Az elhízás, mint a hasi sérv helyreállítását követő szövődmények és kiújulások kockázati tényezője Nieto EP,

Az elhízás, mint a hasi sérv helyreállítását követő szövődmények és kiújulások kockázati tényezője

mint

Elena Pareja Nieto, Carme Balague Ponz, Sonia Fernndez Ananin, Eulalia Ballester Vazquez
Általános és emésztőrendszeri osztály, Santa Creu i Sant Pau Kórház, Barcelona, ​​Spanyolország

Benyújtás dátuma2019. augusztus 21
A határozat kelte2019. szeptember 04
Az elfogadás dátuma2019. szeptember 22
A webes közzététel dátuma2020. február 17

Levelezési cím:
Elena Pareja Nieto
Avenida Industria 56, Bajos 1. 08960. Sant Just Desvern, Barcelona
Spanyolország

A támogatás forrása: Egyik sem, Összeférhetetlenség: Egyik sem

DOI: 10.4103/ijawhs.ijawhs_35_19

CÉLKITŰZÉSEK ÉS HÁTTÉR: A ventrális sérvek gyakori okai a műtéti konzultációnak, előfordulása nagyobb az elhízott populációban. Ebben a cikkben elemezzük az elhízás és a hasfal patológiájának kapcsolatát és annak hatását a műtéti eredményekben.
ELJÁRÁS: Ennek a kapcsolatnak az elemzésére irodalmi keresési stratégiát hajtottak végre.
EREDMÉNYEK: Az elhízás nemcsak a hasfal sérvének és a metszett sérv megjelenésének kockázati tényezője, hanem a hasi sérv helyreállítását követő szövődmények is. Az elhízás a javítás után növeli a bebörtönzés és a kiújulás kockázatát is. Ezekben a betegeknél a laparoszkópos megközelítés minimalizálja az elhízás által kiváltott kockázatot és komorbiditást a hasfal műtétjein, jobb eredmények elérése érdekében. A laparoszkópos bariatrikus műtéttel végzett ízületi műtét megvalósítható technikának tűnik, alacsonyabb kiújulási arány mellett, különböző vizsgálatokban. Ezen eredmények ellenére a meggyőző vizsgálatok még mindig nem elégségesek ahhoz, hogy ajánlásokat tegyenek a sérv helyreállítására a bariatriás műtéten áteső betegeknél.
Következtetések: Erős összefüggés van az elhízás és a hasfal sérv között, és a laparoszkópos megközelítés jobb eredményeket kínál az elhízás komorbiditása tekintetében.

Kulcsszavak: Bariatrikus műtét, metszett sérv, laparoszkópia, elhízás, ventrális sérv


Hogyan idézhetem ezt a cikket:
Nieto EP, Ponz CB, Ananin SF, Vazquez EB. Az elhízás, mint a hasi sérv helyreállítását követő szövődmények és kiújulások kockázati tényezője. Int J Abdom Wall Hernia Surg 2020; 3: 1-3

Hogyan lehet megadni ezt az URL-t:
Nieto EP, Ponz CB, Ananin SF, Vazquez EB. Az elhízás, mint a hasi sérv helyreállítását követő szövődmények és kiújulások kockázati tényezője. Int J Abdom Wall Hernia Surg [sorozat online] 2020 [idézve: 2020. december 10.]; 3: 1-3. Elérhető: http://www.herniasurgeryjournal.org/text.asp?2020/3/1/1/278492

A ventrális sérvek a műtéti konzultáció gyakori okai [1], de a túlsúlyos vagy elhízott betegeket gyakran arra kérik, hogy fogyás előtt javítsák le a hasfal patológiájának kockázatát. Az elhízott populációban nagyobb a ventrális és incíziós sérvek előfordulási gyakorisága, mint a normál testsúlyú egyéneknél.

Az elhízás és a sérvkijavítás közötti kapcsolat különböző szempontokat kínál a sérv megjelenésétől kezdve az események kialakulásáig vagy a szövődmények megjelenéséig.

Jelen áttekintés célja elemezni az elhízás és a hasfal patológiájának kapcsolatát, valamint annak hatását a műtéti eredményekre és a sérvek kezelésére a bariatrikus műtétekben.

Megkerestük a MEDLINE-t és a ClinicalKey-t. Az azonosított kísérletek referencia listáinak, folyóirat-kiegészítőknek, vonatkozó könyvfejezeteknek és konferencia-anyagoknak a keresése szintén a további releváns kísérletek azonosítása érdekében történt. A világhálón is kutattak.

Elhízás és ventrális sérv - A megjelenés és a szövődmények kockázata

Számos tanulmány kapcsolja össze az elhízást az elsődleges ventrális sérv megjelenésével. 14 kórház 26 268 betegéből álló mintában, Lau et al. [2] a testtömeg-index (BMI) szerint elhízott és ventrális sérvvel rendelkező betegeket rétegzett, és megerősítette, hogy minél magasabb a BMI, annál nagyobb a hasfal sérv kockázata. Ezenkívül a> 40-es BMI a bebörtönzés megnövekedett kockázatával járt, amely maximális értéket ért el azoknál a betegeknél, akiknél a BMI> 60 (esélyhányados: 12,7, P [3] elemezte a középső laparotómiában bekövetkező incision herniák korai fejlődésének lehetséges előrejelzőit. 700 eset sorozatában szignifikáns összefüggést figyeltek meg a BMI-vel. A 24,4 kg/m 2 BMI alatti incissziós sérv előfordulása 7,8% volt, de elérte a 18,8% -ot, amikor a BMI> 24,4 kg/m 2 volt (P 24,4 kg/m 2 -et azonosítottak a metszõ sérv korai megjelenésének prediktív független tényezõjeként (P = 0,03).

Hasonlóképpen, más tanulmányok az elhízáshoz kapcsolódnak a kimetszés sérvének helyreállítás utáni megismétlődéséhez. A Sauerlandban et al. [4] tanulmány, amelyben 160 beteget prospektív módon vizsgáltak a megismétlődés prediktív tényezőinek azonosítására, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot azonosítottak az elhízással (P = 0,03). Más tanulmányok is ezekre a következtetésekre jutottak. [5], [6]

Számos tanulmány azt sugallja, hogy az elhízás nemcsak a hasfal sérvének megjelenési kockázati tényezője, hanem a hasi sérv helyreállításának szövődményei is. 102 191 betegből álló kohorszban Owei et al. [7] retrospektíven elemezte a BMI és a műtét posztoperatív szövődményei közötti kapcsolatot. Megfigyelték, hogy a 40 kg/m 2-nél nagyobb BMI-vel rendelkező betegeknél a szövődmények kockázata magasabb volt, és a szövődmények a sebészeti sebfertőzéstől a kizsigerelésig terjedtek. A leggyakoribb szövődmény a felületes műtéti seb fertőzése volt.

992 beteg sorozatában nyílt ventrális sérv-helyreállításon esett át, Pernar et al. [8] hasonló következtetésekre jutott. A betegeket a BMI alapján öt csoportba sorolták, és a szerzők a BMI növekedésével fokozatosan növelték az orvosi és műtéti szövődmények kockázatát. A 40 év feletti BMI-vel rendelkező betegeknél a szövődmények előfordulási gyakorisága 16,5% volt, míg a BMI-s betegeknél [9], akik 12 000 beteg sorozatában hasonlították össze a laparoszkópos és a nyitott ventrális sérv helyreállítását. Megfigyelték, hogy az SSI szignifikánsan alacsonyabb volt laparoszkópiával, mint a nyílt megközelítéssel a 30 év feletti BMI-s betegeknél. A laparoszkópos csoportnak jobb eredményei voltak a vérátömlesztés szükségessége és a kórházi tartózkodás hossza tekintetében is.

2017-ben Owei [7] a BMI-t a posztoperatív szövődményekhez kapcsolta a nyílt sérvműtétben. 2019-ben ugyanezek a szerzők [10] hasonló tanulmányt végeztek, de ezúttal elemezték a laparoszkópos műtéttel való kapcsolatot. Jelentős különbségeket találtunk a nyílt megközelítésben, a BMI> 35-nél, míg a laparoszkópos megközelítésnél a BMI> 50.

Ezek a megállapítások alátámasztják azt az elképzelést, hogy a laparoszkópos megközelítés minimalizálja az elhízás által kiváltott kockázatot és komorbiditást a hasfal műtétjeiben.

Bariatrikus műtét és hasfal műtét

A hasi sérv műtétje előtt elhízott betegeknél általában fogyás ajánlott. Egyes tanulmányok szerint azonban a legmagasabb BMI-vel nem azok fogynak. [7]

A hasi sérvvel rendelkező bariatrikus műtétre jelentkező részesülhet-e egyidejű beavatkozásban? Javítja ez a sérvműtét eredményeit? Krivan et al. [11] elemezte ezt a hipotézist, és arra a következtetésre jutott, hogy az ízületi műtét megvalósítható technika, alacsony kiújulási gyakorisággal. Ezen felül azt tapasztalták, hogy a laparoszkópos megközelítés felülmúlta a nyílt megközelítést; 8,5% -os visszatérési arányt észleltek 14,9% -kal szemben, illetve 1,7% -os, illetve 10,6% -os fertőzési arányt.

Egy másik nemrégiben készült tanulmány, a Palanivelu et al. [12] elemezték a kísérő bariatrikus műtétek tapasztalatait laparoszkópos ventrális sérv háló helyreállítással intraperitoneális onlay háló javítással (IPOM). Arra a következtetésre jutottak, hogy ez a megközelítés hatékony és biztonságos, és csökkenti a kiújulás kockázatát.

Ezen eredmények ellenére a meggyőző vizsgálatok még mindig nem elégségesek ahhoz, hogy ajánlásokat tegyenek a sérv helyreállítására a bariatriás műtéten áteső betegeknél.

Egy nemrégiben készült szisztematikus áttekintésben Palanivelu et al. [12] tömören összefoglalta a Menzo által közzétett ajánlások egy részét et al. [13] (American Society for Metabolic and Bariatric Surgery és American Hernia Society Consensus Guideline on Bariatric Surgery and Hernia Surgery). Palanivelu kijelentette:

„A kezelési lehetőségek a következők:

  1. A bariatrikus eljárás először az omentális dugót érintetlenül hagyva, majd jelentős súlyvesztés után az IPOM. Nem ajánlott a sérv spontán vagy műtéti csökkentése hátsó pneumoperitoneummal a bebörtönzés veszélye miatt
  2. Az IPOM-ot néhány hónap után először bariatriás műtét követte. Ebben az esetben itt van az elhízás kezelésének problémája, amely a sérv kockázati tényezője, valamint a második műtétet megnehezítő tapadások megjelenése is.
  3. Bariatrikus eljárás a sérvhiba anatómiai javításával. Ez a megközelítés csak kicsire korlátozódik (2018. febr