Az elhízás elleni gyógyszerekkel kezelt betegek testsúlycsökkenésének és fenntartásának előrejelzői

Federica Guaraldi

1 Patológiai Osztály, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Kar, Baltimore, MD, USA;

elhízás

Uberto Pagotto

2 Endokrinológiai osztály, Klinikai Orvostudományi Osztály, S Orsola-Malpighi Kórház, Alma Mater Studiorum Egyetem, Bologna, Olaszország

Renato Pasquali

2 Endokrinológiai osztály, Klinikai Orvostudományi Osztály, S Orsola-Malpighi Kórház, Alma Mater Studiorum Egyetem, Bologna, Olaszország

Absztrakt

Háttér:

Az elhízás és a kapcsolódó betegségek előfordulása az elmúlt évtizedekben hatalmas mértékben megnőtt, és nagyon fontos orvosi és társadalmi kérdéssé vált. A fogyókúrás kezelésre szoruló emberek számának növekedése és az ezzel járó magas költségek miatt a fogyás és a testsúly fenntartó kezelések sikerének megbízható előrejelzőinek felkutatása prioritássá vált.

Célkitűzés:

Irodalmi áttekintést végeztek a fogyás és a testsúly fenntartásának lehetséges előrejelzőinek azonosítására az elhízás elleni gyógyszerekkel kezelt betegeknél.

Eredmények:

A változók többségéhez a közzétett adatok nem elegendőek ahhoz, hogy meghatározzák szerepüket a végső eredményeken. Az összes figyelembe vett tényező közül csak a kezelésre adott korai válasz tűnt megbízható pozitív előrejelzőnek, a cukorbetegség pedig a fogyás és a fenntartás negatív előrejelzőjének.

Következtetés:

A mai napig nem sikerült végleges eredményt elérni. A jelenleg elérhető és fejlesztés alatt álló, elhízás elleni gyógyszerekhez kapcsolódó eredmény megbízható előrejelzőinek nagy előnyei miatt támogatni és ösztönözni kell ezeknek a prediktoroknak az azonosítását.

Bevezetés

Az elmúlt évtizedben a túlsúly és az elhízás (BMI> 25 kg/m 2, illetve> 30 kg/m 2) és szövődményeik (különösen a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az obstruktív alvási apnoe, az osteoarthritis, a férfiak) prevalenciája valamint a női meddőség és a rák bizonyos formái) nagymértékben megnőtt a felnőttek és a gyermekek körében. Riasztó orvosi és társadalmi kérdéssé vált1, amely a modern társadalom társadalmi-gazdasági és magatartási változásainak következménye (megnövekedett energiafogyasztás és csökkent energiaköltségek), 2 és biológiai tényezők következménye.

A kezdeti testtömeg 5–10% -os súlycsökkenése csökkenti az elhízással járó kardiovaszkuláris és anyagcsere-egészségügyi kockázatokat.4 A Nemzetközi Egészségügyi Iránymutatások4,5 az életmód módosítását javasolja az elhízás kezelésének első stratégiájaként. Ha önmagában az életmód módosítása hatástalan, megfontolható a farmakoterápia azoknál az egyéneknél, akiknél a BMI ≥ 30 kg/m 2, vagy azoknál, akiknek a BMI ≥ 27 kg/m 2, és társbetegségek (pl. Magas vérnyomás, cukorbetegség, obstruktív alvási apnoe, 2-es típusú cukorbetegség ) vagy túlsúlyos családban. A bariatrikus műtétet olyan személyek számára kell fenntartani, akiknek BMI-értéke ≥ 40 kg/m 2 vagy ≥35 kg/m 2, és társbetegségeik vannak, akik az életmód módosítása és a farmakoterápia miatt nem fogynak le. 4,5 Nagyon nemrégiben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Az Allergan LAP-sávban állítható gyomorszalag-rendszerének használata olyan betegeknél, akiknek a BMI-je> 35 kg/m 2>>> kg és m

Számos tanulmány kimutatta, hogy a különféle elhízás elleni gyógyszerek az életmódbeli kezelésekkel együtt akár 5% –10% -os súlycsökkenést is kiválthatnak, még akkor is, ha egy adott kezelésre adott egyéni válasz nagy változékonyságot mutat., az életmód módosítása alapján 10–12 gyógyszert, 13-at és műtétet 14,15 fejlesztettek ki a múltban, és néhányat jelenleg is tanulmányoznak.13

Az elhízás kialakulásáért és az elhízás elleni kezelésekért felelős tényezők vizsgálata az 1960-as évek elején kezdődött, 16,17, és az ezen a területen végzett vizsgálatok száma az évek során megsokszorozódott. A legtöbb tanulmány kimutatta, hogy az egyének közötti válasz nagyon változatos mindenféle kezelésre, 18 ez általában szerény eredményt jelent a súlycsökkenésben és a fenntartásban, 19 és számos környezeti, genetikai és viselkedési tényező bevonásával jár. 19-23 továbbra is rosszul értik. A jó előrejelzők elérhetősége lehetővé tenné az orvosok számára, hogy a kezelést a betegekhez igazítsák, és javulna a költséghatékonyság és a páciens esélyei a fogyás és a súly megtartása szempontjából.

Ez a cikk azokra a tényezőkre összpontosít, amelyeket a fogyás és/vagy a testsúly fenntartásának lehetséges előrejelzőiként javasoltak az orlisztáttal, dietilpropionnal, mazindollal, sibutraminnal és topiramáttal kezelt betegeknél (1. táblázat).

Asztal 1

A vizsgálatban szereplő, elhízás elleni gyógyszerek főbb jellemzői