Az antropológus bizonyítékokat talál arra, hogy másfél millió évvel ezelőtt a hominin húst eszik: A hús fogyasztása emberré tehetett minket

A tanzániai antropológusok által feltárt koponyatöredék azt mutatja, hogy ősi őseink legalább 1,5 millió évvel ezelőtt húst ettek, új megvilágításba helyezve az emberi fiziológia és az agy fejlődését.

arra

"A húsevést mindig is az egyik dolognak tekintették, ami emberré tett minket, a fehérje pedig hozzájárul az agyunk növekedéséhez" - mondta Charles Musiba, Ph.D., a Colorado Denveri Egyetem antropológiai docense, aki segített hajtsa végre a felfedezést. "Munkánk azt mutatja, hogy 1,5 millió évvel ezelőtt nem voltunk opportunista húsevők, aktívan vadásztunk és húst ettünk."

A tanulmány október 3-án jelent meg a szakértők által áttekintett PLOS ONE folyóiratban.

A két hüvelykes koponyatöredéket az észak-tanzániai Olduvai-szurdokban találták meg, egy olyan helyszínen, amely évtizedek óta számos nyomot adott a modern emberek evolúciójához, és néha "az emberiség bölcsőjének" nevezik.

A fragmens egy 2 éves gyermeké volt, és vérszegénységgel járó porotikus hiperosztózis jeleit mutatta. A tanulmány szerint az állapotot valószínűleg hirtelen húshiányos étrend okozta.

"Az anaemia által kiváltott porotikus hiperosztózis jelenléte… közvetett módon azt jelzi, hogy legalább a korai pleisztocén hús annyira elengedhetetlenné vált a hominin megfelelő működéséhez, hogy annak hiánya vagy hiánya káros kóros állapotokhoz vezetett" - áll a tanulmányban. "Mivel a nagyon fiatal hominin gyermekek kövületei olyan ritkán fordulnak elő Kelet-Afrika korai pleisztocén kövületeiben, a porotikus hiperosztózis előfordulása egyben azt sugallja, hogy a táplálkozás és az egészség megértésében csak a mély múlt ősi populációiban tapasztaltuk a felszínt. . "

Musiba szerint a bizonyítékok azt mutatták, hogy a fiatalkorú étrendjében hiányzott a B12-vitamin és a B9-vitamin. Úgy tűnik, hogy a húst leválasztották az elválasztási folyamat során.

"Nem kapta meg a megfelelő tápanyagokat, és valószínűleg alultápláltság miatt halt meg" - mondta.

A tanulmány betekintést nyújt a homininek, köztük a Homo sapiens evolúciójába. Musiba azt mondta, hogy a szemfényvesztő, nagyrészt növényevő életmódtól a húsevésig terjedő mozgás biztosíthatta az agyunk növekedéséhez és az evolúciós lendülethez szükséges fehérjét.

Egyes tudósok azzal érveltek, hogy emberivé váltunk, amikor húsevő-mindenevő lényekké váltunk.

"A húsevés az agy fejlődésével jár együtt" - mondta. "Az agy nagy szerv, és sok energiát igényel. Kezdünk jobban gondolkodni az agyi terjeszkedés és a magas fehérjetartalmú étrend kapcsolatáról."

Az emberek egyike azon kevés túlélő fajnak, amelyeknek ekkora az agy és a testméret aránya. A csimpánzok, a legközelebbi rokonaink kevés húst esznek, és sokkal kisebb az agyi kapacitásuk, mint az embereknél - mondta Musiba.

"Ez elválaszt minket távoli unokatestvéreinktől" - mondta. "A kérdés az, hogy mi váltotta ki a húsevésünket? Változó környezet volt-e? Maga az agy tágulása volt? Nem igazán tudjuk."

A CU Denver Tanzania Field Schoolban részt vevő négy diák az Olduvai-szurdokban volt, amikor felfedezték a koponya töredékét.

"Nagy élmény volt számukra" - mondta Musiba, a Field School igazgatója, aki Tanzániában született. "Remélhetőleg ez még több hallgatót ösztönöz arra, hogy Afrikába jöjjenek, és segít megtalálni a választ a felfedezések által feltett kérdésekre."