Az üdítőitalokhoz kapcsolódó fogerózió és súlyos fogszuvasodás: esettanulmány és szakirodalmi áttekintés *

Absztrakt

Az üdítőknek számos lehetséges egészségügyi problémája van. A benne rejlő savak és cukrok mind savas, mind kariogén potenciállal rendelkeznek, ami fogszuvasodást és lehetséges zománceróziót eredményez. Ebben a jelentésben egy 25 éves férfit mutatunk be, aki az elmúlt 3 évben az első fogak erősen elhasználódott állapotáról panaszkodott. Több mint 7 évig volt kólafogyasztása, és rossz volt a szájhigiénéje. A metszőfogakban és a szemfogakban súlyos bomlások voltak tapasztalhatók, míg a premolárisokon és az őrlőfogakon kevésbé súlyos elváltozásokat figyeltek meg. Az áttekintésnek meg kell mutatnia a fogak eróziója, valamint a fogszuvasodás és az üdítők közötti kapcsolatot. Bizonyos erőfeszítéseket tettek az üdítők káros hatásainak csökkentésére.

BEVEZETÉS

A fogak eróziója (eróziós fogkopás) a fogak kemény szövetének krónikus elvesztése, amelyet kémiailag sav és/vagy kelát okoz a baktériumok bevonása nélkül. A belső (gyomor-bélrendszeri) és a külső (étrendi és környezeti) eredetű savak a fő etiológiai tényezők (tíz Cate és Imfeld, 1996; Hefferren, 2004). A tomboló fogszuvasodást gyorsan terjedő fogszuvasodásként definiálják, amely a felső metszőfogak közül legalább kettőt érinti (Winter et al., 1966). Az epidemiológiai vizsgálatokban a burjánzó fogszuvasodást úgy definiálják, mint az elpusztult, hiányzó és megtöltött fogak (DMFT) értéke 5 vagy annál nagyobb, a labialis fogszuvasodást pedig specifikus entitásnak tekintik (Cleaton-Jones et al., 1978).

A benne rejlő savakat és cukrokat tartalmazó üdítők mind savas, mind kariogén potenciállal bírnak. Számos tanulmány pozitív összefüggést mutatott a fogszuvasodás és a fogak eróziója és az üdítők fogyasztása között (Sayegh és mtsai, 2002; Johansson és mtsai, 1996; Harding és mtsai, 2003; Al-Majed és mtsai, 2002; Luo és mtsai. al., 2005). Ennek megfelelően az üdítők okozta betegségek klinikai megnyilvánulásait és diagnózisát az erózió és a fogszuvasodás kombinációjának kell tekinteni, és a klinikusoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Ebben a cikkben beszámolunk a fogak eróziójának és tomboló fogszuvasodásának az esetéről, amelyet az üdítők széles körű fogyasztása okoz. Bemutatták az etiológiáról és a kapcsolódó tényezőkről szóló szakirodalmat.

KLINIKAI ADATOK

Egy 25 éves férfinak az elmúlt 3 évben az első fogainak súlyos kopása volt tapasztalható. A páciens arról számolt be, hogy több mint 7 éve kórtörténetében kólát fogyasztott, és rossz a szájhigiénéje. Az első 3 évben 0,5-t ivott

Napi 0,75 liter kóla és naponta egyszer fogmosás. A 4-es időszakban

5 hónappal a 4. év után napi 1,5 liter kólát ivott és néhány gyümölcslevet (főleg szőlő- és citromlevet), és naponta egyszer, többnyire reggelente fogat mosott vagy vízzel gargalizált. Az elmúlt 3 évben folytatta a napi 1,5 literes kólát, és naponta egyszer vagy kétszer fogmosott.

Leírta munkáját, mint banki dolgozó, nincs kitéve savas anyagoknak. A beteg 3 évvel ezelőtt körülbelül 4-5 hónapos elfoglaltságot idézett fel, amikor sokkal gyakrabban kezdte el fogyasztani a kólát (összesen napi 1,5 liter). Szereti több másodpercig tartani az italt a szájban, és megkóstolni nyelés előtt. Minden szokatlant tagadott étrendjében, kórtörténetében, allergiás kórtörténetében és a fogorvosi problémák családi kórtörténetében. Tagadta a gastrooesophagealis reflux, az odontalgia, a xerostomia és a bruxismus tüneteit is.

A fogorvosi vizsgálat szerint félhold alakú elváltozások voltak jelen a páciens fogainak bukkális és labiális felületeinek nyaki régiójában (1a.

1c). A palatális és a nyelvi felületen nem találtak elváltozást (ábra (1.d ábra). 1d). Az elváltozások különböző stádiumai láthatók a fogakon. A metszőfogakban és a szemfogakban súlyos bomlást (caries üregeket mutattak nyilakkal az 1b. És 1c. Ábrákon), míg a premolárisokon és az őrlőfogakon kevésbé súlyos elváltozásokat (fehér foltos elváltozásokat mutattak nyílhegyek az 1b. És 1c. Ábrán). . Az eróziós elváltozások pulpális felülete barna színű, bőrszerű, szuvas dentint tartalmazott. A cellulóz üregek egyike sem volt érintett. A beteg nem számolt be az érintett fogak egyikével kapcsolatos fájdalomról vagy érzékenységről. Az átfogó parodontális vizsgálat nem mutatta a kötődés elvesztésének jeleit, és a lepedék lerakódása és a fogkő csak a mandibularis metszőfogaknál található, minimális vérzéssel a szondázás során. A maxilláris elülső fogak tünetmentesek maradtak az ütés, tapintás és hideg tesztelés során.

A maxillary és a mandibularis fogak

a) elölnézet; b) a megfelelő szájüregi nézet; c) a bal szájüregi nézet; d) Az incizális és palatális nézet. Nyilak: fogszuvasodás üregei; Nyílhegyek: fehér foltos elváltozások

A szájüreg fogszuvasodás hatással volt a 17-es és a 27-es fogakra is. A 18-as és 28-as fogakban kiterjedtebb szájüreg- és okklúziós fogszuvasodás volt látható. A beteg nem számolt fájdalomról a hideg tesztelésénél és ütésénél, de súlyos fájdalomról számolt be, amikor a pépüregbe tapintott.

A szájnyálkahártya nedves volt, rózsaszínű és elváltozások nélkül. Kétoldalúan nem történt nyálmirigy-bővítés. A nyál tiszta volt, és kétoldalúan szabadon áramlott a nyálcsatornákból. A nyál normál összegyűjtését figyelték meg a szájpadlón. A lágyrész vizsgálat fennmaradó része normális volt.

Végül ennek a betegnek a kórtörténete és tünetei megerősítették a fogak eróziójának és a fogszuvasodásnak a komplex diagnózisát. Egyrészt a fogak erózióját a sav fizikai eredményeként határozzák meg, baktériumok bevonása nélkül. A fogak eróziójának korai szakaszában sima felület található. Az előrehaladott stádiumok közé tartoznak a zománc konkávitások, a szélességnél hosszabb mélységű elváltozások, hullámzó határok és a zománc ép szegélye az arc ínyszélén. A fogak eróziójának súlyos eseteiben a fog teljes okkluzális morfológiája eltűnik (Lussi et al., 1993; 2004; 2006). Az erózió mintázata összefügg azzal a gyakorisággal, amikor a fogszövet savas folyadéknak van kitéve. Ebben az esetben a beteg szereti az italt a vestibularis barázda körül tartani. Az ital eróziós savja demineralizálhatta a fog nyaki régióját. Másrészt a magas cukorbevitel és a rossz szájhigiénés mintázat bakteriális fertőzést is okozott, vagyis a fogszuvasodást.

Figyelembe véve, hogy az üdítőitalok túlzott bevitele és a rossz szájhigiénés mintázat valószínűleg etiológiai tényező, javasoljuk, hogy a beteg csökkentse az üdítőital-bevitelt és a savak érintkezési idejét, ne tartsa az italokat a szájban, és használjon fluoridos vagy remineralizáló fogkrémet a fogmosáshoz. legalább naponta kétszer, de az üdítőital bevétele után azonnal kerülje a fogmosást.

Mivel az elváltozások körül íny hiperplázia volt, a beteg kezelési terve tartalmazta az íny eltávolítását és az összetett gyanta helyreállítását. A helyi érzéstelenítést követően a magas frekvenciájú elektrosebészeti beavatkozást alkalmazták a túlzott ínyszövet eltávolítására, és a Filtek ™ Z350 kompozit gyantát (3M ESPE, St. Paul, MN, USA) alkalmazták az elveszett fogszerkezet helyreállítására.

MEGBESZÉLÉS ÉS KÖVETKEZTETÉS

Jelen esetben a beteg elváltozásai az üdítők hosszú távú károsodását jelezték. A fehér foltos elváltozások megerősítették a fogak eróziójának diagnózisát. A felső metszőfogakban is súlyos fogszuvasodást találtak, ami bonyolulttá tette a diagnózist.

Az üdítőknek számos lehetséges egészségügyi problémája van, beleértve a fogszuvasodást és a zománc erózióját (Majewski, 2001). A fogszuvasodás oka lehet az üdítők hosszú távú nagy mennyiségű bevitele és a szájhigiénés szokások romlása. Más esetekben a lassan előrehaladott szuvasodás hirtelen tombolhat. Ennek oka lehet az eróziós savak gyakori expozíciója (McIntyre, 1992). A savak leggyakoribb forrása az üdítők, például a kóla. Azt is jelzik, hogy a kóla kariogenitása magasabb, mint a tej és a szacharózé (Bowen és Lawrence, 2005). A fogszuvasodás kockázatának csökkentése érdekében az alacsony kalóriatartalmú és cukormentes ételeket ajánlották. A cukormentes üdítők azonban gyakran ugyanolyan magas eróziós potenciállal bírnak, mint a cukortartalmú üdítők.

A fogszuvasodáshoz képest a fogak eróziója sokkal erősebb kapcsolatban áll az üdítőkkel. Az italok eróziós potenciálját főleg pH-juk és pufferképességük képviseli. Korábbi beszámolókban meghatározták egyes üdítők kezdeti pH-értékét és pufferkapacitását. A szénsavas italok pH-ja alacsonyabb volt, mint a gyümölcsleveké. A pufferkapacitások a következő sorrendben vannak: gyümölcslevek> gyümölcsalapú szénsavas italok> nem gyümölcsalapú szénsavas italok (Edwards et al., 1999; Owens, 2007). A szénsavas ital csökkentheti a zománc, a dentin, a mikrotöltött kompozit és a gyantával módosított üvegionomer felületi keménységét. A sportitalok és gyümölcslevek csak hatékonyak a zománcozásra (Wongkhantee et al., 2006). Még a sportitaloknak is erősebb lágyító hatása van, mint a gyümölcsleveknek (Lussi et al., 1995; Lippert et al., 2004; Jensdottir et al., 2005). Sőt, egyes ital-kiegészítők, mint például a kalcium, csökkenthetik a zománc demineralizációjának előrehaladását (Hara és Zero, 2006).

Több tanulmány kimutatta, hogy a fogak eróziója társult az ivási módszerekkel. Az ital hosszabb szájban tartása kifejezettebb pH-csökkenéshez vezet (Johansson et al., 2004). A növekvő áramlási sebességgel és a kimenő átmérő csökkenésével történő ivás növelheti az eróziós mélységet (Shellis és mtsai, 2005). A hatás akkor is erősödik, ha a sav hőmérséklete magasabbra nő (Eisenburger és Addy, 2003).

A fogmosás a jó szájhigiénia megőrzésének egyik módja. Az erózió és a fogmosás utáni kemény szövetveszteség lényegesen nagyobb, mint az erózió önmagában (Rios et al., 2006; Magalhães et al., 2008). 30 és 60 perces orális periódusok után azonban a kopás nem volt szignifikánsan magasabb a fogmosásban, mint a nem súrolt kontrollokban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a dentin védelme érdekében az eróziós roham után legalább 30 percig nem kell fogat tartani (Attin és mtsai, 2004).

A felületes zománcréteg eltávolítása miatt még egyes fogkrémek is felgyorsítják a fogak kopását (Rios et al., 2006). A nem fluoridos fogkrém növelheti a dentinveszteséget önmagában az italokhoz képest (Ponduri et al., 2005). A fehérítő fogkrém a hangzománc, valamint az erodált és a hangos dentin jelentősen nagyobb kopásához vezet (Turssi et al., 2004). Éppen ellenkezőleg, a fluoridos és remineralizáló (NaF, kalcium, foszfát és fluorid ionokat tartalmazó) fogkrémek hatékonyan gátolják a zománc erózióját. A fogkrémekben az 1100 × 10 −6 körüli fluoridkoncentráció segít csökkenteni a dentin kopását erózióval és erózióval + kopással, de a védelem nem növekszik a fluorid koncentrációjával (Magalhães et al., 2008). A remineralizáló fogkrém intakt és vízkőmentesített zománcban hatékonyabb (Muñoz et al., 1999; Magalhães et al., 2007). Rendszeres használatával javíthatja a fogfelület simaságát és fényét (Muñoz et al., 2004).

Összefoglalva, az üdítők túlzott fogyasztása összetett fogászati következményeket okozhat, beleértve a fogak erózióját és a fogszuvasodást. Noha a betegségek szövettani megjelenésükben különböznek, az egyidejűleg előforduló két állapot káros lehet a fogak kemény szöveteire. Meg kell oktatni a betegeket a túlzott üdítőital-fogyasztás káros hatásairól, és a következő tippekkel kell tanácsot adni számukra a fogak eróziójának és fogszuvasodásának megakadályozására: az üdítőitalok bevitelének korlátozása, az alacsonyan eróziós üdítők kiválasztása, az ivási szokások javítása, a fogmosás legalább naponta kétszer, elkerülve a fogmosást a savas étel elfogyasztását követő 1 órán belül, és fluorid vagy remineralizáló fogkrém használatával.

Lábjegyzetek

* Projekt (NCET-05-0790), amelyet a Kínai Egyetem Új Század Kiváló Tehetségeinek Programja támogat