Baktériumok az ételmérgezés megelőzésére? A fágok kiküszöbölik a jersiniát az ételből

A baktériumölő vírusok nemcsak az egészségügyben, hanem az élelmiszeriparban is alkalmazhatók - jelezte a Helsinki Egyetemen végzett tanulmány.

megelőzésére

A bakteriofágok, a baktériumokat megfertőző és elpusztító vírusok felhasználására összpontosító kutatások a fertőző betegségek megelőzésében új vonzerőt nyertek, mivel a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája nőtt. Minden egyes bakteriofág csak egy maroknyi baktériumfajt vagy törzset fertőz meg, ami valódi precíziós fegyverré teszi őket a bakteriális betegségek megelőzésében.

Mikael Skurnik professzor a Helsinki Egyetemről sokáig tanulmányozta a bakteriofágokat és a fágterápiát. Most a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóival együttműködve megvizsgálta a fágok felhasználásának lehetőségét az élelmiszer-eredetű kórokozók felszámolásában és az ételmérgezések megelőzésében is.

A kutatók a Yersinia enterocolitica baktériumra összpontosítottak, amely messze a yersiniosis leggyakoribb oka. A betegség általában nyers vagy alul főtt sertéshúson keresztül terjed. A fertőzés másik forrása, bár sokkal ritkább, a tej. Az embereket megfertőzhetik a szennyezett ételek kezelésénél használt konyhai eszközök is.

A jersiniózis tünetei közé tartozik a láz, a súlyos hasi fájdalom és a hasmenés, amelyek akár három hétig is fennmaradhatnak. Bizonyos esetekben a yersiniosis másodlagos betegségként ízületi gyulladást okozhat, amely potenciálisan több hétig is fennállhat. A jersiniózis az egész világon előfordul.

A fágkezelés hatékony mind az ételekben, mind a konyhai eszközökben

A kutatók négy bakteriofágot azonosítottak, amelyek megfertőzik az Y. enterocolitica baktériumot. E négyes közül a leghatékonyabbnak az fHe-Yen9-01 fág bizonyult. A vizsgálat következő szakaszába választották, amelyben megvizsgálták hatékonyságát a baktériumokkal szennyezett élelmiszerek és konyhai eszközök fertőtlenítésében.

"Összpontosítottunk azokra az élelmiszerekre, amelyek leggyakrabban fertőzéseket közvetítenek, valamint azokra a konyhai eszközökre, amelyeket leggyakrabban ezeknek az élelmiszereknek a kezelésére használnak" - magyarázza Skurnik.

A mindennapi termékeket, például a nyers és grillezett sertéshúst, valamint a tejet beoltották Y. enterocolitica-val. A szennyezett ételt ezután fágkezelésnek vetették alá, majd három napig monitorozták a baktériumok és a fágok számát.

"A fágkezelés hatékonyan gátolta az ételekben a baktériumok szaporodását, míg az ételben a fágok száma nőtt, ami azt jelzi, hogy a fágok megfertőzik a baktériumokat, és hűtve is növekednek bennük" - mondja Skurnik.

Ezután a kutatók konyhai eszközöket, például fa és műanyag vágódeszkákat, késeket és műtéti kesztyűket oltottak be a baktériumokkal és a fágokkal, majd két órán keresztül figyelték az edényekben található baktériumok és fágok számát. Ebben az esetben is a fágok hatékonyan gátolták a baktériumok szaporodását.

A fágkezelés az élelmiszer-előállítás rutinjává válik?

Skurnik legjobb tudása szerint ezt megelőzően sehol nem végeztek megfelelő vizsgálatokat a fágok élelmiszerkezelésben történő alkalmazásáról. Az ételek fágokkal történő kezelése azonban nem teljesen újszerű ötlet. Az Egyesült Államokban a már forgalomban lévő fágterméket permetezik a nyers élelmiszerekre, hogy megakadályozzák a Listeria baktériumok szaporodását.

"Finnországban nincs sürgős szükség a Yersinia-fertőzések megelőzésére, de tanulmányunk modellként szolgálhat más, súlyosabb, élelmiszer által okozott fertőzések megelőzéséhez fágkezeléssel" - mondja Skurnik.

A jövőben a fágokkal történő fertőtlenítés a rutin része lehet az élelmiszerek feldolgozásának. "Az egyik lehetőség egy fágkeverék, amely hatékony több baktérium, például a Salmonella és a Campylobacter fajok, valamint a bélben leggyakoribb ételmérgező baktériumok ellen. Ez a keverék megelőző módon alkalmazható haszonállatoknak is, például kevert ivóvízükben "- mondja Skurnik.