Az étrendi beavatkozás részeként alkalmazott „tányérmodell” hatása a kiválasztott kardiometabolikus kockázati tényezők módosítására poszt-miokardiális infarktusban szenvedő betegeknél: vizsgálati protokoll egy randomizált, kontrollált vizsgálathoz

Ranil Jayawardena

1 Fiziológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Colombo Egyetem, Colombo, Srí Lanka

2 Egészségügyi és Orvostudományi Innovációs Intézet, Queenslandi Műszaki Egyetem, Brisbane, QLD Australia

Pasindu Fernando

3 Srí Lanka-i Nemzeti Kórház Kardiológiai Intézete, Colombo, Srí Lanka

Niroshan Lokunarangoda

3 Srí Lanka-i Nemzeti Kórház Kardiológiai Intézete, Colombo, Srí Lanka

4 Orvostudományi Kar, Orvostudományi és Szövetséges Tudományok Kar, Srí Lanka Rajarata Egyetem, Mihintale, Srí Lanka

Anidu Keerthi Pathirana

3 Srí Lanka-i Nemzeti Kórház Kardiológiai Intézete, Colombo, Srí Lanka

Társított adatok

A jelen vizsgálat során felhasznált és/vagy elemzett adathalmazok a megfelelő szerzőtől ésszerű kérésre rendelkezésre állnak.

Absztrakt

Háttér

A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a morbiditás és a halálozás vezető okai világszerte, és egyre nagyobb a globális teher. Az étrend kardiometabolikus kockázati tényezőkre gyakorolt hatásait alaposan tanulmányozták. Az egészséges táplálkozás, mint a post-myocardialis infarktusban szenvedő betegek kockázatcsökkentésének költséghatékony megközelítése, beváltnak bizonyult, és a „tányérmodell” az egyik gyakorlati módszer e cél elérésére.

Módszerek/tervezés

A vizsgálatot randomizált, egyszeresen vak, kontrollált klinikai vizsgálatként hajtják végre 3 hónapig. Összesen 120 túlsúlyos (testtömegindex> 23 kg/m 2) fekvő (20–70 éves) fekvőbeteget vesznek fel, akiknek a kórtörténetében troponin-pozitív akut koszorúér-szindróma (ACS) szerepel, a vizsgálatot megelőző 1 hónapon belül. A résztvevők kiosztásánál egyszerű véletlenszerűsítést alkalmaznak. A beavatkozási csoport megkapja a lemezes étrend modelljét. A kontrollcsoportot rutinszerű táplálkozási tanácsokkal látják el. Más területek, például a testmozgással és az életmód módosításával kapcsolatos tanácsok, kiegyenlítődnek mindkét csoportban a betegek között. A látogatásokat és az értékeléseket a felvételkor (0. látogatás), 4 héttel és 12 héttel a beavatkozás után végzik. Az elsődleges eredmény az átlagos testtömeg-csökkenés 10% lesz, a másodlagos eredmények pedig a szisztolés és a diasztolés vérnyomás átlagos csökkenését, az antropometriai paraméterek javulását, valamint a lipidprofil és a májenzimek javulását jelentik a tesztcsoportban a kontrollhoz képest. csoportot a lemezmodell étrendjét követő 12. héten.

Vita

Ennek a vizsgálati protokollnak a célja a lemezmodell étrendjének hatása a kardiometabolikus kockázati tényezők módosítására ACS-ben szenvedő betegeknél. Ez lesz egy úttörő tanulmány is, amelynek célja a modelllemez praktikájának megvizsgálása helyi környezetben és a dél-ázsiai régióban.

Próba regisztráció

Srí Lanka-i klinikai vizsgálatok nyilvántartási azonosítója: SLCTR/2016/22. 2016. szeptember 22-én regisztrálták (http://www.slctr.lk/trials/483).

Elektronikus kiegészítő anyag

A cikk online verziója (doi: 10.1186/s13063-017-2057-6) kiegészítő anyagot tartalmaz, amely az engedélyezett felhasználók számára elérhető.

Háttér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a vezető halálokok világszerte [1]. A CVD globális hatásáról szóló jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a legmagasabb CVD miatti halálozás főként a fejlődő országokban következik be a következő évtizedben [2]. Becslések szerint 2012-ben 17,5 millió ember halt meg CVD következtében, ami a globális halálozások 31% -át jelenti. Ezek közül a becslések szerint 7,6 millióan szívkoszorúér betegség miatt következtek be. A CVD-vel összefüggő halálozások több mint háromnegyede alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő [3]. Egy másik szisztematikus áttekintés szerint az iszkémiás szívbetegségek (IHD) globális terhe 29 millió fogyatékossággal kiigazított életévvel (29% -os növekedés) nőtt 1990 és 2010 között [4].

A „modelltányér” használata az egyik gyakorlati módszer az alapvető étkezés átlagos adagméretének csökkentésére a főétkezések során, amely szintén biztosíthatja a zöldségek és a fehérje ételek elegendő bevitelét egyidejűleg. Az élelmiszer- és táplálkozási szakértők a „tányérmodellt” javasolják a rizs adagjának ellenőrzésére és annak cserélésére nem keményítő zöldségekkel [20]. A helyi [21] és a nemzetközi [22] szakértői bizonyítékok alátámasztják az egészséges táplálkozás népszerűsítésére szolgáló tányérmodellt, amelynek célja a táplálékkalória-csökkentés és a makrotápanyagok egészségesebb újraelosztása. A tányérmodell kidolgozásával biztosítani lehet a sötétzöld leveles salátákból és a nem keményítő zöldségekből származó komplex szénhidrátok, valamint a teljes kiőrlésű gabona magas rosttartalmú bevitelét, ezáltal csökkentve az élelmiszerek glikémiás terhelését. Az étkezési rostbevitel csökkenti a krónikus gyulladást [23], amely az érelmeszesedés egyik feltételezett patofiziológiája [24]. A megnövekedett zöldségfogyasztás biztosítja a béta-karotin, a C- és E-vitamin, a polifenolok és az ásványi anyagok magas bevitelét, amelyek létfontosságúak a testi funkciók fenntartásához. Ezenkívül a növényi szterinek és sztanolok fokozott bevitele csökkenti a koleszterin felszívódását, és ezáltal csökkenti a szérum koleszterinszintjét [25], különösen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintjét [26].

Bár bizonyítékok állnak rendelkezésre a betegek étrendjének irányítására az MI utáni rehabilitáció során, Srí Lanka-ban a standard irányelvek hiánya miatt a klinikusok különféle, még nem tesztelt étrend szerint kezdték el betegeiket. Ezért a kiegyensúlyozott étrend lemezes modell alkalmazásával és annak a koszorúér-kockázati tényező változására gyakorolt hatásának tudományos értékelését helyileg és globálisan is értékelni kell. Jelen vizsgálati protokollban egy ilyen vizsgálat módszerét próbáljuk ábrázolni, hogy értékeljük a tányérmodell-diéta hatásait a kiválasztott kardiometabolikus rizikófaktorok módosulására MI-t követő betegeknél.

Módszerek/tervezés

Célok és hipotézis

Jelen tanulmány célja egy lemezmodell hatásainak értékelése a kiválasztott kardiometabolikus rizikófaktorok módosítására olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében MI volt. Hipotézisünk az, hogy az egészséges étrend bevitele a modelllemez használatával javítja a szívkoszorúér-kockázati tényezőket, várhatóan 10% -kal csökkentve a testsúlyt a tesztcsoportban, miután a lemezmodell-étrendet 12 héten át elfogadták, és csökkentették az összkoleszterin, az LDL értékét. koleszterin, teljes koleszterin/nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) arány, vérnyomás (BP) és alanin-aminotranszferáz (ALT) a kontroll csoporthoz képest.

Dizájnt tanulni

Ez a javasolt vizsgálat egy intervenciós, randomizált, egyszeres vak vizsgálat, párhuzamos alanyelosztással olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében troponin-pozitív akut koronária szindróma (ACS) szerepel. A vizsgálati protokoll összefoglalását az 1. ábra mutatja be. A szabványos protokolltételek: Az intervenciós kísérletek (SPIRIT) ellenőrzőlistája a 2. ábrán és az 1. kiegészítő fájlban található.

A vizsgálati protokoll sematikus ábrázolása. ALT alanin-aminotranszferáz, FBS éhomi vércukorszint