozható a szénhidrátkerüléssel, miután aggodalomra ad okot az inzulin szénhidrátbevitel körüli beállítása, nem pedig a cukorbeteg gyermekeknél, akik aktívan zsíros étrendet követnek. A telített zsír azonban az LDL-koleszterin fő étrendi meghatározó tényezője [29], és a fiatal cukorbetegek számára irányítani kell a telített zsírbevitel csökkentését és esetleg a MUFA-bevitel növelését. Egy finn tanulmány [30] fiatal diabéteszes serdülők körében kimutatta, hogy a telített zsír bevitele magyarázta az LDL-koleszterin változásának 15% -át.

Ebben a tanulmányban a cukorbetegeknél az ajánlásoknak megfelelő MUFA-bevitel volt, és magasabb a bevitelük, mint a kontrollalanyoknál, amint mások megmutatták [16, 27]. Donaghue és mtsai. [31] 23 típusú 1-es típusú diabéteszes beteg körében kimutatta, hogy az étrend MUFA-tartalmának mérsékelt növekedése (11 E% -tól 16,3 E% -ig) javíthatja a glikémiás kontrollt és a lipidprofilt.

A cukorbeteg gyermekek és serdülők körében a hozzáadott cukrokból származó energia felvétele az ajánlott szinten belül volt, és jóval alacsonyabb, mint az egészséges kontroll személyek körében. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az egészséges kontroll alanyokhoz képest alacsony a cukor nélküli üdítők fogyasztása (4. táblázat). Az egészséges alanyok körében a magas hozzáadott cukor- és üdítőital-bevitel összefüggésbe hozható a túlsúlysal [32]. Jelen tanulmányban azonban a cukorbetegek magasabb BMI-vel rendelkeztek, mint a kontroll alanyok, annak ellenére, hogy alacsonyabb az üdítőital-bevitel. Számos tanulmány arról számolt be, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő serdülők nagyobb arányban vannak túlsúlyosak a kontroll alanyokhoz képest [16, 33, 34]. A többszörös injekciós terápiát számos tanulmány megállapította, hogy a súlygyarapodás fő előrejelzője [35, 36], ezt a megállapítást egyes tanulmányok a vizelet kalóriaveszteségének csökkenésével magyarázzák a glikémiás kontroll javulása után [37], míg mások a megnövekedett kalóriabevitelsel magyarázzák az intenzívebb kezelés által megengedett rugalmasság miatt [35]. Vizsgálatunkban nem volt szignifikáns különbség az energiafogyasztásban a cukorbeteg és a kontroll alanyok között. A fizikai aktivitás azonban nem szerepel elemzésünkben, és megmagyarázhatja a BMI különbségét.

A rostbevitel alacsonyabb volt, mint az összes cukorbeteg alany ajánlása, de magasabb, mint a kontroll alanyoké. Ez összhangban áll egyes tanulmányokkal [10, 11, 16, 17, 27, 38], míg mások azt találták, hogy a fiatal cukorbetegek rostfelvétele az ajánlott szinteken belül van [11, 13, 14]. A rostbevitel legfőbb forrása a kenyér és a gabonafélék voltak (az adatokat nem közöltük). Az EURODIAB, 2062 diabéteszes felnőtt felmérése, kimutatta, hogy a magas rostbevitel függetlenül függ össze a férfiak szérum koleszterin-mintázatának jótékony változásával és az 1. típusú cukorbeteg nőknél a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával [4].

A mikrotápanyagok bevitele kielégítő volt az ajánlásokhoz képest, kivéve a D-vitamin bevitelét. Mások is beszámoltak a D-vitamin elégtelen beviteléről [12, 16, 27]. Az alacsony halbevitel és az a tény, hogy a cukorbetegek csupán 36% -a használ tőkemájolajat, megmagyarázhatja a D-vitamin alacsony bevitelét. A halbevitel a szívkoszorúér-betegség halálozási kockázatának csökkenésével jár együtt [39]. A C-vitamin bevitele alacsonyabb volt a cukorbetegeknél, mint a kontrollalanyoknál, és ez a narancslé C-vitamin-bevitelének különbségével magyarázható (diabéteszes csoport: 8%, kontrollcsoport: 14%, o 2). Ez vonatkozhat az étrendi bevitelre is, nevezetesen arra, hogy a nem cukorbeteg cukorbetegek esetleg kevésbé egészséges étrendet fogyasztottak, mint a résztvevők, és hogy a cukorbeteg és a kontroll alanyok közötti zsír- és telített zsírbevitel-különbségek még kifejezettebbek lehetnek, ha magasabb volt a részvételi arány. A válaszarány alacsony más vizsgálatokhoz képest (41% vs 44–94%) [11, 13, 15–17]. Az alacsony válaszarány oka lehet az a jelentős erőfeszítés, hogy a táplálékfelvételt 4 napig részletesen regisztrálják. Ez a módszer azonban az „aranystandard”, amely részletes információkat szolgáltat az élelmiszerek és a tápanyagok beviteléről.

További korlátozás az a tény, hogy az étrendi adatokat saját maguk jelentették be, ami gyakran az energiafogyasztás aluljelentését eredményezi [46]. Goldberg és munkatársai szerint. [47], az energiafogyasztás és az alapanyagcsere arány 1,06-nál kisebb aránya jelentheti az aluljelentést. Ebben a tanulmányban nem volt különbség az aluljelentők arányában a cukorbeteg és a kontroll alanyok között sem korcsoportban, sem bármelyik nem esetében. Az aluljelentések elterjedtsége összehasonlítható a mások által jelentettekével [48]. Ugyanakkor a serdülők (12–13 évesek) között több volt az aljelentők száma, mint a gyermekeknél (9–10 évesek). Ennek oka lehet a serdülők önbevallása, míg gyermekeknél a szülők rögzítették az adatokat.

Összefoglalva: ez a tanulmány azt mutatja, hogy a cukorbetegek körében a zsírból és a telített zsírból származó energia bevitele meghaladta a jelenlegi norvég ajánlásokat, míg a rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás túl alacsony volt. A telített zsír- és rostbevitel a legkritikusabb táplálkozási tényező az érelmeszesedés kialakulásában a cukorbetegek körében, és tudva, hogy ez a fejlődés az első években kezdődik, fontos a fiatalok számára a kedvező táplálékbevitel elérése a hosszú távú szövődmények elkerülése érdekében. Ez valószínűleg akkor is fontos, ha elérik a tisztességes anyagcsere-ellenőrzés célját. Ez a tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők kezelésében még inkább hangsúlyozni kell a táplálkozási útmutatást, különös tekintettel a zsír minőségére és mennyiségére, valamint a rost, gyümölcs és zöldség bevitelére.