Az elhízás fiziológiai hatásai - esszé

2761 szó (11 oldal) Ápoló esszé

A testalkat mérése gazdag adat lehet az egészségről és a betegségek kockázatáról. Az antropometria manuális mérése időigényes lehet, a klinikai gyakorlatban vagy az epidemiológiában csak néhány formaindexet (pl. Testkörülmények és arányuk) használnak rendszeresen, mindkettő továbbra is elsősorban a testtömeg-indexen (BMI) alapszik. A háromdimenziós (3-D) testszkennelés kiváló minőségű digitális információt nyújt az alakról.

Az elhízás viszont a felesleges testzsír felhalmozódása, amely során jelentős mennyiségű zsírszövet használatlan marad. Az elhízás az energiafogyasztás és az energiafelhasználás közötti egyensúlyhiány miatt következik be. Ez az egyensúlyhiány lehet önmagában vagy egyidejűleg a túlzott kalóriabevitel, a csökkent fizikai aktivitás, az anyagcserezavarok és a genetika eredménye (National Institutes of Health, 1998; Berg, 1993). A genetika befolyásolja, hogy az egyén elhízhat-e, míg a környezet meghatározza, hogy az egyén valóban elhízik-e, valamint az elhízás mértékét (Meyer & Stunkard, 1993). Az elhízás olyan egészségügyi rendellenesség, amelyben az ember a test szokásos testsúlyának legalább 20% -a a test zsírsejtjeinek (zsírszöveteinek) növekedése miatt. A felesleges zsír felhalmozódása komoly veszélyt jelent az egészségre. A kedvezőtlen egészségi állapot különféle fizikai és érzelmi problémákhoz vezethet. Ide tartoznak a szívbetegségek, a magas nyomás és a rák különböző formái, a depressziótól és a cukorbetegségtől eltekintve.

Az utóbbi időben az elhízás a társadalom egyik alapvető egészségügyi problémájává vált. Becslések szerint több mint 1 milliárd elhízott ember él a világon.

Általában a hibás étkezési szokások, a túlzott táplálékfelvétel és a hormonális egyensúlyhiány a fő oka ennek a rendellenességnek.

1.2 Az elhízás tünetei

a) Túlzott súly rövid időn belül. Általában havonta 4-5 kilót hízik, így az anyagcsere-folyamat nehezen kontrollálható.

b) A mellkas területe általában nagyobbnak tűnik, különösen a férfiaknál, mivel a testzsír a kezdeti szakaszban elkezd felhalmozódni ezen a területen. A nőknél a zsír a derékban, a combban, a felkaron és a mellben halmozódik fel. Ez az elhízás egyik fő tünete.

c) A has mérete általában megnő. Időnként a hasi területeken fehéres nyomok vannak a zsírszövetek felesleges felhalmozódása miatt.

d) Egy másik előzetes tünet, hogy az illetőnek általában légszomja van. Nem tud rendesen lélegezni, mert a mellkas területén és a rekeszizom alatt felesleges zsír felhalmozódik.

e) A legtöbb ember emésztési zavarokat szenved a hasi zsírfelesleg miatt. Ugyanakkor a vizelet inkontinencia vagy a vizelet szivárgása történik, főleg a nőknél. Annak ellenére, hogy ennek nagy részét aluljelentették, ez az elhízás súlyos tünetének tekinthető. A hasi elhízást olyan tünetek is jellemzik, mint a horkolás és az alvási zavarok.

f) Az elhízás megértésének egyik tudományos módja a testtömeg-index (BMI) kiszámítása. Ez az ember magasságának és súlyának aránya. Az Egészségügyi Világszervezet szerint, ha a BMI a 25-29 tartományba esik, akkor az ember túlsúlyos, és ha a BMI 30 vagy annál magasabb, akkor az ember elhízottnak tekinthető.

1.3 Az elhízás hatása az emberi testre

Az elhízás hatása messze túlmutat a fizikai súlyon és a kapcsolódó egészségügyi problémákon. Az elhízás mellékhatásai között szerepelhet a mentális egészségi problémák nagyobb kockázata és az alacsony önértékelés. Az elhízással kapcsolatos társadalmi attitűdök az elkerüléstől a közvetlen diszkriminációig és a zaklatásig terjednek.

Az elhízás fizikai egészségre gyakorolt hatása jól dokumentált. A Stanfordi Kórház (2010) szerint az elhízás csak az Egyesült Államokban évente akár 300 000 korai halálesetet okoz. Az elhízás egészségügyi hatásai a hátfájástól és az ízületi fájdalomtól az életveszélyes állapotokig terjednek. Az alábbiakban felsoroljuk az elhízásnak tulajdonított egészségi állapotokat. Ez a lista egyáltalán nem teljes; az elhízás fizikai egészségügyi ellátásra gyakorolt hatása sajnos sok és sokféle volt.

Fizikai rendellenességek

Az elhízás súlyos testi rendellenességeket okozhat. Helytelen és megfelelő időben történő kezelés nélkül krónikus betegségekhez, fogyatékossághoz és végül halálhoz vezethet. Vizsgáljuk meg az elhízás néhány fizikai hatását.

Csökkent mobilitás - Az elhízott emberek nehezen mozoghatnak. Gyakran fáradtnak és légszomjnak érzik magukat, mivel a zsír, a mellkas, a nyak és a test kapcsolódó területei nagyon sokak. Folyamatos légszomj és fáradtság érzése van, ami aktivitás és mozgáshiányhoz vezet.

Szívbetegség - Az elhízott embereknél gyakran gyakori a mellkasi fájdalom és nagyobb a szívroham kockázata. A pangásos szívelégtelenség az ilyen embereknél is gyakori. Ugyanakkor az elhízott embereknél általában magas a vérnyomás, mint azoknál, akik fenntartják az egészséges testsúlyt.

Rák - Megfigyelték, hogy az elhízott embereknél nagyobb a kockázata bizonyos rákos megbetegedéseknek. Ide tartoznak többek között az epehólyag, a méh, a vastagbél, a prosztata és a vese rákos megbetegedései. Az elhízott nők életük közepén hajlamosabbak az emlőrákra.

Arthritis - Az elhízás erősen összefügg az ízületi fájdalommal és az ízületi gyulladással. Az elhízott férfiaknál és nőknél gyakori az osteoarthritis, amely ízületi rendellenesség, amely fájdalmat és gyulladást okoz, különösen olyan területeken, mint az alsó hát, derék és térd.

1.4 Az elhízás mérése

A BMI a testtömeg mérése a magasság és a súly alapján. Bár a BMI valójában nem „méri” a testzsír százalékát, ez egy hasznos eszköz az egészséges testtömeg becsléséhez a magasság alapján. Könnyű mérése és számítása miatt ez a legszélesebb körben alkalmazott diagnosztikai indikátor az ember optimális testsúlyának azonosítására a magasságától függően. A BMI „szám” tájékoztatja az embert, ha valaki alsúlyú, normális, túlsúlyos vagy elhízott. A testtípusok sokfélesége, az izom- és csonttömeg megoszlása stb. Miatt azonban nem helyénvaló ezt egyetlen vagy végső indikációként használni a diagnózis felállításához. Felnőtteknél a 25-29,9 kg/m2 BMI azt jelenti, hogy az ember túlsúlyos, és a 30 kg/m2 vagy annál magasabb BMI azt jelenti, hogy ezt a személyt elhízottnak.

A BMI használata a testösszetétel méréseként némi kritikát ért (Blew és mtsai., 2002; Duerenberg, Yap és van Staveren, 1998; Gallagher és mtsai., 1996; Prentice és Jebb, 2001). A klinikai és laboratóriumi vizsgálatok gyakran a test összetételének és eloszlásának kifinomultabb mértékét alkalmazzák, például: az elektromos impedancia mértékét; víz alatti mérlegelés; vagy a kerület méri a zsíreloszlást a derék és a csípő arányán keresztül. Míg ezek az intézkedések lehetővé teszik a testösszetétel nagyon részletes vizsgálatát, az összegyűjtéshez speciális felszerelésre és képzésre van szükség, és nagy felméréseknél nem praktikus. Ennek ellenére a BMI viszonylag erős mutatónak bizonyult a testösszetétel szempontjából. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy az elektromos impedancia nem haladja meg a BMI-t, mint az általános zsírbetegség előrejelzőjét (Willett és mtsai., 2006), és klinikai mintákban Ensrud és munkatársai (1994) a BMI és a működés közötti kapcsolatot erősebbnek találták, mint a derék és csípő aránya és működése.

1,5 BMI táblázat felnőtteknek

Ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlott testsúlya a felnőttek BMI-értékei alapján. 18 és annál idősebb férfiak és nők számára egyaránt alkalmazzák.

Kategória

BMI tartomány - kg/m2

Súlyosan alulsúlyos 40

1.7 Etnikum

Az elemzések jelentős különbségeket tártak fel az USA népességén belül az etnikai csoportok és a társadalmi kategóriák között a méretben és a test alakjában, és további jelentős különbségeket mutattak a test alakjában az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság fehér felnőttei között. Ezek a különbségek kulcsfontosságúnak bizonyulhatnak e populációk és társadalmi csoportok közötti morbiditás és mortalitás különbségeinek számbavételében. (1.2. Táblázat)

1.2. Táblázat Test alakja amerikai és brit felnőtteknél: országos és etnikumok közötti összehasonlítások között

Hozzászólások

Wells és mtsai. (2007)

Felnőttek: 17 év + Egyesült Királyságból (3907M és 4710F fehér) és az Egyesült Államokból (1744M és 3329F, 709M és 1106F afrikai, 639M és 839F spanyol).

Két nemzeti méretfelmérést, a SizeUK és a SizeUSA elemzéseket végeztek, azonos műszerekkel, tanulmánytervvel és toborzási stratégiával.

Minden eredmény (a magasság kivételével) a P 0,05 magassághoz igazítva.

Kis tanulmányi populáció

1.8 Az elhízás okai

Az elhízás nem csak egyik napról a másikra következik be, hanem fokozatosan alakul ki a rossz étrendből és az életmódból, és bizonyos mértékig egy génből (a szülőktől örökölt genetikai anyag egységekből).

Az életmódválasztás fontos tényező a súlyának befolyásolásában. A kelleténél több kalória fogyasztása az egészségtelen ételválasztásnak tudható be. Például az egészségtelen ételválasztás lehet:

feldolgozott vagy magas zsírtartalmú gyorsételek fogyasztása,
nem eszik gyümölcsöt, zöldséget és finomítatlan szénhidrátot, például teljes kiőrlésű kenyeret és barna rizst,
túl sok alkoholfogyasztás - az alkohol sok kalóriát tartalmaz, és a nagy ivók gyakran túlsúlyosak, és
sokat étkezik - mivel lehet, hogy előétel vagy desszert van egy étteremben, és az étel zsír- és cukortartalma magasabb lehet,
nagyobb adagokat eszik, mint amire szüksége van - bátorítást kaphat arra, hogy fogyasszon túl sokat, ha barátai vagy rokonai is nagy adagokat esznek, és
kényelmes étkezés - ha depressziósnak érzi magát vagy alacsony az önértékelése, akkor kényelmesen étkezhet, hogy jobban érezze magát.

A testmozgás hiánya egy másik fontos tényező, amely összefügg az elhízással. Sok embernek van olyan munkája, amely a nap nagy részében az íróasztalnál ül, és nagyban függ az autójától. Amikor eljön a kikapcsolódás ideje, az emberek tévét néznek vagy számítógépes játékokat játszanak, és ritkán szoktak rendszeresen tornázni. Ha nem vagy elég aktív, nem használod fel az elfogyasztott ételek energiáját, és a felesleges kalóriákat zsírként tárolják.

Vannak, akik sok éven át ugyanolyan súlyúak maradnak, különösebb erőfeszítések nélkül, míg mások azt tapasztalják, hogy gyorsan híznak, ha nem vigyáznak arra, hogy mit esznek. Ennek oka részben a génjei lehet. Egyes genetikai állapotok növelhetik az étvágyat, így végül túl sokat eszel. Vannak olyan gének is, amelyek meghatározzák, hogy a test mennyi zsírt tárol. Egy adott genetikai variáció azt jelentheti, hogy a tested nagyobb valószínűséggel tárolja a zsírt, mint valaki más.

1.9 Az elhízás mintái a lakosság körében

A test összetétele és a zsír tárolásának módja az életkor előrehaladtával változik, és a különböző anyagcsere- és hormonális tényezők befolyásolják a testzsír felhalmozódását az egész élet spektrumában (Schwartz, 1995; Beaufrere & Morio, 2000). A keresztmetszeti vizsgálatokban a BMI csúcsértékei 50-59 éves korban figyelhetők meg mind a férfiak, mind a nők körében, a BMI fokozatosan csökken 60 éves kor után (Flegal és mtsai, 1998; Hedley és mtsai, 2004; ), bár az elhízottak idő előtti halálozása befolyásolhatja ezeket a keresztmetszeti kapcsolatokat (Williamson, 1993). A longitudinális vizsgálatokban a túlsúly és az elhízás aránya általában növekszik az életkorral 75 éves korig, amikor kis csökkenés tapasztalható (Flegal és mtsai., 1998;).

A férfiaknál nagyobb a túlsúly, mint a nőknél, de a nőknél nagyobb az elhízás, különösen 35-nél nagyobb BMI mellett (Hedley és mtsai, 2004). A nők túlsúlyos és elhízott arányaiban a különbségek fajonként és etnikumonként merőben eltérnek, de a férfiaknál nem annyira nyilvánvalóak (Flegal és mtsai., 1998; Hedley és mtsai., 2004). Az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ NHANES-adatainak elemzése (Hedley és mtsai, 2004) szerint a fekete nők 77,5 százaléka túlsúlyos, szemben a mexikói nők 71,4 és a fehér nők 57 százalékával. Az elhízás prevalenciája hasonlóan torzul a fekete, mexikói és fehér nők esetében 49,6, 38,9 és 31,3 százalékkal. Valójában a középkorú fekete nők több mint 10 százalékának a BMI-je meghaladja a 40-et (Flegal és mtsai, 1998).

1.10 A testméret viszonya a halálozáshoz és a betegséghez

Megalapozott, hogy a túlsúly és az elhízás jelentősen összefügg számos krónikus egészségi állapot magasabb arányával, beleértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, a szívkoszorúér betegségeket, az ízületi gyulladásokat és a rák bizonyos típusait (Mokdad és mtsai., 2003; Flegal, et. al., 2007). Az elhízás és a mortalitás kapcsolata kevésbé meghatározó volt, de a legújabb kutatások erősebb összefüggést dokumentáltak, mint az elmúlt évek.

1.11 A testméret és a funkcionális állapot kapcsolata

Az átlagos nők 3 különböző felmérésből kapott alakvonala összehasonlítást ad az antropometriában az elmúlt fél évszázad során bekövetkezett mély változásokról. Az átlagos brit nő 1951 óta jelentősen megnövekedett a súlya és a testkörülményei között (Kemsley, 1957), a WC-n 16 cm-re nőtt annak ellenére, hogy csak 4 cm-rel magasabb. Az átlagos kortárs amerikai nőnek még nagyobb a dereka és a súlya, mint brit kollégájának, annak ellenére, hogy 3 cm-rel alacsonyabb. Mint jól ismert, az Egyesült Államok lakossága korábban kezdte meg az elhízás felé vezető tendenciát, mint az európai népesség, és az elhízás megelőzésében elért eredmények nélkül az Egyesült Királyság népessége valószínűleg továbbra is növekszik a súlya és a kerületei között.

A keresztmetszeti elemzések során az elhízott egyéneknél általában magasabb a felső és az alsó test funkcionális korlátai (Apovian és mtsai., 2002), és az elhízás és a korlátozások közötti kapcsolat kissé magasabbnak tűnik az idős nőknél, mint az idős férfiaknál (Davison és mtsai., 2002). A longitudinális vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a kapcsolatok a korlátok megjelenésére is érvényesek (Ferraro és mtsai., 2002; Himes, 2000; Jenkins, 2004). A túlsúly növeli a csontváz és a súlyt viselő ízületek stresszét, növelve az ízületi gyulladás és az ízületi problémák valószínűségét. Fiziológiailag a túlsúly növeli az inzulinrezisztenciát, károsítja a kötőszöveteket és aterogenezishez vezet. Feltételezik, hogy ezek a változások a működés csökkenéséhez vezethetnek (Ferraro & Booth, 1999).

Az elhízás korlátozhatja a fizikai aktivitást, megfosztva az egyéneket a testmozgás előnyeitől, és a mindennapi élet (ADL) és a mindennapi élet eszközei (IADL) korlátozásainak kialakulásához vezethet, mint például a lépcsőzés, az ágyból való feljutás vagy a lefekvés bevásárlás.

1.12 Cél és célkitűzések

Cél és célkitűzés az elhízás és a 3D-s testszkennelés fiziológiai hatásainak tanulmányozása.

Az UCL populáció tanulmányozása a Wellbeing UCL felméréssel együtt
Az UCL Wellbeing felmérés rendelkezésre álló adatainak vizsgálata
A kapott adatok statisztikai elemzéséhez
Az adatok kiértékeléséhez
Ezeknek az adatoknak a levonása érdekében megvizsgáltuk az elhízás fiziológiai paraméterekre gyakorolt hatását.
Befejezésül a megállapítások implikációjával

Idézd ezt a művet

A cikk hivatkozásának exportálásához kérjük, válasszon egy hivatkozási típust alább:

APA
MLA
MLA-7
Harvard
Vancouver
Wikipédia
OSCOLA