Bél- és ételbetegségek gyermekeknél: Az étellel és a környezettel kapcsolatos kockázati tényezők hatásának áttekintése

Paul N Sockett

1 enterális, élelmiszer-eredetű és vízben terjedő betegségek osztálya, Fertőző Betegségek Iroda, Fertőző betegségek megelőzését és ellenőrzését végző központ, Health Canada, Kanada, Ottawa, Ontario;

Frank G Rodgers

2 Országos enterális kórokozók laboratóriuma, Nemzeti Mikrobiológiai Laboratórium, Health Canada, Winnipeg, Manitoba

Absztrakt

Önéletrajz

Az enterális megbetegedések, beleértve az élelmiszer-eredetű kórokozókat, a kanadai lakosság körében a leggyakrabban jelentett fertőzések közé tartoznak, és mind az iparosodott, mind a fejlődő országokban jelentős közegészségügyi kérdésként ismerik el. A gyermekeket nagyobb fertőzés és súlyos betegség veszélye fenyegeti ezekből az organizmusokból, mint más korosztályok, kivéve az idős embereket. Ugyanakkor jól ismert, hogy még a strukturált jelentési rendszerrel rendelkező országokban is a nemzeti statisztikák jelentősen alábecsülhetik az emberi enterális betegségek tényleges előfordulását minden életkorban. Egy nemrégiben végzett, a fertőző bélbetegségekről szóló országos tanulmány Angliában, a bejelentett betegségek és a laboratóriumi úton azonosított fertőzések központi jelentésének fejlett mechanizmusával rendelkező országban megállapította, hogy az enterális fertőzésekről a gyermekeknél számoltak be leggyakrabban (1). A tanulmány azt is jelezte, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak jelentett minden fertőző bélbetegség esetében 136 esetet nem jelentettek (1). A jelentési arány élőlényenként jelentősen változott, például a szalmonella fajok 1: 3,2-től a gasztroenteritis gyengeségéhez képest 1: 1500-ig, kis kerek szerkezetű vírusok miatt. Ugyanez a tanulmány a vizsgált esetek nagy részében nem talált etiológiát.

Ez a tanulmány áttekinti a gyermekek enterális betegségének kockázati tényezőit, különösen azokban a helyzetekben, amikor az ilyen fertőzések az élelemmel és a környezettel kapcsolatosak. Összehasonlítják a kockázati kategóriák relevanciáját a gyermekek korcsoportjai között, és megvitatják a kockázati tényezők közegészségügyi jelentőségét.

KORSpecifikus jelentési árak

Az enterális és táplálék útján terjedő betegségek kérdései különösen fontosak a gyermekorvosok számára, mivel a leggyakrabban jelentett enterális és étkezési kórokozók közül az életkorra jellemző előfordulási arány a legmagasabb a csecsemők és a kisgyermekek körében (12,13). A Kanadában 1989 és 1998 között jelentett, kiválasztott bélben és táplálékban terjedő kórokozók összesített adatainak elemzése azt mutatja, hogy a gyermekekkel kapcsolatos kockázati tényezők korcsoportonként és kórokozónként változnak. Az országosan bejelentendő enterális és étkezési betegségek átlagos jelentési arányát 1989 és 1998 között korcsoportonként mutatjuk be az 1. ábrán. A jelzett mintázat következetes a 10 éves periódus alatt, és az egyes betegségek összes esetének átlagos jelentési aránya (beleértve azokat a betegeket is, akiknek életkora ismeretlen volt) az egyes kórokozók felett látható. A populáción belüli általános előfordulást tekintve az egyes kórokozók által okozott állapotok három csoportja tűnik ki: A kampilobaktériumok, a Giardia és a Salmonella fajok jelentik a leggyakrabban a fertőzés okát (25–46 eset/100 000 populáció). A fertőzések középső csoportját az amoebiasis, a hepatitis A, a shigellosis és a VTEC alkotja (négy-hét eset/100 000 lakos). A fennmaradó kórokozók viszonylag ritkák, de tartalmazzák a potenciálisan súlyos betegség okait.

Az enterális kórokozók életkor-specifikus jelentési aránya kanadai gyermekeknél (10 éves átlag) 1989 és 1998 között. Az egyes kórokozók 10 éves átlagos aránya (minden jelentett eset) zárójelben látható. Az adatok a National Notifiable Disease Reporting System adatbázisból származnak (1989–1998, beleértve). VTEC Verocytotoxint termelő Escherichia coli

A 10 éves periódus előfordulási arányai azt jelzik, hogy az egyes kórokozókkal való összefüggés bizonyos mértékig az életkor függvénye lehet, legalábbis az 1. ábrán bemutatott gyakoribb betegségek esetében. A jelentési arány a legmagasabb a csecsemőknél (egy évnél fiatalabb gyermekeknél) a Salmonella fajok fertőzésében, és viszonylag magas a Campylobacter fajok és a VTEC fertőzések esetében. Az egy-négy éves gyermekek jelentési aránya a Campylobacter, a Giardia és a Shigella fajok, valamint a VTEC esetében a legmagasabb, míg a hepatitis A-ról az idősebb, öt és 15 év közötti gyermekeknél gyakrabban számolnak be. A VTEC-esetek életkor szerinti megoszlása, amely az öt évnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő a legnagyobb előfordulási gyakorisággal, tükrözi a kanadai HUS-esetek életkor szerinti megoszlását is (14). A fertőzésre való hajlamot növelő immunológiai tényezők mellett a specifikus viselkedési kockázati tényezők növelhetik a gyermekek bélben és táplálékban terjedő kórokozóknak való kitettségének valószínűségét. Ezeket a kockázati tényezőket az alábbiakban vesszük figyelembe az élelmiszerekkel és a környezettel kapcsolatos kockázati tényezők alatt.

ÉLELMEL KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZAT TÉNYEZŐK

A szoptatás védőhatását egy angliai fertőző bélbetegségek tanulmányában is megtalálták (25). Ezenkívül a tanulmány jelezte, hogy a palackos etetéssel járó megnövekedett fertőzésveszély a palack tisztításának módszerével függ össze. A fertőzés kockázata nőtt azoknál a csecsemőknél, akiknek palackjait forró vízzel tisztították, és kevésbé volt egyértelmű, ha az üvegeket gőzzel tisztították, vagy ha hideg vizet és vegyszeres fertőtlenítőszert használtak (25).

ASZTAL 1:

Főként gyermekeknél betegségeket okozó ételek: Válogatott járványok *