Az ayurvéda szerepe a combfej avaskuláris nekrózisának konzervatív kezelésében: Esettanulmány

Ashutosh Chaturvedi

Panchakarma Tanszék, Patanjali Bhartiya Ayurvigyan Avum Anusandhan Sansthan, Patanjali Yog Peeth, Haridwar, Uttarakhand, India

M. Ashvini Kumar

1 Panchakarma tanszék, SDM Ayurvéda Főiskola és Kórház, Hasan, Karnataka, India

B. A. Lohith

1 Panchakarma Tanszék, SDM Ayurvéda Főiskola és Kórház, Hasan, Karnataka, India

B. S. Praveen

2 Panchakarma Tanszék, Alva Ayurveda Medical College, Moodabidri, Mangalore, Karnataka, India

C. Swathi

3 Prasuti Tantra és Streeroga Tanszék, SDM Ayurvéda Főiskola és Kórház, Udupi, Karnataka, India

Absztrakt

BEVEZETÉS

Az avaszkuláris nekrózis (AVN) osteonecrosis (elhalt csont), és fiatal felnőtteknél Osteochondritis Dissecans/Chandler-kórnak is nevezik, az esetek 60% -a kétoldalú. Ez az állapot az ortopéd sebészek egyik legnagyobb kihívása. A kezelés céljai közé tartozik a szerkezet, a funkció megőrzése és a fájdalomtól való enyhítés. [1] Számos sebészeti beavatkozást, például fúrást, csontgraft beillesztését, módosított Whitman vagy Colonna rekonstrukciót és protézis behelyezését hajtanak végre ennek az állapotnak az orvoslására.

ESETLEÍRÁS

Vizsgálatkor a beteget bemutatták

Harmadik fokú érzékenység a bilaterális comb felett, a beteg nem volt képes a bal végtagot 10 fokig sem emelni

Gait - Trendelenberg Sign pozitív volt.

Mozgások

A végtag mozgásakor jelentkező fájdalom, például hajlítás, meghosszabbítás, oldalirányú hajlás és forgás.

Motoros rendszer

A végtagok hozzáállása - hajlított felső és alsó végtagok

Tónus - hipotonikus a bal alsó végtagban

Teljesítmény - jobb oldal - normál teljesítmény és a bal alsó végtagban - 4. fokozat

Önkéntelen mozgás - nincs.

Figyelembe véve a beteg kórtörténetét és kivizsgálását, a kezelést cikitsā kramával (kezelési terv) tervezték, a ṣaḍvidhopakarma (hat kezelési alapelv) elvein alapulva. A fájdalmas és merev páciens bemutatása a bilaterális elülső csípő-térd régióban megmutatta az Asthivāha srotákhoz (mozgásszervi eredetű rendellenességek) társított vātakapha duṣṭi, és ezáltal rūkṣaṇa agnicikitsā lepa, Pariṣeka (egyfajta szudáció) Dhānyāmla, Daśamūla Kaṣāya és Hiṅgvaṣṭaka vaṭi belső beadása naponta háromszor étkezés előtt. Ezt követi śodhana (biotisztítás) Mañjiṣṭhādi kṣāra basti (terápiás beöntés) formájában. A módosított jóga basti ütemterv szerint az 1. táblázatot adtuk be. Sarvāṅga cūrṇa bāṣpa svedana (sudation) [2. táblázat] Dhānyāmla bāṣpával és Amṛtottara Kaṣāya-val naponta háromszor 20 ml-t adott.

Asztal 1

A Mañjiṣṭhādi Kṣāra Basti összetevői

2. táblázat

A Cūrṇa piṇḍa sveda összetevői

A Bṛhmaṇát Ṣaṣṭika śāli piṇḍa svedana-val (gyógyhatású rizs alkalmazásával történő szudálás), Mañjiṣṭhādi Kṣīra basti (beöntés) segítségével végezték 3. táblázat, módosított kāla basti ütemezéssel 7 napig.

3. táblázat

A Mañjiṣṭhādi Kṣīra Basti összetevői

Pathyának tanácsot adtak nidāna parivarjana-val (minden súlyosbító szokás kerülése), és a kezelés során a beteg alacsony szénhidráttartalmú étrendet kapott. A beteget a kezelés teljes ideje alatt megfigyelték szövődmények miatt, és nem figyeltek meg nem kívánt komplikációt. A rūkṣaṇa során a beteg nem talált jelentős enyhülést, de a śodhana-terápia során enyhe javulás volt tapasztalható, és ebben az esetben a páciens képes volt az alsó végtagot 30 fokosra emelni a még mindig fennálló merevség miatt. A 12. napon végzett bṛhmaṇa-terápia és a kṣīra basti után a beteg a végtagot 70 fokosra tudta emelni a merevség teljes csökkentésével. 4. táblázat. Összességében a beteg tüneti javulást érzett. Kibocsátásakor a betegnek Guggulu tikta Kaṣāya (főzet) 15 ml-t adott naponta 30 ml forró vízzel étkezés előtt.

4. táblázat

A tünetek összehasonlítása