PEP 6305 Egészségügyi és testnevelési mérések

15. téma: Az étrend és a táplálkozás mérése

15.1. Szakasz

Ennek a témának 3 szakasza van.

n Thompson és Subar, Étrendértékelési módszertan.

n Nemzeti Rákkutató Intézet, Gyorsétkezelés.

n Nemzeti Egészségügyi, Gyümölcs- és Zöldségellenőrző Intézet.

n Értse meg az étrendi értékelési módszerek közötti különbségeket.

n Megérteni és enyhíteni a speciális populációk étrendi adatgyűjtésével kapcsolatos problémákat.

n Ismerje fel a lehetséges étrendi értékelési módszerek mérési problémáit.

A fizikai aktivitás csak az elhízási járvány egyik aspektusa, mivel az étrendet és a táplálkozást is jelentős tényezőnek tekintik.

A sikeres beavatkozás a megnövekedett fizikai aktivitás és az étrend módosítás kombinációjától függ.

A klinikai kezelés aranystandardja a gyakori látogatások képzett egészségügyi szakembernél (orvos vagy regisztrált dietetikus) az első 6 hónapos kezelés alatt.

A kutatóknak általában nem az a luxus, hogy többször látogatják az étrend bevitelét, ezért további étrend-értékelési módszereket dolgoztak ki és validáltak.

A témának az a célja, hogy megértse az általánosan alkalmazott értékelési módszerek erősségeit és gyengeségeit, és hogy ki tudja választani a helyzethez legjobban megfelelő értékelési eszközt.

Étrendi nyilvántartás

Az étrendi nyilvántartások jellemzően 3 vagy 4 napig készülnek. Hétnapos rekordokat használtak "arany standardként" történelmileg más módszerek validálásához.

De a későbbi kutatások kimutatták, hogy a rekord minősége valóban romlik a rögzített napok számához képest.

Ezenkívül az ételbevitel rögzítésének folyamata arra késztetheti a betegeket, hogy megváltoztassák az étkezési szokásaikat.

Az ételrekordok írástudó, motivált tantárgyakat igényelnek, és nagy terhet rónak a résztvevőkre.

Az étrendi nyilvántartás minőségi adatokkal szolgálhat az elfogyasztott ételek típusáról és mennyiségéről, különösen, ha a nyilvántartás az ételek elfogyasztásakor készül el.

Az étrendi nyilvántartás hátrányai közé tartozik az ételek kiválasztásának és mérésének torzítása.

Néhány résztvevő a felvételi időszak alatt drasztikusan megváltoztatja az ételt.

Ezt a felvételi torzítást hátránynak tekintik, mivel egy tipikus napot nem rögzítenek.

Bizonyos helyzetekben ez jó probléma.

Ha az étrendi nyilvántartás célja, hogy a résztvevő tudatában legyen annak, hogy mit eszik, és megváltoztatja ezt a viselkedést, akkor ez az adatgyűjtés „elfogultsága” előnynek tekinthető.

24 órás étrendi visszahívás

A 24 órás étrendi visszahívást arra tervezték, hogy kvantitatívan értékelje a tápanyagbevitelt.

A 24 órás visszahívás történhet személyesen vagy telefonon, hasonló eredménnyel.

Ez a módszer csak rövid távú memóriát igényel, és ha a visszahívás be nem jelentett, az étrend nem változik.

A módszer viszonylag rövid (20–30 perc), és az alanyok terhe kisebb, mint az ételrekordok.

Alacsony jövedelmű és alacsony műveltségű népesség esetén célszerű használni, mert az alanyoknak nem kell olvasni vagy írni a visszahívás befejezéséhez.

A 24 órás visszahívás hátrányai közé tartozik, hogy egyetlen nap nem tudja leírni a tipikus étrendet.

A visszahívás sikere az alany memóriájától, együttműködésétől és kommunikációs képességétől függ.

Továbbá képzett kérdezőre van szükség, ez növeli az értékelés költségeit.

Élelmiszer-gyakorisági kérdőívek (FFQ)

Az étkezési gyakorisági kérdőíves megközelítést leggyakrabban embercsoportokban használják, hogy becsléseket adjanak a szokásos étrendi bevitelről idővel (általában 6 hónaptól 1 évig).

Gyakran használják őket nagy kohorszvizsgálatokban az egyének tágabb kategóriákba sorolásához a tápanyagbevitel eloszlása mentén.

Az FFQ felsorol bizonyos ételeket, és megkérdezi a résztvevőt, hogy eszik-e, és ha igen, milyen gyakran és mennyit eszik.

Ezért az FFQ-nak kultúrspecifikusnak kell lennie, vagyis különféle élelmiszerek listáját dolgozták ki olyan csoportok különféle étrendjének értékelésére, mint a hawaii, japán, kínai, filippínó és fehér.

Rövid (60 élelmiszer) és hosszú (100 élelmiszer) FFQ-kat is kifejlesztettek, de egyiküket sem az aktuális energiafogyasztás felmérésére tervezték, amely az elhízás kezelésében alkalmazott étrend fontos eleme.

Rövid értékelések és szűrők

Egyes kutatási és/vagy közegészségügyi célokból a teljes hosszúságú kérdőív nem célszerű. Ezért rövid értékeléseket és szűrőeszközöket fejlesztettek ki, általában csak egy vagy két tápanyag vagy élelmiszercsoport értékelésére. Általában nem tartalmazzák az adag méretét, hanem csak a gyakoriságról kérdeznek. A rövid műszerfejlesztés során a legtöbb hangsúly a gyümölcsökre és zöldségekre és zsírokra összpontosult, de másokat fehérje, kalcium, cukorral édesített italok és egyéb táplálékfogyasztásra fejlesztettek ki.

Mind a Nemzeti Rákkutató Intézet gyorséttermi vizsgálata valamint az Országos Egészségügyi Intézet Gyümölcs- és Zöldségellenőrzője a rövid értékelések és az átvilágítások példái.

Fogyókúra története

Az étrend története strukturált interjúmódszer, amely az alapvető élelmiszerek (pl. Hús és alternatívák, gabonafélék, gyümölcs és zöldség, tejtermékek és „extrák”) szokásos bevitelével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza az elmúlt hét napban. Ezt egy „keresztellenőrzés” követi, amely pontosítja az elmúlt 3, 6 vagy 12 hónap szokásos bevitelét, az értékelés céljától függően.

Hagyományosan tartalmazna egy 3 napos rekordot, amelyet gyakran kihagynak, vagy helyettesíthet egy 24 órás visszahívással.

A szokásos adagméretet általában háztartási méretekben és/vagy fényképészeti segédeszközök alkalmazásával határozzák meg.

Az étrend történetének alakulását általában Burke-nek (1947) tulajdonítják.

A módszer egy részletes retrospektív étrendi értékelés, amelyet gyakrabban alkalmaznak a klinikai gyakorlatban, mint a kutatási tanulmányokban.

Az étrend előzményeit szokásos táplálék- és/vagy tápanyag-bevitel leírására használják viszonylag hosszú ideig, pl. 6 hónap és általában egy év.

Az étrend előzményeinek egyik fő erőssége az étkezési szokások és az étel bevitelének hosszú távú értékelése.

Az ételek elkészítésének részletei gyakran szerepelnek az étrend előzményeiben, és ezek a részletek jelentősen segíthetik az étrend jellemzését (sütés és sütés).

Az étrend előzményeinek gyengesége, mint értékelési módszer, a résztvevőnek döntéseket kell hoznia a szokásos ételekről és az elfogyasztott ételek mennyiségéről.

Ezenkívül az élelmiszer-előzmények nagy terhet róhatnak a kutatócsoportra az adatok értelmezésében.

Kattintson a következő szakaszra lépéshez (15.2. Szakasz)