Az elhízás pszichológiai tünetei és a kapcsolódó tényezők

Taner DEĞİRMENCİ

1 Pszichiátriai Klinika, Denizli Állami Kórház, Denizli, Törökország

Nalan KALKAN-OĞUZHANOĞLU

2 Pszichiátriai Tanszék, Pamukkale Egyetem Orvostudományi Kar, Denizli, Törökország

Gülfizar SÖZERİ-VARMA

1 Pszichiátriai Klinika, Denizli Állami Kórház, Denizli, Törökország

Oszman ÖZDEL

1 Pszichiátriai Klinika, Denizli Állami Kórház, Denizli, Törökország

Semin FENKÇİ

3 Endokrinológiai Klinika, Sebészet, Kórház, Denizli, Törökország

Absztrakt

Bevezetés

Ennek a tanulmánynak a célja a depresszió és a szorongásos tünetek, valamint az életminőség és az elhízás önbecsülése közötti kapcsolat vizsgálata volt.

Mód

52 vizsgálati alanyot vettünk fel ebbe a vizsgálatba, akiknek testtömeg-indexe (BMI) 30 kg/m 2 és meghaladja, valamint 43 kontrollt, akiknek a BMI normális. A társadalmi-demográfiai adatok űrlapja, Hamilton Depressziós Osztály (HAM-D17), Hamiltoni Szorongás Értékelési Skála (HAM-A), Életminőségi Skála Rövid Forma (WHOQOL-Brief-TR), Coopersmith Önértékelési Skála (CSES), Az Eszik Attitűdöket (EAT) alkalmaztak a résztvevőkre.

Eredmények

Ebben a tanulmányban a betegek többsége nő, házas, posztgraduális és városi területeken él. Megállapították, hogy a HAM-D17, a HAM-A és az EAT pontszámai magasabbak az elhízott csoportokban, mint a kontroll csoportok; A WHOQOL-Brief-TR fizikai mező pontszáma alacsonyabb volt az elhízott csoportokban, mint a kontroll csoportban. A CSES pontszámai nem voltak különbségek az elhízott és a kontroll csoport között. Elhízott csoportban a HAM-D17 és a HAM-A negatív korrelációt mutatott az életminőség fizikai mező pontszáma, a CSES pontszám negatív korrelációja, az EAT skála pontszám pozitív korrelációja között. Nincs összefüggés a HAM-D17, valamint a HAM-A és a BMI pontszámai között.

Következtetés

Eredményeink azt sugallják, hogy a depressziós és szorongásos szint magas az elhízással járó induvidualisokban. Problémáik vannak az étkezési attitűdökkel, és életminőségük, különösen a fizikai terük rossz. A pszichológiai tünetek negatívan befolyásolják az életminőséget, az önértékelést és az étkezési attitűdöt. Eredményeink azt sugallják, hogy az elhízott egyének életminőségének és önértékelésének pozitív hatásainak javítására szolgáló pszichiátriai támogatás.

BEVEZETÉS

A történelem során az elhízás egyszerre kapott dicséretet, az egészség és a termékenység szimbólumaként, és a gúnyolódást mint esetlenséget, szenilitást, vonzerejét, falánkságát és kegyetlenségét. Az elhízást a testtömeg-index (BMI) segítségével értékelik, amelyet a súly kilogrammban való felosztásának és a magasság négyzetméterének méterben (kg/m 2) való felosztásaként határoznak meg. Az elhízás mutatóját 30 kg/m 2 és azt meghaladó BMI-ként fogadják el (2).

Az elhízás és a pszichopatológia közötti kétirányú kapcsolat mindig felkeltette a kutatók érdeklődését. A Crisp and Guiness (3) beszámolt arról, hogy a szorongás középkorú, elhízott nőknél, valamint a szorongás és a depresszió középkorú elhízott férfiaknál kevésbé található meg a „Jolly fat” hipotézissel. Későbbi tanulmányokban azonban azt találták, hogy a depresszió és a szorongás általában gyakrabban figyelhető meg elhízott egyéneknél, mint a normál testsúlyúaknál (4,5,6,7,8). Az igen és a nem válasz egyaránt megválaszolható arra a kérdésre, hogy az elhízás növeli-e a depresszió kockázatát vagy sem. A kiegészítő változók, például az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a családi állapot, a szociális támogatás, a krónikus egészségi állapot és a funkcionalitás bevonásával végzett keresztmetszeti elemzések során megállapították, hogy az elhízott egyéneknél a magas depresszió aránya magas. Az előretekintő többváltozós elemzések során azonban nem lehetett jelentős eredményeket elérni (9).

Hangsúlyozzák, hogy az elhízott egyének életminősége romlik, és ez a romlás az elhízás szintjével összhangban növekszik (10,11). Az anyagcsere-betegségek magas gyakorisága és a gyakrabban tapasztalt fizikai betegségek, például a derék-, csípő- és térdfájdalmak, valamint az osteoarthritis miatt az elhízott emberek életminősége alacsonyabb, mint a normál testsúlyúaké (12,13). Jelentések szerint az életminőség romlik, ha pszichiátriai tünetek és pszichopatológia jelentkezik (14).

Egy másik terület, amelyet elhízott személyek pszichiátriai tüneteivel összefüggőnek tekintenek, az önbecsülés. Az önbecsülés szorosan kapcsolódik az érzelmi, mentális, társadalmi és fizikai tulajdonságok reális tudatosságának elfogadásához. Az egyén felhasználhatja a meglévő jellemzőket és képességeket, hogy megfelelően ki tudja alakítani pozitív hozzáállását értékrendjéhez (15). Egyes tanulmányok arról számoltak be, hogy az elhízás negatívan befolyásolja az önbecsülést (15,16), míg mások szerint az elhízás és az önbecsülés között nincs összefüggés (17).

Az étkezési attitűdök mind a pszichomotoros fejlődés, mind a környezeti tényezők kölcsönhatása révén alakulnak ki. Míg elismeri, hogy az elhízással küzdő egyének felelősek kizárólag az étkezési magatartás és az attitűd elhízási problémáinak túlzott mértékéért, a táplálkozási attitűdökben bekövetkezett viselkedésbeli változások hatékonyak, a fogyás (18,19). A pszichológiai tünetek befolyásolhatják az étkezési attitűdöket és viselkedést (20,21). Ebben a tanulmányban az elhízás kezelését igénylő egyének depressziójának és szorongásának tüneteit kívánták meghatározni, valamint e tünetek és az életminőség, az önbecsülés és az étkezési attitűd kapcsolatát.

MÓD

A résztvevők szociodemográfiai információival, pszichiátriai betegségekkel/kezelési előzményekkel és testi megbetegedésekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére szánt szociodemográfiai formanyomtatványon kívül a résztvevő személyeket a Hamilton Depressziós Osztály, a Hamiltoni Szorongás Skála, az életminőségi skála alá vetették - rövid űrlap, Coopersmith Önértékelési skála és étkezési attitűd teszt.

Megvalósított mérlegek

Hamilton depressziós skála (HAM-D17)

Ez egy 17 elemből álló skála, amelyet a depresszió súlyosságának mérésére használnak (22). A legmagasabb elérhető pontszám 53. Míg a 0–7 pontok azt jelzik, hogy a depresszió nem kérdéses, addig a 8–15 pont enyhe, 16–28 pont közepes, 29–53 pedig súlyos depressziót jelez. A skála török érvényességi és megbízhatósági tanulmányait elvégezték (23).

Hamilton szorongás skála (HAM-A)

Ezt a skálát a szorongás szintjének és a tünetek eloszlásának meghatározása, valamint a súlyosság változásának mérése céljából fejlesztették ki (24). A skála török formájának érvényességi és megbízhatósági tanulmányait végeztük (25). A 14 tételes skálán 0-tól 4-ig pontoznak minden tünetet. A teljes ponttartomány 0 és 56 között van. Míg az 1., 2., 3., 5. és 6. tételt pszichés részpontszámként számolják, a többi tételt szomatikus részpontszámként számolják.

Életminőségi skála - rövid forma (WHOQOL-Brief-TR)

Elvégezték az életminőség skála - rövid űrlap (WHOQOL-Brief-TR) megbízhatósági és érvényességi tanulmányait (26). A WHOQOL-Brief fizikai, pszichológiai, társadalmi kapcsolatokat és környezeti területeket fed le. A fizikai szakasz a mindennapi élet tevékenységével, a mozgékonysággal, a fájdalommal, az alvással és pihenéssel, valamint a munkaképességgel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. A pszichológiai terület a pozitív és negatív érzésekre, az önértékelésre, a testképre és megjelenésre, a személyes meggyőződésre és a figyelemre, a másokkal való társadalmi kapcsolatokra, a társadalmi támogatásra és a szexuális életre vonatkozó kérdésekből áll. A skála környezetvédelmi területén az otthoni környezettel, a fizikai biztonsággal, a pénzügyi forrásokkal, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségével, a rekreációs idő kihasználásával, a fizikai környezettel és a közlekedéssel kapcsolatos kérdések.

Coopersmith önértékelési skála (CSES)

A skála 25 elemből áll, amelyek olyan önbecsüléssel kapcsolatos tényezőket tartalmaznak, mint az önértékelés, a népszerűség, a család, a vállalkozás és a szorongás (27). A skála török formájának érvényességi és megbízhatósági tanulmányait végeztük (28). Míg a skálán a legmagasabb pontszám 100, addig a legalacsonyabb a 0. A skálából elért magasabb pontszám magasabb egyének önértékelését jelzi (29).

Étkezési attitűd (EAT)

Az Eating Attitude Test egy 40 pontos hatpontos Likert típusú skála (30). Az étkezési viselkedés rendellenességeinek azonosítására szolgál. A török forma érvényességi és megbízhatósági tanulmányait elvégezték (31). A skála határértéke 30; azonban a török formához nem számolták. A teszt által elért magasabb pontszámok jelzik az étkezési attitűd és viselkedés romlását.

Statisztikai analízis

Statisztikai elemzéseket végeztek a Social Sciences (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) Windows 10.0 adatbázis statisztikai csomagján. A leíró statisztikai módszerek mellett a beteg- és kontrollcsoportokra alkalmazott skálák összehasonlításában Independent t tesztet, míg az életminőség összehasonlítására Mann-Whitney U teszteket alkalmaztunk. A depresszió és a szorongás szintje és a többi skála közötti összefüggést Pearson-korrelációs elemzéssel vizsgáltuk.

EREDMÉNYEK

A vizsgálatban 52 elhízott egyén vett részt (46 nő, 5 férfi) és 43 normál testsúlyú egyén (37 nő, 6 férfi). Az elhízott személyek többsége nő (46: 46), házas (47: 47), egyetemi végzettségű (26) és városi lakos (48) volt. Szintén a kontrollcsoport többsége nő (37: 37), házas (38: 38), egyetemi diplomás (17) és városi lakos (35) volt. Az elhízott és a kontroll csoport hasonló volt a szociodemográfiai jellemzők tekintetében (chi négyzet teszt, p> 0,05). Az elhízott egyének 90,4% -ának volt fizikai betegsége (például magas vérnyomás, hypothyreosis, diabetes mellitus, migrén), és a fizikai betegségek száma magasabb volt, mint a kontrollcsoportban találtaké (1,90 ± 1,15, 0,44 ± 1,00, t = 6,489 p 2: 7,47, p = 0,006).

Az elhízással rendelkező csoport BMI, HAM-D17, HAM-A és EAT skála pontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a kontroll csoporté. Nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között a CSES által elért átlagos pontszámok tekintetében (1. táblázat). Másrészről statisztikailag szignifikáns különbséget határoztak meg a csoportok között a WHOQOL-Brief-TR által elért fizikai domén részpontszámok tekintetében (2. táblázat).

Asztal 1

A vizsgálati csoport és a kontrollcsoport skála pontszámainak összehasonlítása

Változók A vizsgálati csoport (n: 52) átlag ± SDControl csoport (n: 43) átlag ± SDt * p **

Kor	47,25 ± 7,88	47,16 ± 9,40	0,049	0,961
BMI	34,57 ± 4,06	22,66 ± 1,60	18.098	0,001
HAM-D17	9,44 ± 4,76	2,46 ± 3,34	8.087	0,000
HAM-A	15,05 ± 8,27	4,13 ± 4,64	7.703	0,000
ESZIK	27,32 ± 9,94	22,48 ± 10,38	2.313	0,023
CSES	70,61 ± 12,67	74,09 ± 11,43	1.391	0,167

BMI: testtömeg-index; HAM-D17: Hamilton-depressziós skála; HAM-A: Hamilton szorongás skála; EAT: étkezési attitűd teszt; CSES: Coopersmith önértékelési skála;

WHOQOL-Brief-TR: Életminőség skála - rövid forma