Elhízás és túlsúlyos kockázati tényezők a hirtelen halálban a szív- és érrendszeri okok miatt: Esetsorozat

Dan PERJU-DUMBRAVA

1. Jogi Orvostudományi Kar, Orvostudományi Kar, UMF Iuliu Hatieganu Egyetem, Kolozsvár, Románia

túlsúly

Ovidiu CHIROBAN

1. Jogi Orvostudományi Kar, Orvostudományi Kar, UMF Iuliu Hatieganu Egyetem, Kolozsvár, Románia

Carmen Corina RADU

2. Bioetikai és Jogi Orvostudományi Tanszék, Orvosi Egyetem, Oradeai Egyetem, Nagyvárad, Románia

Tisztelt Főszerkesztő

Vizsgálatot végeztünk a Bihar Megyei Törvényszéki Szolgálat halotti anyakönyvei, halotti anyakönyvi kivonatai és törvényszéki jelentések felhasználásával a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban. Összesen 96 személy halt meg a vizsgált időszakban feljegyzett hirtelen szívhalál miatt. Az elhízás tekintetében ezt a kockázati tényező elemzést a vizsgálati csoport összes tagjának testtömeg-indexe határozta meg a hasfalban mért zsírszövet vastagságának meghatározásakor. Mind a 96 gyanús haláleset boncolását követően, amelyek közül 20 nő és 76 férfi, az ok tisztázása érdekében az eredmények a következők voltak: az esetek 53% -ában akut miokardiális infarktust jelöltek halálesetként. A második ok, amelyet az esetek 26% -ában mutattak ki, a myocardialis sclerosis volt, 25 esetben; kardiomiopátiák következnek (dilatált, hipertrófiás és kevert), összesen 13 fő; ez következett: szívizomrepedés az esetek 1,04% -ában - egy női eset, myocarditis 2%, 2 eset és magas vérnyomás a személyek 4% -ában - 4 haláleset.

A hirtelen szívhalál következtében elhunytak Bihar megyében 2014. január és 2014. december közötti elemzési eredményei megfelelnek az irodalomban szereplő adatoknak. Mint már jól ismert, a szívizominfarktus a legfőbb halálok az iparosodott országokban. A szívkoszorúér-betegség kockázati tényezői keverednek a hirtelen halál kockázataival.

Fontos szempont, amelyet a kutatásom részleteiből szeretnék hangsúlyozni, hogy a hirtelen szívhalál, az akut miokardiális infarktus kóros szubsztrátumával, viszonylag fiatal embereknél tapasztalható, különösen azoknál a férfiaknál, akik a halálozás maximális számát regisztrálták 51–50 év között. 60 év A második legnagyobb halálos okot a szívizom szklerózis okozta, amely önmagában nem magyarázza meg a halál okát, mert ez egy krónikus elváltozású alap, amelyhez hozzájárulási tényezőre van szükség a halál okozta lánc kiváltásához. A szívizomrepedés az AMI szövődménye, amely közvetlenül a betegek 8% -ában okoz halált (3).

Megjegyezzük, hogy az elhízás, amely jól és nagyon jól ábrázolt izom-zsírszövetből áll, a szív- és érrendszeri betegségek halálozásának és a hirtelen szívhalál kockázati tényezőjeként ismert. A hasi zsírosság eloszlása ​​kockázati tényezőként is ismert, amely a magas szérum trigliceridszint, az alacsony HDL-koleszterinszint, a 2-es típusú diabetes mellitus és a magas vérnyomás mellett a metabolikus szindróma része (4). Ezenkívül a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szabad zsírsavak magas szérumszintjét inkriminálják olyan tényezőként, amelyek szerepet játszanak a szívritmuszavarok kiváltásában (5, 6). A cikk fontossága abban áll, hogy ismét bebizonyítja, hogy a modern világ egyik fő „gyilkosa” megelőzhető. Noha elméletileg az elhízás mindenképpen kockázati tényező a szív- és érrendszeri halálozások szempontjából, az idő előtti halálozások nagy számával kapcsolatos adatok szervezése és összegyűjtése verhetetlen öntudat érzetet adhat e nagyon fontos közegészségügyi problémával kapcsolatban. Intézkedéseket kell hozni az elhízás megjelenésének megakadályozása érdekében, amely magában foglalja az egészséges életmódot, kiegyensúlyozott étrendet és megfelelő testmozgást.

Lábjegyzetek

Érdekkonfliktus

A szerzők kijelentik, hogy nincs összeférhetetlenség.