Beavatkozások az elhízás megelőzésére 0–5 éves korban: Az irodalom frissített szisztematikus áttekintése

Fizikai aktivitás és táplálkozás-kutató központ, Testmozgás- és táplálkozástudományi iskola, Deakin Egyetem, Victoria, Ausztrália

Absztrakt

Bevezetés

Az elhízás elterjedtsége magas és növekszik minden korcsoportban és világszerte a legtöbb országban ((1), (2)), és ezeket a tendenciákat már az élet elejétől megfigyelik ((3)). Az elhízáshoz hozzájáruló magatartás, ideértve a magas energiájú sűrű ételfogyasztást ((4) és a gyakori ülő viselkedést ((5), (6), (7)), szintén jellemző a kora gyermekkorban (0–5 éves kor) . A kisgyermekek fizikai aktivitásának szintjére vonatkozó bizonyítékok továbbra sem meggyőzőek ((8)), amelyek valószínűleg a mérési kérdések miatt következnek be. Az étrend minőségének romlása ((9), az ülő viselkedés növekedése ((10)) és a gyermekkori gyermekkori fizikai aktivitás csökkenése ((11)) azt sugallják, hogy ezek az életkor elején megfigyelt elhízást elősegítő magatartások továbbra is fennállnak.

Módszerek és eljárások

Az irodalomkutatások során azonosított összes kivonatot egy szerző átvizsgálta a lehetséges befogadási alkalmasság szempontjából; 96 kivonatot ítéltek potenciálisan relevánsnak, és a teljes cikkek másolatait letöltötték. Mindkét szerző értékelése szerint ezekből a cikkekből 23 megfelelt az összes felvételi kritériumnak, és ezért mindkét szerző függetlenül kinyert adatokkal kerültek ebbe az áttekintésbe.

A vizsgálat minőségének értékeléséhez hatkomponensű minősítési skálát ((18)) használtak. Ez az eszköz értékeli a szelekció torzítását, a tanulmány tervezését, a zavarókat, a vakítást, az adatgyűjtési módszereket, valamint a visszavonásokat és lemorzsolódásokat. A gyenge, mérsékelt vagy erős minősítést minden egyes komponensre külön kritériumok alapján értékelik. Ahol egy alkatrészt nem írnak le, gyenge minősítést adnak, kivéve a vakítást, ahol mérsékelt minősítést adnak, ha a vakítást nem írják le. A globális vizsgálati besorolás gyenge (két vagy több gyenge értékelés a hat komponensből), mérsékelt (kevesebb, mint négy erős és egy gyenge minősítés) vagy erős (négy erős értékelés, gyenge minősítés nélkül). Mindkét szerző függetlenül értékelte a tanulmány minőségét; megvitatták és megoldották az alkatrészek besorolásának esetleges eltéréseit.

Eredmények

A 23 vizsgálatot különféle körülmények között végezték: óvodai/gyermekgondozási, otthoni, csoportos, alapellátási és vegyes körülmények között. Körülbelül kétharmada sokrétű beavatkozásokkal járt (n = (14)) és hasonló arányban végeztek az Egyesült Államokban (n = 15). A tanulmányok több mint fele társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű családokat célzott meg (n = 12) és háromnegyedét 2003-tól kezdve tették közzé (n = 17). A tervezés, a módszertani szigor és a hatékonyság jelentősen különbözött (lásd: Asztal 1).

A legfontosabb tanulmányok leírása

A 23 vizsgálatból kilencet ismertettünk korábbi áttekintő cikkünkben ((12)). A fennmaradó 14 vizsgálat összefoglalói az alábbiakban jelennek meg, beállítások szerint csoportosítva. A 23 tanulmány részleteit, beleértve a módszertani szigor minősítését ((18)), a Asztal 1. Csak három vizsgálat kapott erős módszertani értékelést, mind az óvodai/gyermekgondozási környezetben végeztek. A fennmaradó 20 vizsgálat közül 14-et mérsékeltnek, 6-ot pedig módszertanilag gyengének értékeltek.

Óvodai/gyermekgondozási alapú tanulmányok. Az óvodai/gyermekgondozási környezet volt a leggyakrabban a kisgyermekeket érintő beavatkozások célzott területe. A tanulmányok különféle elrendezése, populációi és megcélzott eredményei ellenére ezeknek a tanulmányoknak egyharmada egyértelmű sikert ért el érdeklődésre számot tartó eredményeik (csökkentett zsírbevitel ((19)), fokozott fizikai aktivitás ((20)) és csökkent mozgásszegény viselkedés ( (5) bekezdése). Egy további harmadik ((21), (22), (23)) bizonyította, hogy bizonyos eredmények sikerrel bizonyultak. A más körülmények között közölt tanulmányokkal ellentétben e vizsgálatok módszertani minősége általában magas volt (erős vagy mérsékelt minősítés). Azonban az óvodai és gyermekgondozási körülmények közötti ellentmondások (pl. Strukturált vagy strukturálatlan, szessiós vagy hosszú napos) megnehezítik az általánosíthatóságot. Két vizsgálatot ((5), (21)), amelyet óvodai/gyermekgondozási körülmények között végeztek, ismertettük korábbi áttekintésünkben ((12)), további hetet az alábbiakban.

Alhassan és munkatársai ((24)) kísérleti randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) célja a 3-5 éves, alacsony jövedelmű latinó gyermekek napi fizikai aktivitásának növelése volt, növelve a szabadban való szabadidő játékát strukturált óvodai környezetükben. Intervenciós csoportos gyermekek (n = 18) két egymást követő napon át a szabadban szokásos szabadidős idő kétszeresét kapta (4 × 30 perc). Gyermekek a kontrollcsoportban (n = 15) megkapta a szokásos 2 × 30 perc periódusokat. Mindkét csoport gyermekei (59% válasz) 4 napig viseltek gyorsulásmérőt, 2 nappal a beavatkozás és a két beavatkozás előtt. A csoportok közötti kiindulási fizikai aktivitás szintje hasonló volt, az összes gyermek idejük 90% -át ülő helyzetben töltötte. Nem találtunk csoportos különbségeket az átlagos aktivitásszám változásában, az ülő, könnyű vagy közepes és erőteljes fizikai aktivitásban töltött idő százalékában az egész nap, az iskolai órákban vagy az iskola utáni/esti időszakban.

Házi tanulmányok. Az otthon egy másik közös terepe volt a kisgyermekeket érintő beavatkozásoknak. Míg az összes azonosított otthoni beavatkozás meglehetősen különböző népességcsoportokat, beavatkozásokat és érdeklődésre számot tartó eredményeket érintett, a legtöbb pozitív hatással volt néhány olyan viselkedésre, amely hozzájárul az elhízáshoz. Három ((31), (32), (33)) otthoni vizsgálatot ismertettünk korábbi áttekintő cikkünkben ((12)), további ötet az alábbiakban.

Fitzpatrick és munkatársai ((37)) a közösségi anyák programjának (fent leírt) (36) értékelését célozták meg egy társadalmilag marginalizált és hátrányos helyzetű utazó közösségben. Ezeknek az anyáknak és gyermekeknek az eredményeit összehasonlították az eredeti RCT-ben az intervenciós és kontrollcsaládok eredményeivel, amely tájékoztatta ezt a munkát ((36)), mivel egyidejűleg kontrollcsoport felvételét elérhetetlennek tartották. Az RCT-ben részt vevő anyákkal összehasonlítva ezek a hátrányos helyzetű anyák (n = 39; válaszarányt nem jelentettek) szignifikánsan idősebbek és kevésbé képzettek voltak, mint az RCT kontroll, de nem az RCT beavatkozó anyák. Gyermekeik lényegesen idősebbek voltak, mint az RCT-ben részt vevő anyák gyermekei, és nem mindig voltak elsőszülöttek. A tanulmányban szereplő anyák lényegesen kevesebb otthoni látogatást kaptak, mint az RCT-ben részt vevő anyák (átlagosan 8,9, illetve 9,5 látogatás). Az ebben a vizsgálatban szereplő gyermekek az RCT kontrollnál jobb eredményeket értek el az összes élelmiszercsoport fogyasztása, a gyümölcs kivételével, és az energia bevitel tekintetében. Ritkábban kezdték el a tehéntejet 26 hetes koruk előtt.

Csoportalapú tanulmányok. Két csoportalapú vizsgálatot azonosítottak, egyet ((40)) ismertettünk korábbi áttekintésünkben ((12)), egyet pedig alább. Ezek a tanulmányok meglehetősen eltérőek voltak a beállítás és a fókusz szempontjából, de mindkettő bizonyított bizonyos szintű hatékonyságot. Noha önmagukban nem használják a meglévő társadalmi csoportokat, mindkettő a meglévő környezetben csoportokba szorult, így a csoportok résztvevői valószínűleg hasonlóak voltak és potenciálisan ismerik egymást. Ezek a tanulmányok bemutatják a csoportalapú programok lehetséges pozitív előnyeit.

Vita

Míg az ebben a felülvizsgálatban azonosított 23 tanulmány célkitűzései, tervei, módja és beavatkozási módja nagyon eltérő volt, tervezésük néhány közös elemet tartalmazott. A legtöbb tanulmány többféle beavatkozási módot alkalmazott, és a vizsgálatok többségét otthoni vagy óvodai/gyermekgondozási környezetben végezték. Míg az ebben a felülvizsgálatban szereplő tanulmányok többsége a legmagasabb szintű bizonyítékot szolgáltatta, az RCT ((50)), egyes tanulmányok minősége és jelentése kevésbé volt ideális. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ebben a felülvizsgálatban alkalmazott minőségi besorolás ((18)) kizárta a jól megtervezett tanulmányok számára a legmagasabb (erős) minősítés megszerzését, ha válasz- vagy megtartási arányuk 60% alá esett. amelyek gyakran a kutatók ellenőrzésén kívül esnek. Általánosságban elmondható, hogy az óvodai/gyermekgondozási környezetben végzett vizsgálatok kapták a legmagasabb minőségi osztályzatot (mindegyiket erősnek vagy mérsékeltnek ítélték, egyetlen tanulmánynak sem minősítették gyengének). Ezeknek a beállításoknak a strukturált jellege megkönnyítheti a kutatók számára a szigorú módszertan alkalmazását, mint a kevésbé kiszámítható otthoni beállításokban.

A vizsgált tanulmányokban alkalmazott vizsgálati módszerek és beavatkozási tervek sokfélesége ellenére bizonyos közös szempontok hasznosak lehetnek a legígéretesebb stratégiák mérlegelésében, amelyekkel támogatni lehet a szülőket és más gondozókat a kisgyermekek egészséges testsúlyának elérése érdekében. A sikert bizonyító beavatkozásokat úgy tervezték, hogy ne csak az ismeretekre, hanem a készségekre és kompetenciákra is hatást gyakoroljanak, ami egy társadalmi viselkedéselmélet alapjául szolgál. Amint fentebb említettük, a szülők részvételének hiánya korlátozott sikert arathat, ami a szülők számára alapvető szerepet játszik a valódi és fenntartható viselkedésváltozások elősegítésében ebben a korai gyermekkori időszakban.

A résztvevők demográfiai jellemzőinek és az ebben a felülvizsgálatban közölt tanulmányok beállításainak különbségei valószínűleg korlátozzák a jelentett tanulmányok általánosíthatóságát. Különösen az azonosított vizsgálatok kétharmadát az Egyesült Államokban végezték, és előfordulhat, hogy nem általánosíthatók más országokban. A vizsgálatok megközelítőleg fele a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű családokat célozta meg, elsősorban olyan meglévő infrastruktúrákon keresztül, amelyek más országokban nem biztos, hogy léteznek, és amelyek nem ruházhatók át a szélesebb népesség számára. Valószínűleg azonban vannak olyan átfedési pontok a népességcsoportokban és az infrastruktúrákban, amelyek megkönnyíthetik a beavatkozások különböző környezetbe történő átadását.

A felülvizsgált tanulmányok általános korlátja az volt, hogy nem szolgáltattak adatokat az értékelt intervenciós programok költséghatékonyságáról. Tekintettel a jelentett számos beavatkozás intenzitására és az egyes beavatkozásokból eredő csekély hatásokra, a költséghatékonyság becslése hasznos lenne. Hasonlóképpen, a tanulmányok nem számoltak be beavatkozásaik elméleti megalapozásáról. Ezek az információk segíthetnek annak felmérésében, hogy egy bizonyos elméleti keretek nagyobb valószínűséggel vezetnek-e sikeres elhízásmegelőző beavatkozások kialakításához. További megfigyelés, hogy sok véletlenszerű, kontrollált konstrukciót alkalmazó tanulmány ellenére a legtöbben nem jelentették be tanulmányaikat a Consolidated Standards of Reporting Trucks (CONSORT) iránymutatásainak felhasználásával ((52)). Mint ilyen, gyakran nehéz volt megszerezni a szükséges információkat a tanulmány tervezésének és az alkalmazott módszertanok minőségének és szigorának értékeléséhez.

Egy másik figyelemre méltó megfigyelés az, hogy ez az áttekintés kevés bizonyítékot talált a kutatási tevékenységek folytonosságára vonatkozóan a bizonyítékok ezen a területen történő kiépítése és előmozdítása érdekében. Nem volt bizonyíték ugyanazon kutatók által elvégzett több különálló vizsgálatra, amelyek a korábbi beavatkozási kísérletekből levont tanulságokra építenek. A Közösségi Anyák Program ((35), (37) és a Hip-Hop az Egészség Jr. ((21), (25)) kivételével kevés bizonyíték volt arra, hogy megpróbálták tesztelni a program sikerességének általánosíthatóságát a különböző lakosság körében csoportok. A jelenlegi megközelítés darabosnak tűnik, és valószínűleg tükrözi a kutatás jelenlegi finanszírozási módját.

Az itt áttekintett tanulmányok vegyes képet adnak arról, hogy az intervenciós programok képesek-e megváltoztatni a kisgyermekek elhízásához hozzájáruló magatartást. Fontos azonban, hogy támogatják azt az előfeltevést, hogy a szülők és gondozók, még azok is, akiknek a kockázata a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek nevelésének a legnagyobb veszélye, fogékonyak az intervenciós programokra, és egyes esetekben támogathatóak az étrendi, fizikai aktivitás és az életmód pozitív megváltoztatásában. kisgyermekeik mozgásszegény viselkedése. További társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók, akiknél nagyobb az elhízás kockázata, valamint azok, akik gyermekgondozási és korai oktatási szolgáltatásokat nyújtanak, hajlandóak végrehajtani az elhízás megelőzését szolgáló programokat. Míg a bizonyítékbázis növekszik, továbbra is sürgős szükség van arra, hogy lényeges és integrált módon építsünk erre a meglévő bizonyítékalapra.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a felülvizsgálatot az Egészségfejlesztési Központ (Dél-Ausztrália) rendelte meg és finanszírozta. K.D.H. az ausztrál Nemzeti Szív Alapítvány és az Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanács közösen finanszírozza. K.J.C. a viktoriánus egészségfejlesztési alapítvány finanszírozza.

Közzététel

A szerzők nem jelentettek összeférhetetlenséget.