Egész életen át tartó elhízás, fizikai nehézségek miatt, 50 éves

Azok az emberek, akik elhízottak a gyermekkortól a középkorig, több mint kétszer olyan nehézségekkel küzdenek a napi feladatokban, mint például az emelés, a lépcsőzés és a vásárlás 50 éves korukra - derült ki egy új UCL-tanulmányból.

egész

Az International Journal of Epidemiology ma megjelent tanulmány megállapította, hogy azoknak, akik a korai életükben elhízottak, több mint kétszerese annak a kockázata, hogy nehézségeket okoznak az ilyen feladatokkal, mint azok, akik soha nem voltak elhízottak.

A tanulmány megállapította, hogy az elhízás hosszabb időtartama volt a legnagyobb hatással a kockázatra, a középkorban elhízottaké kisebb volt a kockázat növekedése. Például azoknak a férfiaknak, akik elhízottak 45 és 50 év között, a kockázat körülbelül 50% -kal nőtt, míg a nőknél a kockázat növekedése 78% volt. A szerzők szerint ez valószínűleg azért volt így, mert a hosszabb ideig elhízott embereknél 50 éves korukra nagyobb volt a magasabb BMI.

Dr. Nina Rogers (UCL Epidemiology & Public Health), a tanulmány vezető szerzője elmondta: "Az elhízás prevalenciája fiatalabb korban növekszik. Mivel a gyermekkori elhízás gyakran felnőttkorban is előfordul, valószínű, hogy többen töltenek egyre hosszabb elhízással élő életük.

"Tanulmányunk ezért hangsúlyozza az elhízás megelőzésének és késleltetésének fontosságát a középkorú rossz fizikai működés kockázatának enyhítése érdekében."

A kutatók 8674 résztvevő adatait elemezték az 1958-as Nemzeti Gyermekfejlesztési Tanulmányból, egy születési kohorsz-tanulmányból, amely emberek ezreit követte 1958-tól születésüktől a középkorig.

A tanulmány megállapította, hogy az elhízás bármely életkorban felnőttkorban a rossz fizikai működés nagyobb kockázatával jár együtt 50 éves korban. Például egy átlagos magasságú (1,62 cm) és 23 éves testsúlyú nőhöz képest 8 kg-mal nagyobb súly társult a rossz fizikai működés 32% -kal magasabb kockázata 50 éves korban.

A fizikai működést egy validált kérdőív segítségével értékelték, amely megkérdezte a résztvevőket, hogy képesek-e ellátni a mindennapi élet fizikai feladatait, például bevásárolni, hajlítani, térdelni, lépcsőn felmászni és mérsékelt távolságokat gyalogolni. Az egyes nemek közül a válaszadók legkevesebb 10% -át rossz fizikai működésűnek minősítették.

A rossz fizikai működésűnek minősített résztvevők fele arról számolt be, hogy problémái vannak hajlítással, térdeléssel vagy lehajlással, és alig több mint egynegyedüknek nehézségei vannak fürdőzéssel vagy öltözködéssel.

A szerzők szerint fontos volt a mindennapos fizikai feladatok elvégzése, mint például a vizsgáltak, mivel ez lehetővé tette az emberek számára, hogy hosszabb ideig önállóan éljenek, dolgozzanak vagy önkénteskedjenek, és többet foglalkozzanak barátaikkal, családjukkal és a körülöttük lévő közösséggel.

Dr. Pinto Pereira (UCL Epidemiology & Public Health), a tanulmány vezető szerzője elmondta: "A felnőtteknek képesnek kell lenniük a mindennapi élet fizikai feladataira az önálló életvitelhez, és ez különösen fontos a népesség elöregedésével összefüggésben. A fizikai működés középkorban történő vizsgálata kulcsfontosságú, mert lehet, hogy beavatkozhatunk a rossz fizikai működés késleltetésére vagy esetleg visszafordítására az idősebb korok előtt, amikor a problémákat nehezebb megváltoztatni. "

A munkát az Orvosi Kutatási Tanács és az Egészségpolitikai Kutatási Program Tanszéke támogatta a Közegészségügyi Kutatási Konzorciumon (PHRC) keresztül.