A specifikus étrendi komponensek bevitele, az életmódbeli tényezők és a mikroszkopikus vastagbélgyulladás közötti összefüggés

Hovatartozások

  • 1 Klinikai Tudományok Tanszék Malmö, Gasztroenterológiai és Táplálkozási Tanszék, Malmö, Skåne Egyetemi Kórház, Malmö, Lund Egyetem, Malmö, Svédország.
  • 2 Klinikai Tudományok Tanszék Malmö, Cukorbetegség és kardiovaszkuláris betegségek-genetikai epidemiológia, Lund Egyetem, Malmö, Svédország.
  • 3 Klinikai Tudományok Tanszék Malmö, Belgyógyászati ​​Osztály, Skåne Egyetemi Kórház, Malmö, Lund Egyetem, Lund, Svédország.
  • 4 Malmö-diéta és rákvizsgálat, Plasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Osztály, Skåne Egyetemi Kórház, Lund Egyetem, Malmö, Svédország.
  • PMID: 27460269
  • PMCID: PMC5107968
  • DOI: 10.1038/ejcn.2016.130
Ingyenes PMC cikk

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Klinikai Tudományok Tanszék Malmö, Gasztroenterológiai és Táplálkozási Tanszék, Malmö, Skåne Egyetemi Kórház, Malmö, Lund Egyetem, Malmö, Svédország.
  • 2 Klinikai Tudományok Tanszék Malmö, Cukorbetegség és kardiovaszkuláris betegségek-genetikai epidemiológia, Lund Egyetem, Malmö, Svédország.
  • 3 Klinikai Tudományok Tanszék Malmö, Belgyógyászati ​​Osztály, Skåne Egyetemi Kórház, Malmö, Lund Egyetem, Lund, Svédország.
  • 4 Malmö-diéta és rákvizsgálat, Plasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Osztály, Skåne Egyetemi Kórház, Lund Egyetem, Malmö, Svédország.

Absztrakt

Háttér/célok: A mikroszkopikus vastagbélgyulladás (MC) előfordulása az elmúlt évtizedekben nőtt. A dohányzás és a drogok mellett szerepet játszhatnak a jelenleg ismeretlen környezeti tényezők. A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy az étrend vagy más életmódbeli tényezők összefüggenek-e az MC kialakulásával.

egyes

Tárgy/módszerek: 28 095 egyénből álló, népességalapú kohorsz Malmö-diéta és rákvizsgálatot vizsgáltak. A táplálkozási szokásokról információkat módosított étrend-előzményekkel gyűjtöttünk. Mértük az antropometria adatait, és kérdőívekkel gyűjtöttük össze a társadalmi-gazdasági és életmódbeli tényezőket. Az MC eseteit az orvosi nyilvántartásokban azonosították. Az asszociációkat Cox regressziós analízissel becsültük meg.

Eredmények: Egy 22 éves periódus alatt 135 beteget diagnosztizáltak MC-vel. A fehérje, szénhidrátok, szacharóz, telített zsír, egyszeresen telítetlen zsír, többszörösen telítetlen zsír, omega-3 vagy omega-6 zsírsavak, rostok és cink bevitele nem volt összefüggésben az MC-vel. Igazolni tudtuk az MC és a dohányzás (veszélyességi arány (HR): 2,29; 95% konfidenciaintervallum (CI): 1,66-3,84) és a női nem (HR: 3,57; 95% CI: 2,22-5,74) közötti összefüggést. A magas alkoholfogyasztás megnövekedett MC kockázattal járt (HR: 1,89 a legmagasabb kvartilisnél; 95% CI: 0,82-4,33, P a trendnél = 0,032). Egy post hoc elemzés során úgy tűnt, hogy az alkoholfogyasztás, beleértve a fogyasztástól függetlenül minden beteget, csökkenti a dohányzással kapcsolatos kockázatot.

Következtetések: A nagy kohorsz és a hosszú utánkövetési időszak ellenére nem tudtunk kimutatni semmilyen diétás rizikófaktort az MC számára. Meg kell vizsgálni a dohányzás és az alkohol MC kockázatra gyakorolt ​​pozitív hatásának etiológiai mechanizmusait.