Ázsiai étrend: egészségügyi előnyök és kockázatok

A hagyományos ázsiai étrendnek vannak bizonyos egészségügyi előnyei, valamint bizonyos kockázatai a cukorbetegségnek.

Az ázsiai étrend előnyei:
•Zöld tea
• Zöldségek és gyümölcsök gazdag választéka
• Fűszerek
• Alacsony vörös húsfogyasztás
• Bab és diófélék
• Hal és tenger gyümölcsei
• Gyümölcs desszertként
•Teljes kiőrlésű gabonák
• Az adagméret szabályozásának hagyománya
• Szójafogyasztás

A kutatások támogatták a hagyományos ázsiai étrend előnyös szempontjait. Japánban végzett vizsgálatok a cukrozatlan zöld teát a 2-es típusú cukorbetegség csökkent kockázatával társították. 1 A hagyományos ázsiai ételek sok „keresztesvirágú” zöldséget tartalmaznak, mint a karfiol, a káposzta, a zsázsa, a bok choy és a brokkoli, amelyekhez a különféle betegségek csökkent kockázata társul. 2 Egy indiai tanulmányban még heti 3 adag zöld leveles zöldség elfogyasztása is lényegesen alacsonyabb szívbetegség kockázatával járt. 3 A szójabab az ázsiai étrendben is elterjedt, akár szójatejben, levesben vagy tofuban, részben pótolhatja a vörös és a feldolgozott húsokat, mint fehérjeforrást. A teljes kiőrlésű gabonafélék, például a barna rizs és az árpa, amelyek egy évszázaddal ezelőtt inkább elterjedtek az ázsiai étrendben, szintén jótékony hatással vannak az egészségre és alacsonyabb a glikémiás terhelés. Az összes rendelkezésre álló tanulmányt összefoglaló metaanalízis szerint a teljes kiőrlésű gabona bevitel napi két adagjának növekedése a cukorbetegség 21 százalékkal alacsonyabb kockázatával jár. 4

Ázsiai étrend kockázatai:

Sajnos a jelenlegi ázsiai étrend fő eleme a fehér rizs. A fehér rizs az energia hozzávetőlegesen 30 százalékával járul hozzá az ázsiai étrendhez. 5 Kínában és Japánban végzett vizsgálatok során a magas glikémiás indexű vagy terhelésű élelmiszerek - például a fehér rizs - magas bevitele megduplázta a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. 6 A barna rizsnek könnyű és egészséges helyettesítőnek kell lennie, de a vizsgálatok kimutatták, hogy egyesek a barna rizst durvábbnak és kevésbé ízletesnek tartják, mint a fehér rizst, 7 a barna rizs saját vonzó íze ellenére.

A só az ázsiai étrend másik nagy része, amelyet feleslegben fogyasztanak. A szervezetnek naponta 230-460 mg nátriumra van szüksége, az ázsiaiak átlagosan naponta több mint 4600 mg-ra. Japánban és Kínában a szójaszósz és az otthon hozzáadott só, akár főzés közben, akár az asztalnál, az étrend legnagyobb nátriumforrása volt. 8 Az ázsiai vidéki közösségek gyakran a sózásra is támaszkodnak, mint élelmiszer-megőrzési módszert, ami szintén hozzájárul a túlzott sóbevitelhez. A sóbevitel csökkentése csökkentheti a vérnyomást, amely cukorbetegség előtti vagy cukorbetegségben szenvedőknél gyakran magas. 10.

A cukor a kortárs ázsiai étrendben is növekvő probléma. A nyugati cukros italok beáramlása mellett az ázsiai étrendben ma már különféle teák is szerepelnek, például chai vagy buborék tea, amelyek sok kalóriát és gramm cukrot tartalmaznak nagy adagokban. Ez a változás a régebbi, hagyományos ázsiai étrendhez képest, amely nem tartalmazott erősen édesített italokat és desszerteket, ehelyett a gyógynövények, gyümölcsök és zöldségek természetes ízeinek hangsúlyozását választotta.

A jelenlegi ázsiai diéták egészségtelen olajokat is tartalmaznak a főzéshez, például transzzsírokat és állati zsírokat tartalmaznak. A transz-zsírok Ázsiában is egyre inkább a csomagolt élelmiszerek részét képezik, mivel képesek meghosszabbítani az eltarthatósági időt, mégsem léteznek olyan törvények, amelyek előírnák a transz-zsírtartalom nyilvánosságra hozatalát. A transz-zsírok magasabb bevitele súlygyarapodással, megnövekedett kardiovaszkuláris kockázattal és inzulinrezisztenciával társult. 6.

Egészségügyi előnyeiken és kockázataikon túlmenően az ázsiai hagyományos táplálkozási szokások elvesznek, mivel az élelmiszer-környezet ipariasodottabbá és városiasabbá válik. Egyre többen fogyasztanak olyan étrendet, amely nyugati gyorséttermet is tartalmaz. A nyugati gyorsétteremláncok, például a McDonald's és a KFC népszerűségének negatív szempontjai a következők:
•Vörös hús
•Feldolgozott hús
• Finomított szénhidrátok
• Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és hozzáadott cukor
•Cukros italok
• Sült ételek (sült krumpli, csirke stb.)
• Nagy adagméret
• Egészségtelen ételek marketingje a gyermekek számára
• Szabályozatlan transzzsírok 11

A nyugati gyorsétterem mellett az otthonon kívül kapható sok ázsiai étel modern változata egészségtelen összetevőket tartalmaz. Ezekben az ételekben magas lehet a finomított gabonafélék (fehér rizs, tészta), az étolajok magas telített zsírtartalommal (például pálmaolaj és ghí), vörös húsban és nátriumban. Ezekben az ételekben gyakran alacsony az egészséges összetevők mennyisége, beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és a teljes kiőrlésű gabonákat.

A cukros italok különösen nagy és elterjedt kockázati tényezők. A cukorral édesített italok napi fogyasztása növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Azoknál a személyeknél, akik egy tanulmányban nagy mennyiségben fogyasztottak cukorral édesített italokat (napi 1-2 adag), 26 százalékkal nagyobb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint azoknak, akik keveset vagy egyáltalán nem fogyasztottak cukros italokat. 4 A cukros italok, mint a szódavíz, gyümölcslevek vagy energiaitalok, gyorsan növelik a vércukorszintet és az inzulinszintet. 12 Ezért a cukorral édesített italok a súlygyarapodástól függetlenül is növelhetik a kockázatot.

Sajnos a cukorral édesített italok szabályozatlan, virágzó piacot jelentenek Ázsiában. Indiában az összes cukorral édesített ital értékesítésének átlagos éves növekedési üteme 12,6 százalék volt tíz év alatt (1997-2007). 13 A felnőttek egyik keresztmetszeti vizsgálata Kínában kimutatta, hogy a férfiak 20 százaléka napi 2-3 cukorral édesített italt ivott. 13.