Az elhízás problémája a serdülők körében Hongkongban: összehasonlítás különféle diagnosztikai kritériumok alkalmazásával

Absztrakt

Háttér

Az elhízás ma globális járvány. Ebben a tanulmányban az elhízás arányának felmérését tűztük ki célul több fő diagnosztikai kritérium alkalmazásával a hongkongi kínai iskolai serdülőknél.

Mód

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat. A számítógéppel generált kódolási rendszer segítségével véletlenszerűen választottunk ki Hongkong különböző földrajzi régióiból származó iskolákat, hogy reprezentatív mintát kapjunk. A 11–18 éves alanyokat véletlenszerűen választották ki az iskolák különböző osztályaiból. Összehasonlították az elhízás arányát négy különböző nemzetközi és helyi kritérium szerint [Nemzetközi Obesity Task Force (IOTF) 2000 kritérium; a Kínai Elhízás Munkacsoport (COTF) 2004. évi kritériuma; A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC) 2000-es növekedési diagramjai és a hongkongi növekedési felmérés (HKGS) diagramjai 1993-ban].

Eredmények

A 2098 serdülő [982 (46,8%) fiú és 1116 (53,2%) lány] közül az átlagos életkor (± SD) 15,1 ± 1,8 év volt (tartomány: 11–18 év; medián: 15,0 év). Az elhízás nyers aránya hasonló volt az IOTF, a COTF vagy a CDC kritériumok alapján (fiúk: 3,9–6,0%, lányok: 1,8–3,7%), ugyanakkor a HKGS-diagramok használata esetén az arány 11–27% -ra nőtt. Az elhízás aránya életkor szerint jelentősen változott. A 12–13 évesek 8–10% -áról 2–4% -ra csökkent a 17–18 évesek körében.

Következtetés

Az elhízás prevalenciája a különböző diagnosztikai kritériumokat alkalmazó hongkongi serdülőknél hasonló volt, kivéve az 1993-as HKGS-kritériumokat, amelyek meghaladóan magas értéket adtak. Az IOTF, COTF vagy CDC kritériumok alapján a serdülőkori elhízás Hongkongban 1,8% és 6,0% között változott.

Háttér

Az elhízás ma már nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek és serdülők körében is globális problémát jelent [1]. Ma már egyetértés van abban, hogy az elhízás negatívan befolyásolja a gyermekek testi, szellemi és társadalmi funkcióit [2, 3]. Ráadásul sok elhízott gyermek felnőttkorában is elhízott [4], a megnövekedett felnőttkori halálozás és morbiditás kockázatának fokozódásával [5–7].

2005-ben az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte több mint 20 millió 5 évnél idősebb gyermek volt túlsúlyos [8]. A nyugati országokban a gyermekkori elhízás növekvő gyakorisága mellett ez a jelenség régiónkban is tombol. A 2000-ben elvégzett kínai nemzeti felmérésben a hallgatók alkotmányáról és egészségéről 24 kg/m 2 és 28 kg/m 2 BMI-értékeket használtak a túlsúly és az elhízás elválasztási pontjaiként (a kínai elhízási munkacsoport meghatározása) [ 9], a megfelelő prevalencia a 7–18 éves kínai gyermekeknél 17,0%, a fiúknál 10,0%, a lányoknál 9,5%, illetve 6,5% volt [10].

Annak ellenére, hogy a nyugati országokban egyre több a gyermekkori elhízásról szóló publikáció, a hongkongi gyermekek hasonló információi továbbra is kevések. Emellett folyamatos vita folyik a gyermekkori elhízás és túlsúly legmegfelelőbb meghatározásáról és optimális határértékeiről, különböző diagnosztikai kritériumok alapján, amelyeket a különböző országok és hatóságok elfogadtak [11–14]. Ebben a felmérésben megvizsgáltuk a túlsúly és az elhízás arányát 2098 hongkongi kínai 11–18 éves iskolás serdülőknél, több fő diagnosztikai kritérium és azok változékonysága alapján. Célunk volt, hogy beszámoljunk a hongkongi serdülők elhízásának problémájáról, és összehasonlítsuk arányaikat a különböző diagnosztikai kritériumok szerint. Ezekkel a kritériumokkal megkíséreltük feltárni az elhízási arányok különbségének okait és jelentőségét is. Ez segít jobban megérteni őket, és a jövőben javíthatja diagnosztikai kritériumaink módosítását, ha szükségesnek tartják.

Mód

A hongkongi kínai középiskolák teljes listáját a hongkongi oktatási minisztériumtól szerezték be. Hongkong 3 fő földrajzi régióból áll, köztük Hong Kong-sziget, Kowloon és az Új Területek 6,7 millió lakosával.

A hongkongi kínai középiskolák teljes listája alapján véletlenszerűen kiválasztottuk a 3 földrajzi régió mindegyikéből az iskolákat, hogy a hongkongi kínai serdülők reprezentatív mintapopulációját kapjuk. A randomizálás egy számítógép által létrehozott kódolási rendszeren alapult. Összesen 477 iskola közül 53 iskolát (az összes 10% -át) választottak ki. Minden részt vevő iskolából véletlenszerűen 6 osztályt választottak ki, mindegyik űrlapból egy-egy osztályt (1. és 6. forma), hogy arányos számú 11–18 éves tantárgyat kapjanak. Minden résztvevő megalapozott beleegyezést adott a szülők írásos beleegyezésével.

Kutatónővércsoportunk minden iskolába ellátogatott reggel egy kijelölt idő alatt az antropometriai indexek mérésére. Mértük a testsúlyt (kg) és a testmagasságot (m), és kiszámoltuk a testtömeg-indexet (BMI). Minden adatot a 2003. február és 2004. február közötti időszakban gyűjtöttünk.

A túlsúly és az elhízás definíciói

Négy kritériumot használtak a túlsúly és az elhízás meghatározásához:

1. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központja, a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) és a Nemzetközi Elhízásügyi Munkacsoport (IOTF) egy nemzetközi BMI-kor referenciagörbe a 2-18 éves gyermekek túlsúlyának és elhízásának meghatározásához. ) 2000-ben (IOTF-kritériumok) [11] -

Ezeket a kritériumokat az életkor és a nem szerinti medián BMI alapján határozták meg, Brazíliából, Hongkongból, Hollandiából, Szingapúrból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó, 2000-ben végzett nemzetközi növekedési felmérés hat országosan reprezentatív adatkészletében. Ezeknek a felméréseknek több mint 10 000 alanya volt, és együttesen 97 876 fiú és 94 841 lány. A túlsúlyt és az elhízást BMI-ként határozták meg, ≥ 25, illetve ≥ 30 kg/m 2.

2. A kínai gyermekek és serdülők BMI referencia görbéje a Kínai Elhízás Munkacsoport (COTF) által 2004-ben (COTF kritériumok) [10] -

Ezek a kritériumok a hallgatók alkotmányáról és egészségéről szóló 2000-es kínai nemzeti felmérésen alapultak, 244 200 7–18 éves kínai és középiskolás diák bevonásával. A túlsúlyt és az elhízást BMI-ként határozták meg: ≥ 24 és ≥ 28 kg/m 2.

3. CDC 2000 növekedési diagramok az Egyesült Államok számára (CDC kritériumok) [15] -

Ezek a kritériumok az Egyesült Államok nemzeti adatain alapultak, amelyeket 1963 és 1994 között 5 felmérés sorozatában gyűjtöttek a 2–20 éves gyermekek és serdülők körében. A túlsúlyt és az elhízást BMI-ként határozták meg ≥ 85, illetve ≥ 95 percentilisekként.

4. A hongkongi növekedési felmérés (HKGS), amelyet 1993-ban hajtottak végre, a nem-magasságra vonatkozó referencia-diagramokkal (HKGS-kritériumok) [16] -

Ez az egyetlen helyi referencia, amelyet az elhízás meghatározására használnak a hongkongi gyermekeknél. Ez egy egész területre kiterjedő keresztmetszeti növekedési felmérés volt, amely mintegy 25 000 hongkongi kínai gyermeket vett fel születésétől 18 éves koráig. A gyermekkori elhízás ebben a felmérésben a súly> medián testmagasság × 120% volt. A gyermekkori túlsúly meghatározása ebben a felmérésben nem került meghatározásra.

Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést a Statisztikai csomag a társadalomtudományokhoz szoftver segítségével (12.0 verzió) végeztük. Az összes adatot adott esetben átlag ± SD vagy n (%) formájában fejezzük ki. Chi-négyzet tesztet, ANOVA és Student t tesztet alkalmaztunk a csoportok összehasonlításához. Minden összehasonlítást kétoldalúan és a o-érték

Eredmények

A kiválasztott 53 iskola közül 14 iskola beleegyezett, és felvették őket a felmérésre. Ebből a 14 iskolából 4598 diák véletlenszerű mintáját azonosították hat formájukból (1-2 osztályt véletlenszerűen választottak ki minden iskola minden formájából, osztályonként 30–45 tanulóval). Ezek közül 2115 iskolás gyermek beleegyezett, és bevonták őket a vizsgálatba, 46% -os válaszaránnyal. A 2115 gyermek közül 17 hiányolta antropometriai értékelését. Ezért ebben a felmérésben 2098 11-18 éves iskolás gyermek adatait elemezték. 982 (46,8%) fiú és 1116 (53,2%) lány volt, átlagos életkoruk (± SD) 15,1 ± 1,8 év (tartomány: 11–18 év; medián: 15,0 év).

Az 1. táblázat a 2098-as hongkongi kínai serdülők különböző diagnosztikai kritériumok alapján foglalja össze a túlsúly és az elhízás antropometriai paramétereit és arányait. A túlsúly és az elhízás átlagos durva prevalenciája 9,8–13,9%, illetve 2,7–15,8% között változott, a különböző diagnosztikai kritériumok szerint. A 2. táblázat összefoglalja antropometriai paramétereiket, valamint a túlsúly és az elhízás arányát korcsoportonként. A 11 éveseket kis mintanagyság miatt elvetették (fiúk: n = 9; lányok: n = 11). Az átlagos nyers BMI 19,1 és 21,1 kg/m 2 között változott fiúknál és 17,9 és 20,2 kg/m 2 között lányoknál.

Az 1. és a 2. ábra összefoglalja a túlsúly és az elhízás arányait, különféle kritériumok szerint meghatározva a 2098-as hongkongi kínai serdülők életkor és nem szerint. Az IOTF, COTF és CDC kritériumok hasonló túlsúlyt és elhízást mutattak a hongkongi kínai serdülőknél a legtöbb korcsoportban. E három kritérium alapján a túlsúly aránya a 18 évesek 5–8% -ától a fiúknál a 12 éveseknél 24–31% -ig változott; és a 18 éves korosztályban 4–6%, a lányok körében a 12 éveseknél 16–18%, míg az elhízás aránya a 18 év körüli 3% körüli és a 11 éves fiúk 11–22% -a között változott; és a 18 éves korosztályban 1–2%, a lányok körében a 12 éveseknél 0–6%. Az elhízás prevalenciája sokkal magasabb volt a fiúknál, mint a lányoknál (a durva általános elhízási arány: 3,9–6,0% vs. 1,8–3,7%, a különböző diagnosztikai kritériumoktól függően).

körében

A különféle kritériumok által meghatározott túlsúlyos arányok 2098 hongkongi kínai serdülők életkor és nem szerint kategorizálva.

Az elhízás százalékos aránya különböző kritériumok szerint 2098 hongkongi kínai serdülőknél életkor és nem szerint.

A HKGS kritériumok alapján az elhízás aránya jóval magasabb volt, mint az IOTF, COTF vagy CDC kritériumokból származtatott értékek (durva általános elhízási arány: 18,1% fiúknál és 13,9% lányoknál). Az elhízás aránya a 18 évesek 11% -ától a 11-13 éves fiúk 22-27% -áig változott; és 12% a 18 éveseknél, 16–17% a 11–13 éveseknél a lányok között.

Vita

Az elhízás jelentős morbiditással és mortalitással jár együtt [17]. Mára egyre növekszik az aggodalom a gyermekkori elhízás növekvő gyakorisága miatt, és az elhízott gyermekek többségéből elhízott felnőttek lesznek, és az elhízással kapcsolatos egészségügyi problémák többsége a gyermekekre is vonatkozik [2–7]. A gyermekkori elhízás és az ezzel járó egészségügyi terhek globális járványa ellenére a gyermekek „elhízásának diagnosztizálására a„ legmegfelelőbb ”kritérium még mindig nem meggyőző [11–14].

2000-ben az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központja, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok és az IOTF (IOTF) közösen kidolgozták a 2-18 éves gyermekek túlsúlyának és elhízásának meghatározására szolgáló nemzetközi BMI-életkor referencia görbét. kritériumok) [11]. A referenciapopulációt az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Brazíliában, Hongkongban és Szingapúrban végzett 6 nagy, országosan reprezentatív keresztmetszeti növekedési felmérésből nyerték, amelyekben közel 200 000 fiatal vett részt. Országos viszonylatban Kína és az Egyesült Államok is ajánlotta saját referenciatáblázatait a gyermekkori elhízás diagnosztizálására, amelyet a Kínai Elhízás Munkacsoport 2004-ben (COTF kritériumok) és az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központja vezetett be 2000-ben. (CDC kritériumok) [10, 15].

1993-ban a hongkongi növekedési felmérés (HKGS) egy nemspecifikus referenciatáblázatot közölt a súly-magasságról a gyermekkori elhízás diagnosztizálására Hongkongban (HKGS-kritériumok) [16]. A HKGS szerint a gyermekkori elhízást súlyként határozták meg [medián súly-magasság × 120%]. E diagram alapján az elhízás aránya felmérésünkben 11–27% volt a fiúknál és 12–17% a lányoknál. Ezek az adatok jóval magasabbak voltak, mint más kritériumok, például az IOTF vagy a COTF kritériumok alapján származtatott adatok, amelyek 10% alatti arányt adtak bármelyik nem szinte minden korcsoportjában (kivéve a 11 éves fiúkat). A HKGS-kritériumokról több mint 15 évvel ezelőtt számoltak be, és az életmód gyors változásai miatt lehet, hogy nem alkalmazhatók a mai fiatal népességre. Ezenkívül a HKGS-kritériumok a testtömeg mediánját alkalmazzák, míg a BMI-t most ajánlják a túlsúly/elhízás szűrésére gyermekeknél és serdülőknél [11, 14, 18]. Ezek az ellentmondó megállapítások a nemzeti növekedési táblázatok időszakos felülvizsgálatának fontosságát is kiemelik. Közben azonban azt is el kell fogadni, hogy a korabeli intézkedések alapján az obestiy állandó újrafogalmazása nagyon megnehezíti a világi adatok összehasonlítását.

Az IOTF kritériumait, a nemzetközi BMI-életkor referencia-görbét alkalmazva, gyakran alkalmazzák a különböző országok, hogy lehetővé tegyék a gyermekek elhízási gyakoriságának nemzetközi összehasonlítását. Az IOFT kritériumai alapján a hongkongi 11–18 éves gyermekek általános elhízási aránya 2,8% volt, magasabb a fiúk, mint a lányok aránya (3,9% és 1,8%). Bár ez az arány lényegesen alacsonyabb volt, mint amit az USA-ban (10,9% 1996-ban és 22,1% 2001-ben) és Európában (9–29%) jelentettek [19, 20], figyelemre méltó, hogy minél fiatalabb az életkor, annál magasabb az elhízás arány, különösen a fiúknál. Ez összhangban áll más olyan jelentésekkel, amelyek szerint a prevalencia általában a fiatalabbaknál csúcsosodik [21]. A kritériumoktól függetlenül a 11–12 éves kínai fiúink 10–20% -át elhízottnak tekintették, míg a 16–18 évesek csupán 2–3% -át. A mögöttes okok nem egyértelműek, de valószínűleg több tényezőre vezethetők vissza, ideértve a korai pubertás fejlődést is azokban a 10–13 éves kínai gyerekekben. Másrészt az IOTF-kritériumok szerinti elhízás aránya alacsonyabb volt, mint a COTF-kritériumok. Ez nem váratlan, mivel az elhízás küszöbértékei az előbbinél 30 kg/m 2, míg az utóbbinál 28 kg/m 2.

Az elhízás ma már globális problémát jelent a felnőttek, valamint a gyermekek és serdülők körében. Az elhízott gyermekek jelentős része végül elhízott felnőttekké válik [22]. A gyermekkori elhízás felnőttkorban megnövekedett mortalitással és morbiditással jár [23]. Udvarol et al Hongkongban 36 tünetmentes túlsúlyos kínai gyermeket (BMI> 23 kg/m 2, 9–12 évesek) és 36 életkor- és nem szerinti nem elhízott egészséges gyermeket (BMI 2) vizsgáltak Hongkongban [24]. A két gyermekcsoport jól illeszkedett a vérnyomáshoz, a vér koleszterinszintjéhez és a vércukorszinthez. A túlsúlyos gyermekeknél, összehasonlítva a nem elhízott ellenrészekkel, megállapították, hogy az artériák endotheliális funkciója károsodott, és a carotis artériák intima-mediális vastagsága megnőtt. Ezek az eredmények rávilágítanak a túlsúly - akár enyhe-közepes fokú - lehetséges hatására az artériák működésére és szerkezetére látszólag egészséges kisgyermekeknél.

A hongkongi gyermekegészségügyi szolgálat felmérése szerint a hongkongi általános és középiskolás diákok fiúk és lányok elhízási aránya (amelyet a HKGS kritériumok határoznak meg) az 1998-as 12,7% -ról és 10,4% -ról 14,7% -ra és 12,4% -ra nőtt, illetve 2001-ben [25]. Adataink szerint az elhízás aránya 2004-ben Hongkongban serdülőknél 15,9% -ra (fiúk: 18,1%; lányok: 13,9%) emelkedett.

Hongkongban hiányoznak a gyermekkori elhízás egyéb kritériumait alkalmazó releváns adatok. Jelen elemzés a túlsúly és az elhízás legfrissebb előfordulásáról számolt be hongkongi serdülőknél. Ezen kritériumok alapján nem lehet összehasonlítani az adatokat különböző időintervallumokban. Nem lehet azonban hangsúlyozni, hogy az elhízási arány változásának trendjének tanulmányozása fontos a világ különböző régióiban, beleértve a kínai lakossággal rendelkező településeinket is.

Következtetés

Eredményeink azt mutatták, hogy a hongkongi serdülőknél az elhízás prevalenciája különböző diagnosztikai kritériumok alapján hasonló volt, kivéve az 1993-as HKGS-kritériumokat, amelyek rendkívül magas értéket adtak. A nemrégiben javasolt IOTF, COTF vagy CDC kritériumok alapján a serdülőkori elhízás prevalenciája Hongkongban 2,8% és 4,8% között változott (fiúknál 3,9-6,0%, lányoknál 2,4-3,7%), különösen magas a fiatal fiúké. Noha a jelenlegi adatok alacsonyabbnak tűnnek, mint a kaukázusiaknál, a metabolikus szindróma fő meghatározója a BMI volt ezekben a serdülőkben [26]. Tekintettel az elhízás magas arányára, a serdülők előtti serdülők fontos megfigyelési és beavatkozási populáció.