Az adagméret becslése Hibaforrás az étrendértékelési vizsgálatokban - ScienceDirect

Felhívjuk figyelmét, hogy az Internet Explorer 8.x verziója 2016. január 1-jétől nem támogatott. További információért lásd ezt a támogatási oldalt.

hibaforrás

Hozzáférés megszerzése Hozzáférés

Az American Dietetic Association folyóirata

Add hozzá Mendeley-hez

Absztrakt

Az étrend-értékelési vizsgálatok hibaforrásai közé tartozik az adagok pontatlan becslése, az élelmiszerek téves leírása, az elfogyasztott élelmiszerek hiányos visszahívása és a különféle ételek felvétele. Az önállóan kiválasztott étrenden élő, szabadon élő alanyok adatai általában nem tudják elkülöníteni a hibaforrásokat a tényleges táplálékfelvétel bizonytalansága miatt. Jelen vizsgálatot annak érdekében azonosítottuk, hogy a különböző élelmiszercsoportok adagméret-becslései hogyan járulnak hozzá az élelmiszercsoport tápanyagbevitelének becsléséhez. Mivel a lipoproteinekre és a trombogén aktivitásra (DELTA) vonatkozó diétás hatások vizsgálatának alanyait jól kontrollált kísérleti étrendekkel etették, ez kiváló alkalom volt arra, hogy összehasonlítsák az ön által jelentett adagméreteket a kutatói konyha által mért adagokkal.

Az alanyok normál testsúlyú hímek (n = 25) és nők (n = 18) voltak három DELTA terepi központból (Columbia Egyetem, Penn State University és Minnesotai Egyetem). Háromnégy órás visszahívásokat gyűjtöttünk három véletlenszerűen kiválasztott napon minden alany számára az etetési periódus kezdete. A visszahívásokat telefonos interjúval végeztük el a Penn State Diet Interjú Központban, a Minnesotai Egyetem tápanyag-mikrotechnikai számítógépének felhasználásával. A kutatókonyha munkatársai megfigyelték, hogy az alanyok adagokat fogyasztanak. Az alanyok által felidézett adagméreteket átszámították gramm súlyokra. A kísérleti menükben szereplő egyes ételeket főbb élelmiszercsoportokba és alcsoportokba sorolták. Összehasonlítottuk az összes táplálékcsoport önjelölt és tényleges adagméretét.

A kutatói konyha által szolgáltatott, önállóan becsült adagméret a tényleges mennyiséghez viszonyítva –43% -tól (grammmennyiségben való alábecsülés) az ételízesítőknél + 156% -ig (túlbecsülés) a tészta esetében. Csak 5 alcsoportban (azaz gyümölcslevekben, kenyérben, kekszekben, tejben/tejtermékekben és fűszerekben) alértékelték az adagok méretét, míg 14 alcsoport bevitelét túlértékelték. A fehérje legnagyobb relatív túlbecsülését eredményező élelmiszercsoportok túlbecsülése a tészta, a dió és a kevert étel volt. A legnagyobb relatív túlértékelést eredményező élelmiszercsoportok túlértékelése a hús, a sült bab, a diófélék, a mártás és a zsíros kenhetőség volt. A gyümölcsök, a tésztafélék, a vegyes ételek és a pudingok túlértékelése a szénhidrát legnagyobb relatív túlbecsülését eredményezte.

Ez a tanulmány megállapítja, hogy az alanyok túlbecsülik az elfogyasztott ételek adagméretét, és emlékeztetnek arra, hogy ettek. Ezenkívül bizonyos élelmiszercsoportok adagméretét valószínűleg nagyobbra becsülik, mint másokat. Ez az adagméret-becslés hibája fontos szerepet játszik az étrendi értékelési vizsgálatokhoz kapcsolódó hibákban. A teljes tápanyag-bevitel alul- vagy túlbecsülésének mértékét azonban más hibaforrások is befolyásolják.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk