Urológia és nephrológia nyílt hozzáférésű folyóirat

Kutatási cikk 6. kötet 2. szám

koncentrációjának

Kamalov A, 1,2

Ellenőrizze a Captchát

Sajnáljuk a kellemetlenséget: intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a csaló űrlapok beküldését az extrakciók és az oldalfeltérképezők által. Kérjük, írja be a megfelelő Captcha szót az e-mail azonosító megtekintéséhez.

1 igazgató-akadémikus, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem moszkvai kutatási és oktatási központja, Oroszország
2 rektor-akadémikus, Urológiai és Andrológiai Tanszék, Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem, Oroszország

Levelezés: Dr. Nizov Aleksei, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem moszkvai kutatási és oktatási központjának urológusa, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem Alapvető Orvostudományi Karának PhD hallgatója, Oroszország, tel 89687587565

Beérkezett: 2018. február 21. | Megjelent: 2018. március 20

Idézet: Kamalov A, Nizov A, Ohobotov D. Az urolithiasis markerek koncentrációjának változása a kőképződés aktivitásának mértékétől függően visszatérő kőbetegségben szenvedő betegeknél. Urol Nephrol Open Access J. 2018; 6 (2): 60–63. DOI: 10.15406/unoaj.2018.06.00204

A kutatás célja: A bikunin, az osteopontin és a nephrocalcin koncentrációjának változásának tanulmányozása az urolithiasis aktivitásának változásától függően visszatérő kőbetegségben szenvedő betegeknél.

Anyagok és metódusok: A vizsgálatban 152 olyan beteg vett részt, akiknél a kalcium-oxalát kövek visszatérően képződtek. Valamennyi beteget 2 csoportra osztottak: 78 beteg, amely komplex megelőző kezelésben részesült (vízterhelés, Blemaren, tiazid diuretikumok, kalcium befelé), és 74 beteg, akik nem részesültek kezelésben. A vizeletben a bikunin, az osteopontin és a nephrocalcin koncentrációját ELISA-val mértük. A vizeletminták röntgenspektrális mikroanalízisével mértük a kőképződés intenzitását is. Az utánkövetési időszak 6 hónap volt, a vizsgálatot háromszor végezték el - a vizsgálat elején, 3 hónapban és a megfigyelési időszak végén 6 hónap után.

Eredmények: 6 hónapos megfigyelés után a bikunin koncentráció szignifikánsan magasabb volt a nem részesülő betegek csoportjában, mint a megelőző terápiában részesült betegeké (6,12 ± 0,57mg/ml vs 3,28 ± 0,86 mg/ml, illetve). Az osteopontin koncentrációja azoknál a betegeknél, akik nem részesültek kezelésben, szignifikánsan alacsonyabb volt (2,3 ± 0,39mg/ml vs 3,4 ± 0,36mg/ml). A nephrocalcin koncentrációja a megfigyelési időszak alatt nem változott szignifikánsan. A hiperkalciuria jelenléte nem vezet jelentős változásokhoz a kőképződés gátlóinak koncentrációjában.

Vita: A bikunin koncentrációjának növekedése azoknál a betegeknél, akik nem részesültek kezelésben a megfigyelési időszak alatt, összefüggésben áll e kőképződést gátló anyag expressziójának növekedésével az urolithiasis aktivitásának növekedése miatt. Az osteopontin koncentrációjának csökkentése magas urolithiasisban szenvedő betegeknél annak a ténynek a következménye, hogy az osteopontin a kalcium-oxalát kövek alkotóeleme.

Következtetés: A vizeletben a bikunin és az osteopontin koncentrációjának mérése potenciális markerként felhasználható az urolithiasis korai diagnózisában annak érdekében, hogy meghatározzuk az esetleges visszaesés valószínűségét kalcium-oxalát urolithiasisban szenvedő betegeknél.

Kulcsszavak: visszatérő urolithiasis, urolithiasis markerek, bikunin, osteopontin

Jelentős fejlődés az endourológia területén lehetővé teszi a húgyúti kövek túlnyomó többségének eltávolítását. 1 A kövek eltávolítása azonban nem garantálja, hogy a jövőben az urolithiasis megismétlődése ne következzen be, mivel a műtét célja e betegség következményeinek kiküszöbölése. 2 A legtöbb esetben a betegek az elbocsátás után hiányos ajánlásokat kaptak, és néhány hónap vagy év után visszaeséssel érkeztek a sürgősségi osztályra. 3 Az urolithiasis kezelése nem lehet tüneti. Az urolithiasis megelőzése és a betegség aktivitásának ellenőrzése az urológus fő feladata, aki részt vesz a visszatérő urolithiasisban szenvedő betegek kezelésében. 4

A tanulmány klinikai részének alapja az urolithiasisban szenvedő betegek vizsgálatának és kezelésének eredményein a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem moszkvai kutatási és oktatási központjában. A 2015 és 2018 közötti időszakban összesen 834 esetet elemeztek. 834, 260 visszatérő urolithiasisban szenvedő beteget különböztetünk meg. A további betegek átfogó urológiai vizsgálaton mentek keresztül, beleértve a kőszpektroszkópiát is.

A felvételi kritériumok a következők voltak:

  1. 18 év feletti férfiak és nők
  2. A vesekövek visszatérő lefolyása (több mint 1 relapszusos kórelőzmény). Relapszus alatt vagy az urolithiasis (vesekólika) klinikai megnyilvánulását értjük, vagy új kövek felfedezését ultrahang vagy CT-vizsgálat segítségével.
  3. Ellenőrzött kalcium-oxalát urolithiasis
  4. Nincsenek urolithiasis másodlagos formái (malabszorpciós szindróma, primer hyperparathyreosis)
  5. A beteg képes megérteni és megalapozott beleegyezését adni

A vizsgálat során 15 beteget kizártak a 260 betegből, mivel a klinikai és laboratóriumi adatok nem voltak elégségesek. Ebben a vizsgálatban csak 152 kalcium-oxalát urolithiasisban szenvedő beteget választottak ki a vizsgálatból, figyelembe véve a felvételi kritériumokat. Valamennyi kalcium-oxalát urolithiasisban szenvedő beteget két csoportra osztottuk. Az első csoportba tartozó betegeket (78 beteget) 6 hónapon keresztül kezelték. A 2. csoportba 74 olyan beteg került, akik nem írtak fel terápiát. Az utánkövetési időszak 6 hónap volt; az ellenőrző vizsgálatot 3 havonta végezték.

Az első csoportba tartozó betegek számára előírt kezelés a következő összetevőket tartalmazta: 1200 mg kalcium befelé (Calcium-D3 Nycomed), citrátkeverékek (Blemaren) a vizelet optimális pH-jának fenntartásával 6,2-6,8, vízterhelés (napi 2 liter folyadék), oxalát diéta (ajánlott termékek: alma, körte, szilva, dogwood, szőlő, főzetek gyümölcsből; kizárni: sóska, burgonya, répa, répa, rebarbara, bab, rebarbara füge, petrezselyem, hagyma, fekete ribizli, áfonya, egres, kakaó, kávé, csokoládé), napi 25 mg hidroklorotiazid a megfigyelés teljes időtartama alatt. 2,5−7

A vizsgálat részeként minden látogatáson minden beteg átfogó urológiai vizsgálaton esett át, amely magában foglalta a röntgenspektrális mikroanalízist, a markerek (bikunin, nephrocalcin, osteopontin) koncentrációjának mérését, valamint a kalciumionok és oxalátok napi koncentrációjának meghatározását. A röntgenspektrális mikroanalízis lehetővé teszi a kristályok növekedési folyamatának aktivitási fokának meghatározását. A vizelet kóros szerkezeti változásai folyékony állapotból szilárd állapotba történő átmenet során a sókristályok képződésének jelenségét tárják fel. Szintén néhány olyan beteget elemeztek a kő összetételére vonatkozóan, akik a klinikára való belépés előtt még nem végeztek spektroszkópiát a kőről.

A 4 mg/kg/napnál nagyobb kalciumkoncentrációt hiperkalciuriának, a 40 mg/napnál nagyobb kalcium-oxalát-koncentrációt pedig hiperoxaluriának határozták meg. 8.

Megmértük az urolithiasis potenciális markereinek (bikunin, nephrocalcin, osteopontin) koncentrációját a megfigyelés különböző szakaszaiban. A fent említett kőképződés aktivitását röntgenspektrális mikroanalízissel mértük (0-tól 3-ig, ahol 3 - a kőképződés legnagyobb aktivitási foka). A kristályosodás gátlóinak koncentrációjában és a kőbetegség aktivitásában bekövetkezett változások eredményeit az alábbiakban, az 1. táblázatban láthatjuk.

A megfigyelés kezdete