Az egészséges családi étkezések népszerűsítése az elhízás megelőzése érdekében: HOME Plus, randomizált, kontrollált vizsgálat

Absztrakt

Háttér

Bebizonyosodott, hogy a családi étkezés gyakorisága szoros összefüggésben van a jobb étrendi bevitelsel; a súlyállapotú asszociációk azonban vegyesek. Súlyos kimenetelű, családi étkezésre összpontosító, randomizált, kontrollált vizsgálatokat korábban nem végeztek. Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy leírja a HOME Plus vizsgálat súlyfüggő eredményeit, az első családi étkezésre összpontosító, randomizált, kontrollált vizsgálatot, hogy megakadályozzák a túlsúlyos növekedést a fiatalok körében.

Mód

Családok (n = 160 8-12 éves gyermek és szüleik/gondviselőik) randomizálták az intervencióra (n = 81) vagy kontroll (n = 79) csoportok. Az adatokat összegyűjtöttük a kiinduláskor (2011–2012), a beavatkozás utáni (12 hónappal a kiindulási érték után) és a nyomon követés során (21 hónappal a kiindulás után). A beavatkozás tíz havi csoportos foglalkozást (táplálkozási oktatás; gyakorlati étkezés és snack tervezés, előkészítés és készségfejlesztés; képernyőidő csökkentése) és öt motivációs, célokat kitűző telefonhívást tartalmazott. A fő eredmény a gyermek testtömeg-indexe (BMI) z-pontszáma volt.

Eredmények

A kiindulási értékekhez és a demográfiai adatokhoz igazított általános lineáris modellek nem mutattak szignifikáns különbséget a kezelési csoportok BMI z-pontszámaiban a beavatkozás vagy a nyomon követés során; azonban a túlsúly növekedés ígéretes csökkenését figyelték meg. A pubertás kezdet utáni poszt-hoc rétegződés azt jelezte, hogy az intervenciós csoportban a prepubeszcens gyermekeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a BMI z-pontszám, mint a kontroll csoportban.

Következtetések

A tanulmány erős elméleti keretet, szigorú tervezést, minőségmérést és nagy hűségű programot használt a családi étkezésre összpontosító elhízásmegelőzési beavatkozás tesztelésére. A túlsúly növekedés szerény csökkenését mutatta. A pubertás kor előtti gyermekek jelentős beavatkozási hatása azt sugallja, hogy a beavatkozás hatékonyabb lehet a viszonylag fiatal gyermekek körében, bár ennek a megismétléséhez több kutatásra van szükség megfelelő hajtású mintákkal.

Próba regisztráció

Ezt a tanulmányt a www.clinicaltrials.gov NCT01538615 címen regisztrálták. Regisztrált: 2012.01.17.

Háttér

A túlsúly/elhízás továbbra is a fiatalok egyik legnagyobb közegészségügyi problémája, a 2–19 éves gyermekek körében az Egyesült Államokban körülbelül egyharmada [1], és világszerte kissé alacsonyabb, de növekvő arányú [2]. Ennek a kérdésnek a kezelésére mind a gyermekkori elhízás megelőzését, mind a kezelés randomizált, kontrollos vizsgálatokat (RCT) megkezdték. Történelmileg a gyermekkori elhízás megelőzés A próbák különböző méretű gyermekekkel kapcsolatos kezdeményezésekből álltak, megvalósításuk iskolai [3] és közösségi környezetben [4, 5] kezelés a vizsgálatok általában a túlsúlyos fiatalokra összpontosítottak a klinikákon és az alapellátási intézményekben [6, 7]. A megelőzésre összpontosító RCT-k enyhén vagy közepesen sikeresek voltak a testtömeg-index (BMI) csökkentésében [3, 8], különösen a gyermekek körében a serdülőkkel összehasonlítva [8, 9]. A túlsúlyos fiatalokkal végzett kezelési vizsgálatok általában nagyobb hatással vannak a BMI-re [10], de drágák [11]. A túlsúly növekedésének megelőzése és a túlsúly csökkentése kritikus fontosságú fiatalságunk jövője szempontjából.

Módszerek és eljárások

Trial design

Az Egészséges otthoni kínálat az étkezési környezet (HOME) Plus tanulmány segítségével kétcsoportos RCT-ként (beavatkozás és kontroll) készült az egészségesebb táplálkozás elősegítésére, az ülő magatartás (azaz az étkezéshez kapcsolódó képernyőidő) csökkentésére és a túlsúly növekedésének megakadályozására 8 között. -12 évesek a családi étkezések gyakoriságának és egészségességének növelésével [33]. Lépcsőzetes kohortos kialakítást alkalmaztak, amelynek során az Egyesült Államok közép-nyugati részén fekvő nagyvárosi terület két nagy csoportját toborozták és randomizálták a kezelési csoportokba egy év különbséggel (2011 és 2012). Teljesen részletes teljesítményszámításokat máshol publikálnak [33]. Partnerségben voltunk a Minneapolis Park és Rekreációs Testülettel, mert küldetésük elősegíti az egészséget, a jólétet és a közösséget, és jelentős jelenlétet képviselnek a helyi térségben. Hat Minneapolis Park és Recreation közösségi központot választottak intervenciós helyszíneknek az általuk kiszolgált lakosság gazdasági és kulturális sokfélesége, valamint a logisztika (pl. Konyhai létesítmények) alapján.

Résztvevők

A személyzet és az önkéntesek szórólapok, célzott e-mail listák, személyes előadások/megbeszélések segítségével 160 gyereket és egyik szüleiket/gondviselőiket (a háztartásban az első étkezésre készülő felnőtteket) toborozták a közösségi házakból; néhány résztvevő szájról szájra értesült a tanulmányról. A gyermek befogadásának kritériumai a következők voltak: 8–12 évesek, életkoruk és nemük szerint korrigált BMI-percentilisük meghaladja az 50. percentilis értékét (potenciálisan egy veszélyeztetettebb csoportot célozhat meg), angol nyelvtudásuk és a résztvevővel való együttélés szülő/gondviselő legtöbbször. A kizárási kritériumok (gyermekek és szülők) azt tervezték, hogy 6 hónapon belül elköltöznek a területről, és a részvételt tiltó egészségügyi állapotok (pl. Extrém ételallergia). A programelérést tekintve a HOME Plus minta hasonlónak tűnik faji/etnikai sokféleségben és kissé iskolázottabb ahhoz a megyéhez tartozó lakosokhoz képest, ahol a közösségi központok találhatók [34].

Eljárások

A részt vevő szülők és a gyerekek aláírták a beleegyezési és a hozzájáruló nyilatkozatokat. Az adatokat a kutatási munkatársak gyűjtötték a kiindulási, a beavatkozás utáni (a beavatkozás utáni 12 hónap után a beavatkozás hatékonyságának értékelése) és a nyomon követés során (a fenntarthatóság értékeléséhez a kiindulást követően 21 hónappal). Az alapadatok gyűjtése szinte kizárólag a résztvevők otthonában történt (99%). A beavatkozás utáni és a nyomon követés során a családok 35–45% -a közösségi oldalakat választott ki adatgyűjtés céljából. A családok minden adatgyűjtési látogatáskor ajándékkártyát kaptak. Minden vizsgálati eljárást és anyagot a Minnesotai Egyetem IRB hagyott jóvá.

Véletlenszerűség

Az alapértékelések után a vizsgálati statisztikus családokat randomizált a HOME Plus beavatkozáshoz (n = 81) vagy kontroll (n = 79) csoportok az egyes közösségi központokon belül, számítógéppel generált véletlenszerűsítési ütemezés segítségével (nQuery Advisor 6.01 verzió, Statistics Solutions, Ltd.). A megbízást nem vakították el. Az 1. ábra konzorsz folyamatábrát ábrázol a mintaméretek felvétele, randomizálása, adatgyűjtése és elemzése során. A tanulmány tervezésének és protokolljainak további részleteit máshol teszik közzé [33, 35].

családi

Consort diagram a HOME Plus tanulmányhoz

Intézkedések

A gyermekek és a szülők pszichoszociális felméréseket végeztek, és képzett személyzet szabványosított eljárásokkal mérte a magasságot és a súlyt [36]. A szülői felmérések demográfiai információkat tartalmaztak. A családi vacsora gyakoriságát a következő kérdéssel értékelték: Az elmúlt hét napban hányszor ült és eszik gyermekével, amikor megette vacsora? A válaszlehetőségek 0–7 alkalommal szerepelnek. A gyerekek a pubertás fejlettségi skála segítségével elvégezték a pubertás érésük hitelesített értékelését, amely felmérte a bőrelváltozásokat, a növekedési rohamokat, a testszőrzetet, a hangváltozásokat (csak fiúknál), valamint az emlő fejlődését és a menarchét (csak lányoknál) [37]. A magasságot és a súlyt használták a BMI-értékek kiszámításához, amelyeket az életkorra és a nemre standardizáltak a CDC irányelvek felhasználásával [38]. A gyermek súlyállapotát az alábbiak szerint osztályozták: BMI th% = normál súly, 85 th ≤ BMI th% = túlsúlyos és BMI ≥ 95 th% = elhízott. Az elsődleges vizsgálat eredménye a gyermek BMI z-pontszáma volt a beavatkozás után.

Közbelépés

20 percet) motivációs interjúkra kiképzett dietetikusok töltötték ki, akik minden hívást a család által kiválasztott viselkedési cél (ok) ra szabtak. A felhívások ugyanazokat a viselkedésváltoztatási technikákat tartalmazták, mint a személyes foglalkozások, de az interjú formátumát követték, motivációs interjúkészítési technikákat alkalmaztak [42], és lehetőséget biztosítottak a csoportos foglalkozás témáit kiegészítő viselkedés/célok megvitatására. A kontrollcsoport résztvevői havonta családközpontú hírlevelet kaptak, és nem kapták meg a HOME Plus intervenciós programot.

A programhűség

A programhűség figyelemmel kísérése és fokozása érdekében az intervenciósok által elvégzett munkamenetek megfigyelését kulcsfontosságú megállapított kritériumok [12, 43, 44] szerint végezték a 3., 6. és 9. ülésszakon képzett egyetemi szintű hallgatók, szabványosított ellenőrzőlista felhasználásával. Az elemzés azt mutatta, hogy a munkamenetek 90% -a rendeltetésszerűen történt; a fő protokolleltérés a program kezdési ideje volt, mivel késések jelentkeztek, amikor a családok nem a tervek szerint érkeztek.

Adagolás

Az intervenciós „dózist” úgy határoztuk meg, hogy a személyes beavatkozások száma összesen tíz volt.

Adatelemzés

Eredmények

Toborzás és megtartás

Százhatvan családot vettek fel és randomizáltak. A beavatkozási és a kontrollcsoport között nem volt szignifikáns alapsúlyhoz kapcsolódó vagy demográfiai (azaz nem, faj, életkor, végzettség, gazdasági segítség, kohorsz, hely) különbség. Magas volt a retenció a beavatkozás utáni és a nyomon követés során (lásd 1. ábra). Sőt, az intervencióban való részvétel magas volt: a családok 85% -a részt vett a személyes foglalkozások legalább felében és öt motivációs hívásból legalább hármat. A tíz hónapos beavatkozás során az átlagos látogatottság 68% volt a személyes foglalkozásokon és 87% a célokat kitűző hívásoknál [35]. Súlyos nemkívánatos eseményeket nem jelentettek.

Minta és alapleírások

A minta kiindulási mutatóinak leíró összefoglalásait a 2. táblázat mutatja be. A gyermek átlagos életkora körülbelül 10 év volt, valamivel kevesebb, mint fele túlsúlyos/elhízott, és a többség fehér volt. A szülők átlagos életkora körülbelül 41 év volt, 60% -uk túlsúlyos/elhízott. A többség fehér volt, 95% pedig nő. A szülő résztvevők 61 százaléka legalább négyéves főiskolai végzettséggel rendelkezett; 35% -uk gazdasági segítséget kapott gyermekei számára ingyenes/kedvezményes ebéd vagy más állami segítség révén.

Intervenciós hatások a BMI z-pontszámaira a beavatkozás utáni és a nyomon követés során

A BMI z-pontszámok korrigált átlagos különbségei a kontroll és az intervenciós csoportok között az intervenció után és a követés során nem voltak statisztikailag szignifikánsak, és a becslések szerint 0,03 (SE = 0,04; 95% CI: −0,05, 0,12; p = 0,43) illetve 0,07 (SE = 0,05; 95% CI: -0,04, 0,17; p = 0,21) (lásd 3. táblázat). Az egyetlen szignifikáns kovariáns a kiindulási BMI z-pontszám volt, magasabb alapértékekkel, később magasabb pontszámokkal társítva.

Példák a HOME Plus beavatkozási hatásra a túlsúly növekedésének csökkenésére egy átlagos nem túlsúlyos és túlsúlyos gyermek esetében

Bár statisztikailag nem szignifikáns, a HOME Plus beavatkozással járó potenciálisan klinikailag szignifikáns súlyváltozás megértésének megkönnyítése érdekében becsültük a várható súlygyarapodás megfelelő csökkenését beavatkozási hatásunkkal egy átlagos 9 és 11 éves gyermek esetében a BMI 75. és 85. percentilisénél (ami megfelel a túlsúlyosnak és a túlsúlyosnak), és az 50. percentilisnek a magasságra (az összes kiindulási értékre) a CDC növekedési diagramok segítségével [38]. A 75. percentilis BMI-vel rendelkező 9 éves gyermekek esetében a várható átlagos súlygyarapodás megfelelő csökkenése a beavatkozás után körülbelül 0,18 kg volt; a csökkenés egy 9 éves gyermeknél kifejezettebb (kb. 0,22 kg) volt a 85. percentilis (túlsúly) kezdetétől, és megfelel a beavatkozás utáni 84. percentilisnek (normál súly). Hasonlóképpen, egy 11 éves gyermek esetében az átlagos súlygyarapodás várható csökkenése a beavatkozást követően körülbelül 0,24 kg és 0,30 kg volt (75., illetve 85. percentilisnél).

A beavatkozás hosszirányú hatása a BMI z-pontszámaira

Nem figyeltünk meg statisztikailag szignifikáns különbséget a BMI z-pontszámaiban a kezelési csoportok között, a kezelési csoportokon belül az idő alatt vagy a kezelési csoportok között az idő függvényében, amikor az intervenció utáni és a követési időpontokat modelleztük, miközben kiigazítottuk a kiindulási eredményértékeket és a demográfiai tényezőket.

Intervenciós adagolási hatások

A beavatkozás résztvevői átlagosan hét foglalkozáson vettek részt (SD = 3), a beavatkozás „dózisa” 0 és 10 ülés között változott (medián = 8). Több mint 74% (55/74) hét vagy több foglalkozáson vett részt, míg 36% (27/74) részt vett mind a tíz ülésen. A beavatkozás „dózisa” nem volt statisztikailag szignifikánsan összefüggésben a gyermek BMI z-pontszámával a beavatkozást követően a kiindulási szociodemográfiai jellemzők kiigazítása nélkül vagy anélkülo = 0,15 és o = 0,21, ill.

A pubertás kezdete a kezelési csoport hatásával

A poszt-hoc rétegzés annak megvizsgálására, hogy a vizsgálati beavatkozásnak pubertás kezdetenként volt-e különbözõ hatása a BMI z-pontszámaira, statisztikailag szignifikáns pubertás kezdetenkénti interakciót mutatott mindkét beavatkozás után (o = 0,01) és követő modellek (o = 0,02). Az ezt követő alcsoportelemzés csak a prepubeszcens gyermekek körében mutatott kezelési csoporthatást mind a beavatkozás utáni, mind a követési időpontokban (o = 0,03 és o = 0,001, ill.) A hosszanti modellben. A korrigált átlagos BMI z-pontszám különbség a kontroll és az intervenciós csoportok között a prepubeszcens gyermekek között az intervenció után 0,18 (SE = 0,08; 95% CI: 0,01, 0,34) volt, ami a várható átlagos súlygyarapodás becsült csökkenésének kb. 1,00 volt. kg egy 9 éves gyermeknél a kiindulási BMI 75. percentilisénél és körülbelül 1,20 kg, ha a BMI 85. percentilisétől indul. Hasonlóképpen, egy 11 éves gyermek esetében a várható csökkenés nagyobb volt, kb. 1,40 kg és 1,70 kg.

A beavatkozás longitudinális hatása a családi étkezés gyakoriságára

A résztvevők többsége (60-70%) minden alkalommal „gyakori” (5 vagy több) családi vacsorát jelentett hetente. Nem figyeltek meg statisztikailag szignifikáns csoportos, időbeli vagy csoportonkénti hatást a gyakori családi vacsorák valószínűségére, amikor a beavatkozás utáni és az utánkövetési időpontokat modellezték, miközben a kiindulási eredményértékeket kontrollálták, és kiigazították a kiindulási demográfiai és az SES jellemzőit. A kiindulási időpontban a gyakori családi vacsorák voltak a legerősebb előrejelzői a későbbi gyakori családi étkezéseknek (o

Vita

A jelenlegi RCT beszámolt a családi étkezésre összpontosító beavatkozás hatékonyságáról a túlsúlyosodás megelőzésére a 8-12 éves gyermekek körében. A HOME Plus tanulmány egyedülálló volt, mivel megelőzés- és családközpontú volt, elsődleges eredményként a BMI-t. Összességében a BMI z-pontszámokra gyakorolt ​​beavatkozási hatás nem érte el a statisztikai szignifikanciát; azonban a túlsúly növekedésének szerény és ígéretes csökkenését figyelték meg a beavatkozást követően, és ezek tartósan fennmaradtak. A poszt-hoc rétegződéses elemzésünk szignifikánsan alacsonyabb BMI z-pontszámokat jelez az intervenciós gyermekeknél, összehasonlítva a kontrollcsoportbeli társaikkal, csak a prepubeszcens gyermekek körében, ígéretes, de óvatosan kell kezelni; további vizsgálat indokolt.

A jelen tanulmány feltáró eredményei azt sugallják, hogy a családi étkezésre összpontosító programozás potenciálisan hatékony lehet a pubertás kezdete előtti gyermekek túlsúlyos növekedésének megakadályozásában, mivel a rétegződésre vonatkozó vágánypontunk a fejlődés alacsony szintjén volt, és összhangban állt a prepubertális definíciókkal [31]. Eredményeink alátámasztják számos felülvizsgálat következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a családi étkezési gyakoriság és a súlyállapot/BMI közötti kapcsolat erőteljes a fiatalabb gyermekeknél [9, 21]. Talán a BMI állandósága a fejlesztés során elég erős ahhoz, hogy a beavatkozás időzítése kritikus és a fejlesztés korai szakaszában meg kell történnie. Sőt, képtelenek voltunk elkülöníteni az éréssel járó lehetséges biológiai és pszichoszociális változásokat; arra gyanakszunk, hogy a családközpontú beavatkozásban való részvételt és a BMI z-pontszámának változását mindkettő befolyásolhatja. Nem valószínű, hogy a statisztikai szignifikanciát el nem érő fő hatásunk a beavatkozás hűségének hiánya vagy a család elkötelezettségének hiánya volt, tekintettel a magas hűségre és a jelenléti arányra. Szigorú családi étkezési kutatásra van szükség fiatalabb népességgel, különösen annak vizsgálata érdekében, hogy ebben a korban milyen pszichoszociális változások következnek be, milyen összefüggések vannak a családdinamikában és milyen lehetséges kölcsönhatások vannak a biológiai hatásokkal.

Jövőbeni kutatásokra van szükség a gyermekkori elhízás megelőzésének tanulmánytervezésének és az intervenció fejlesztésének és megvalósításának számos területén. A normál testsúlyú fiataloknál a túlsúly növekedésének megakadályozása nehezebb lehet, mint a túlsúlyos vagy elhízott fiatalok súlycsökkentésének célzása [14], és hosszabb ideig tarthat a bemutatása [46]. A beavatkozások kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatban a pubertás fejlődésénél szükség lehet a csoporton belüli különbségekre [47]. Tekintettel arra, hogy ezt a tanulmányt városi családokkal végezték, akik közül sokan gyakran étkeztek családi étkezésben, a jövőbeni családi étkezésre összpontosító beavatkozásoknak előtérbe kell helyezniük a vidéki közösségek családjainak bevonását, beleértve azokat a családokat is, akik még nem gyakran étkeznek együtt.

Következtetések

A HOME Plus tanulmány egy magas színvonalú tanulmány volt, amely egy családi étkezésre összpontosító beavatkozást tesztelt a szülőkkel és a gyermekekkel a túlsúly növekedés megelőzésére. Noha elsődleges elemzésünk során nem volt statisztikailag szignifikáns általános beavatkozási hatás, a túlsúly növekedésének szerény, de ígéretes csökkenését figyeltük meg az életkor és a súlyállapot között, valamint a pubertás kezdete által kifejtett jelentős módosulást, ami a testsúlyhoz kapcsolódó lehetséges hatásokra utal a családi étkezésre összpontosítva beavatkozások az ivarérett gyermekek körében. Ezen a területen további kutatások indokoltak.