Az életmódbeli beavatkozás hatása Frail, elhízott idősebb férfiak hormonális profiljára

Reina Armamento-Villareal

1 Michael. E. DeBakey VA Orvosi Központ (MEDVAMC) és a Gyulladásos Betegségek Transzlációs Kutatóközpontja (CTRID) a MEDVAMC-ben, Houston, TX, USA.

2 Baylor College of Medicine, Houston, TX, USA.

Lina E. Aguirre

3 New Mexico VA Egészségügyi Rendszer, Albuquerque, NM, USA

Clifford Qualls

4 New Mexico Biomedical Research Institute, Albuquerque, NM, Amerikai Egyesült Államok.

5 Új-Mexikói Egyetem Orvostudományi Kar, Albuquerque, NM, Amerikai Egyesült Államok.

Dennis T. Villareal

1 Michael. E. DeBakey VA Orvosi Központ (MEDVAMC) és a Gyulladásos Betegségek Transzlációs Kutatóközpontja (CTRID) a MEDVAMC-ben, Houston, TX, USA.

2 Baylor College of Medicine, Houston, TX, USA.

Absztrakt

Célkitűzés

Az elhízáshoz kapcsolódó tesztoszteron csökkenés a bőséges zsírszövetben jelenlévő aromatáz aktivitás növekedéséből eredő magas ösztradiol hatásán alapul. Az így kialakuló hiperestrogenémia elnyomja a hipotalamusz-hipofízis-gonadal egységet, ami alacsony tesztoszteron termelést eredményez. Bár a fiatalabb férfiak tanulmányai szerint a fogyás hatékonynak bizonyult az ösztradiol csökkentésében és a tesztoszteronszint növelésében, a gyengén elhízott, idősebb férfiak esetében ennek hatása nem ismert. Így a tanulmány célja az volt, hogy meghatározza az életmódbeli beavatkozás hatását a gyengén elhízott idősebb férfiak hormonszintjére.

Tervezés

Véletlenszerű, elhízott idősebb férfiak (≥65 év) életmódbeli beavatkozásának randomizált, kontrollált vizsgálata 52 héten keresztül.

Beállítás

Mód

Negyven törékeny, elhízott idősebb férfit randomizáltak egy 52 hetes (12 hónapos) vizsgálatra a következő kezelési csoportok bármelyikébe: (1) kontrollcsoport, (2) diéta okozta fogyáscsoport (diétás csoport), (3) ) ET csoport (edzéscsoport), és (4) diéta okozta fogyás és ET csoport (diéta – testmozgás csoport). A cél az volt, hogy elérjük a

10% -os súlycsökkenés 6 hónap alatt, és ezt a súlyt további 6 hónapig tartsa fenn. A fizikai funkciót a módosított fizikai teljesítmény teszteléssel (módosított PPT) értékeltük. Az ösztradiolt radioimmunassay-vel, a tesztoszteront automatizált immunvizsgálattal és a nemi hormon-kötő globulint enzimhez kapcsolt immunvizsgálattal mértük.

Eredmények

12 hónapos beavatkozás után a diéta önmagában –10,1 ± 1,9 kg (8,5%) súlycsökkenést eredményezett a csak az étrend csoportban, és –9,1 ± 0,9 kg (9,2%) az étrend-testmozgás csoportban. Ez jelentős csökkenést eredményezett (mindkét p Kulcsszavak: Elhízás, tesztoszteron, diéta, testmozgás

BEVEZETÉS

Az elhízás világszerte egyre növekvő probléma, és az egyik fő hozzájáruló az USA-ban egyre növekvő egészségügyi költségekhez (1). Az elhízás számos olyan komplikációval jár együtt, amelyek többnyire befolyásolják a halálozást, például a metabolikus szindróma, a diabetes mellitus (és annak szövődményei), a magas vérnyomás, a szívroham és agyvérzés (2). Ennek eredményeként ezeknél a betegeknél az orvosi ellátás elsődleges célja a fenti állapotok többségének megelőzése és kezelése, ugyanakkor e betegek nagy többségének olyan elhízással járó problémái is vannak, amelyek befolyásolhatják az életminőséget, például osteoarthritis, gyengeség, amely hatással van a függetlenségre (2; 3) és a hipogonadizmusra (4; 5).

Az elhízáshoz kapcsolódó hipogonadizmus mechanizmusa az aromatáz aktivitás növekedésén alapszik a megnövekedett zsírszövet térfogatban, ami az androgén prekurzorok ösztrogénné való fokozott átalakulását eredményezi, ami hyperstrogenémiához vezet (6; 7). Viszont a magas ösztrogénszint elnyomja a hipotalamusz hipofízis egységét, ami alacsonyabb szintű gonadotropinokat eredményez, így kevesebb tesztoszteron termelődik a herékből (5; 8). Tekintettel arra, hogy az alacsony tesztoszterontermelés fő mechanizmusa nem a hereműködés miatt következik be, hanem a felesleges zsírszövetek jelenlétében (5; 8; 9), ebből következik, hogy ezeknek a férfiaknak a hormonális állapotának javításában a zsírtömeg csökkentésének kell lennie az elsődleges megközelítés. (10).

Számos tanulmány kimutatta, hogy az elhízott férfiak (10–14) életmódbeli beavatkozása révén javul a hormonprofil a súlycsökkenés által. A súlycsökkentő beavatkozások ezekben a tanulmányokban tanulmányonként eltérőek lehetnek, némelyik csak nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendet használ, míg mások testmozgással kombinálva, és a legtöbbjük előre nem meghatározott súlycsökkenés nélkül eredményez bizonyos tanulmányokban nagy sikert a többihez képest (10). Ezeknek a vizsgálatoknak a többségét azonban viszonylag egészségesebb fiatal férfiaknál végezték. Nagyon keveset tudni arról, hogy a súlycsökkenés a hormonprofil javulását is eredményezné-e a gyenge idős elhízottaknál, akiknek korlátozott a mozgásképessége. Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a felügyelt életmódbeli beavatkozás hatását az életmód-intervenciós vizsgálatban részt vevő, gyengén elhízott idősebb férfiak hormonális szintjére (15). Ezt a tanulmányt úgy tervezték, hogy elősegítse a testsúlycsökkenés 10% -át az első hat hónapban, és a súly megtartását az azt követő hat hónapban.

MÓD

Vizsgálati populáció

Asztal 1

A súly és a fizikai funkció alapvető jellemzői, változásai az életmódterápiával

Kontroll (n = 9) Diéta (n = 9) Gyakorlat (n = 10) Diéta-testmozgás (n = 12) A testmozgás hatásaP Érték A diéta hatása Interakció

Életkor (év)	68,7 ± 1,1	68,3 ± 1,3	71,5 ± 1,6	68,7 ± 1,3
Testtömeg-index (kg/m 2)	37,5 ± 1,9	39,1 ± 1,5	35,9 ± 0,9	35,1 ± 1,5
Testtömeg (kg)
Alapvonal	112,1 ± 5,2	118,8 ± 3,7	109,7 ± 3,3	104,2 ± 6,1
6 hónap	109,2 ± 5,4	108,1 ± 5,4 *	109,9 ± 3,0	96,8 ± 6,6 *
1 év	112,7 ± 5,8	108,6 ± 5,8 *	109,9 ± 3,3	95,9 ± 5,7 *
Δ 1 év	0,6 ± 1,6	−10,1 ± 1,9	−0,2 ± 1,4	−9,1 ± 0,9	0,20	*	121,7 ± 3,0	114,7 ± 6,1
1 év	122,7 ± 4,2	116,2 ± 2,4 *	121,0 ± 2,0	110,1 ± 5,9 *
Δ 1 év	1,2 ± 2,3	−8,8 ± 1,5	0,7 ± 1,3	−9.9 ± 2.6	0,71	0,01	0,84
Fizikai teljesítmény teszt
Alapvonal	27,1 ± 1,1	29,0 ± 2,2	27,5 ± 1,0	28,3 ± 0,8
6 hónap	27,8 ± 1,1	31,1 ± 0,8 *	30,7 ± 1,1 *	31,9 ± 1,2 *
1 év	27,3 ± 1,0	32,0 ± 06 *	31,4 ± 1,1 *	33,4 ± 1,0 *
Δ 1 év	0,2 ± 0,7	3,0 ± 0,4	3,9 ± 0,6	5,1 ± 0,7	0,00	0,03	0,57

Az értékek átlag ± SE

Az értékek átlag ± SE; SHBG = nemi-hormon kötő globulin

Az egyszerű korrelációs elemzés nem mutatott szignifikáns korrelációt a tesztoszteron vagy a hormonok bármelyikének változása és a PPT változásai között a 6 és 1 éves intervenció során az egész csoportban, vagy csak az aktív beavatkozási csoportokra korlátozódott (diéta, testmozgás és diéta) -gyakorlati csoportok).

VITA

Vizsgálatunk kimutatta, hogy az étrend okozta fogyás ellenére

10% -kal, egy év alatt a tesztoszteronszint növekedése minimális volt ebben a törékeny, elhízott idősebb férfiak populációjában, és nem volt elegendő ahhoz, hogy a normál eugonadal közepes tartományba emelkedjen, és akár a normál alsó határa (300 ng) alatt is maradhat./dl) az Endokrin Társaság (21). Valójában az SHBG változásainak igazodása után a szabad tesztoszteron indexben nem történt jelentős változás. A diéta okozta súlycsökkenés azonban az ösztradiol és a szabad ösztradiol index jelentős csökkenését eredményezte. A fenti eredmények arra utalnak, hogy a súlycsökkenés önmagában nem hatékony módszer a gyenge, elhízott idősebb férfiak androgén hormonprofiljának klinikailag jelentős javulásához.

Az elhízással összefüggő hipogonadizmus szindrómáját valamikor felismerték, ennek az állapotnak a kezelése továbbra is ellentmondásos. Mivel ezeknél a betegeknél a hipogonadizmus azon az elgondoláson alapszik, hogy a nagy zsírszövet-térfogatban az aromatáz aktivitás növekedéséből eredő magas ösztrogénszint a herék által elnyomja a gonadotropin termelést és következésképpen a tesztoszteront (8; 11), a zsírszövet térfogatának csökkenése jelenik meg hogy a legmegfelelőbb megközelítés legyen. Mindazonáltal a tesztoszteronpótlás továbbra is a hipogonadizmus terápiájának szokásos testtömegtől függetlenül (21).

Vizsgálatunknak vannak korlátai. Tekintettel a korlátozott mintaméretre és a vizsgálatba bevont alanyok típusára (gyenge, elhízott idősebb férfiak), eredményeink nem feltétlenül vonatkoznak az elhízott férfiak populációjára. Ennek a tanulmánynak az eredményei azonban tisztázták az életmódbeli beavatkozásból eredő felügyelt fogyás szerepét a törékeny, elhízott idősebb férfiak tesztoszteronszintjének javításában. Továbbá, ha a tesztoszteron terápia javítja a gyengeséget, amint azt néhány tanulmány kimutatta (34), eredményeink azt mutatták, hogy függetlenül a tesztoszteron változásától a törékeny, elhízott idősebb férfiak kiválasztott populációjában a fizikai funkció javulása diétával, testmozgással érhető el és diéta-testmozgás. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy az életmódbeli beavatkozás és az exogén tesztoszteron kombinációja (az eugonadal középszintjének emeléséhez) javítja-e a fizikai funkciókat, továbbra is bizonytalan, és a jövőbeli vizsgálatok iránya lehet.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönetet mondunk a résztvevőknek és a Klinikai és Transzlációs Tudományok Intézetének munkatársainak. Ezt a tanulmányt az RO1-> AG025501, RO1 AG31176, UL1-RR024992 és DK56341, DK20579 támogatások támogatták. Ezt a munkát a New Mexico VA Health Care System és a Michael E DeBakey VA Medical Center erőforrásai támogatták.