Vese, máj és vizelet

Savbázis rendellenességek

A sav-bázis rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor a vér pH-szintje túl magas vagy túl alacsony. A metabolikus acidózis a rossz veseműködés miatt a vérben lévő savfelesleg, amely a pH csökkenését okozza. Hasonlóképpen, a metabolikus alkalózis a bázis feleslege a vérben, amely a pH emelkedését okozza.

Alkoholos Cirrhosis

A cirrhosis olyan állapot, amely a nagy ivás miatt következik be. A túlzott alkoholfogyasztás májkárosodást okoz.

Alkoholos zsírmáj betegség

Az alkoholos zsírmájbetegség azt jelenti, hogy extra zsír van a májban. Ez az állapot azokat érinti, akik erős alkoholt fogyasztanak. A túl sok alkohol zsírgyülemhez vezet a májsejtekben, ami megnehezíti a máj normális működését.

Alkoholos hepatitis

Az alkoholos hepatitis a máj gyulladása, amelyet a túlzott alkoholfogyasztás okoz.

Autoimmun májbetegség

Autoimmun májbetegségek akkor fordulnak elő, amikor a szervezet immunrendszere megtámadja a májat, gyulladást okozva. Ha nem kezelik, a májgyulladás végül a máj cirrózisát okozhatja, ami májrákhoz és májelégtelenséghez vezethet.

Krónikus vesebetegség

Krónikus vesebetegség akkor fordul elő, ha veséi fokozatosan elveszítik képességüket a vérből származó hulladékok és felesleges folyadékok kiszűrésére. Ez veszélyes folyadék-, elektrolit- és hulladékmennyiséghez vezethet a szervezetben.

Cirrózis

A cirrhosis olyan májbetegség, amely a hosszan tartó májkárosodás következtében túlóra alakul ki. Ez a károsodás általában hosszú távú alkoholfogyasztás vagy hepatitis következménye.

Elektrolit rendellenességek

Az elektrolitok fontos, a szervezetben természetesen előforduló vegyi anyagok, például kalcium, klorid, magnézium, foszfát, kálium és nátrium. A legtöbb esetben az egészséges vese segít szabályozni a vér elektrolitszintjét. Elektrolit-rendellenesség akkor fordul elő, ha ezek a szintek túl magasak vagy túl alacsonyak.

Glomerulonephritis

A glomerulonephritis olyan betegség, amely akkor fordul elő, amikor a vese vért szűrő része rosszul kezd működni. Amikor ez megtörténik, a vese nem tud megszabadulni a szervezetben lévő hulladékoktól és extra folyadéktól.

Vesekövek

A vesekövek kemény ásványi anyagok és sók, amelyek összetapadnak. Súlyos fájdalmat okozhatnak, ha fájdalmasak a húgyutakon keresztül. Néhány kő lehet olyan kicsi, mint egy szem só, míg mások sokkal nagyobbak. Egyesek, úgynevezett szaruhák kövei, az egész vesét megtöltik.

Májelégtelenség

A májelégtelenség életveszélyes állapot, amelyben a máj nagy része károsodik, és a máj már nem működik.

Májdaganatok

Mik azok a májdaganatok? A máj a legnagyobb belső szerv. Bontja és tárolja a bélből felszívódó tápanyagokat, alvadási faktorokat hoz létre, amelyek megvédik Önt a túlzott vérzéstől, ha vágják, és lebontja az alkoholt, drogokat és mérgező hulladékokat a vérben. A májdaganatok, más néven májdaganatok a májban vagy a májban jelentkező növekedések. A jóindulatú (nem rákos) daganatok néha elég nagyra nőnek ahhoz, hogy egészségügyi problémákat okozzanak. A rosszindulatú májdaganatok - amelyek a közeli szövetekbe nőnek vagy a test más részeire terjednek - májrák. Sokféle májdaganat és májrák létezik.

Metabolikus májbetegség

Számos anyagcsere-állapot vesz részt a májban, és krónikus májbetegséget okozhat, ami cirrhosishoz és májrákhoz vezethet.

Alkoholmentes zsírmájbetegség

Az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) egyfajta zsírmájbetegség, amelyet nem alkoholfogyasztás okoz.

Hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigy a has bal oldalán, a belek felett és a gyomor mögött helyezkedik el. Exokrin és endokrin szövetekből áll. Az exokrin szövet emésztőnedveket (vagy enzimeket) termel, amelyek elősegítik az élelmiszerek emésztését. Az endokrin szövetek olyan hormonokat termelnek, mint az inzulin és a glükagon, amelyek segítik a szervezetet a cukor szabályozásában. A hasnyálmirigy daganatoknak sokféle típusa van. A leggyakoribb és agresszív típus a ductalis adenocarcinoma. Egyéb típusok közé tartoznak a szigeti sejtdaganatok, a hasnyálmirigy-limfóma és a cisztás daganatok, például az intraduktális papilláris mucinos neoplazmák (IPMN vagy IPMT). Bármely hasnyálmirigy-daganat, valamint olyan jóindulatú állapotok, mint a hasnyálmirigy-gyulladás, szakértő szakemberek diagnózisát és kezelését igénylik.

Hasnyálmirigy-gyulladás

A hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy gyulladása, amely az emésztőenzimeket megtámadja és károsítja a környező szöveteket. Lehet akut (hirtelen feltűnő) vagy krónikus (folyamatos). Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén a gyulladás nem gyógyul, de idővel súlyosbodik. Ez maradandó szövetkárosodáshoz, cukorbetegséghez és súlyos fájdalomhoz vezethet.

Policisztás vesebetegség

A policisztás vesebetegség vagy PKD olyan állapot, amelyben sok ciszta nő a vesében. Ha a ciszták túl nagyra vagy túl sokra nőnek, csökkenthetik a veseműködést vagy veseelégtelenséghez vezethetnek. A PKD a negyedik vezető veseelégtelenség oka.

Portál hipertónia

A portális hipertónia a vérnyomás emelkedése a portális vénán belül, amely vért visz a gyomorból, a belekből, a lépből és a hasnyálmirigyből a májba. A májban történő hegesedés (cirrhosis) és a vérrögök (trombózis) a portális vénában a portális hipertónia gyakori okai.

Urológiai rákok

Az urológiai rákok befolyásolják a férfi és női vizeletrendszer és a férfi reproduktív rendszer szerveit és struktúráit.

Vírusos májgyulladás

A vírusos hepatitis vírusfertőzés által okozott májgyulladás. Az Egyesült Államokban a vírusos hepatitis leggyakoribb típusai a hepatitis A, B és C. A vírusos hepatitis kevésbé gyakori okai a hepatitis D és E.