Az alvási apnoe szindróma előfordulása kórosan elhízott betegeknél

Absztrakt

Bevezetés: Az elhízás az alvási apnoe szindróma kialakulásának egyik fő kockázati tényezője. A CPAP a kezelése. Ezenkívül a CPAP alkalmazása csökkentheti a perioperatív szövődményeket azoknál a betegeknél, akiknek bariatriás műtéten kell átesniük.

- Cél: Az OSAS prevalenciájának vizsgálata kórosan elhízott alanyokban.

- Módszerek: Megvizsgáltunk minden olyan beteget, akit elhízási diagnózissal utaltunk alvászavarok egységünkre, a következő felvételi kritériumok alkalmazásával: 40-nél magasabb BMI, a poligráfia elfogadása. Valamennyi beteg válaszolt egy klinikai kérdőívre az alvási apnoe és a kardiometabolikus komorbiditás tüneteinek felmérése érdekében. Ezenkívül mindnyájan poligrafikus vagy poliszomnográfiai tanulmányon mentek keresztül. Az OSA diagnózisát 5-nél magasabb AHI jelenlétével állapították meg, és a súlyossági besorolást a SEPAR kritériumok szerint készítették.

- Eredmények: Három év alatt 292 vizsgált személyt vizsgáltunk megalapozott kritériumokkal, 115 férfit, 176 nőt, átlagéletkoruk 47,1 +/- 14. Átlagos BMI 46,7. Az SAHS diagnózist 243 esetben (83,5% prevalencia) állapították meg, ebből 54 (22,2%) enyhe OSA, 62 (25,5%) mérsékelt OSA és 127 (52,2%) súlyos OSA volt. OSA-ban szenvedő betegeknél az Epworth-teszt átlagos eredménye 7,43 +/- 4,5 volt, és a komorbiditás szempontjából 106 betegnek volt hipertóniája, 43,6% -ának, 89-nek diszlipidémiája (36,6%) és 60-nak cukorbetegsége (24,6%), 11-nek ischaemiája volt eseményeknél (4,7%) és 5-nél cerebrovascularis betegség (2%) volt.

- Következtetések: A kóros elhízásban szenvedő egyéneknél nagyon magas az OSA előfordulása jelentős hiperszomolencia hiányában. Ezeknek a betegeknek a kezelése szükségessé teszi a poligráfiai vizsgálatok rutinszerű elvégzését, még paucis tünetmentes betegeknél is.