Botulizmus

A botulizmus látászavarokat, nyelési és beszéd nehézségeket, valamint a törzs és a végtagok izomzatának gyengeségét okozza.

botulizmus

Kapcsolódó kifejezések:

  • Botulinum Toxin
  • Mérgező sérülés
  • Baktérium
  • Fehérje
  • Antitoxin
  • Toxin
  • Baktériumspóra
  • Bénulás
  • Myasthenia gravis

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Botulizmus

Bevezetés

A botulizmus bénító betegség, amelyet az egyik leghatékonyabb toxin okoz. Ezt a toxint a Clostridium botulinum (és ritkán a Clostridium butyricum és a Clostridium baratii), anaerob, spóraképző, Gram-pozitív baktérium termeli. A botulizmus klasszikus (táplálék útján elterjedt) formája abból adódik, hogy a toxint termelő baktériumokkal szennyezett élelmiszerekben előformált toxin kerül be. A csecsemő botulizmusát a spórák lenyelése okozza, amelyek aztán csíráznak és toxint termelnek a csecsemő gyomor-bél traktusában. A kevésbé ritka formák közé tartozik a seb botulizmusa, a felnőttkori enterális botulizmus (a csecsemő botulizmusának felnőttkori formája) és az iatrogén botulizmus (nem szándékos izombénulás a botulinum toxin terápiás célú injekciója után).

Botulizmus

Meghatározás

A botulizmus egy neuroparalitikus betegség, amelyet szimmetrikus, ereszkedő, petyhüdt bénulás jellemez a motoros és autonóm idegek számára, amelyet a botulinum toxinnal való mérgezés okoz. A betegség három formáját ismerik fel:

A klasszikus botulizmust vagy az étkezésen alapuló botulizmust az előformált botulinum toxin szennyezett élelmiszerekben történő bevitele okozza.

A csecsemő botulizmusát a gyomor-bél traktus és a Clostridium botulinum organizmus kolonizációja okozza, majd a gyomor-bél traktusban termelődő neurotoxin felszívódik.

A seb bototizmusa következtében a seb a C. botulinum spóráival szennyeződik, majd a toxin termelődik és felszívódik a sebből.

Botulizmus

Absztrakt

A botulizmus egy ritka neuroparalitikus betegség, amelyet négy spóraképző baktérium: Clostridium botulinum, C. argentinense, ritkán pedig C. butyricum és C. baratii. A botulizmus különféle formákban fordul elő emberekben, valamint házi- és vadállatokban. A botulizmus minden formája ugyanazt a különálló klinikai szindrómát eredményezi, amely az önkéntes izmok ereszkedő, szimmetrikus petyhüdt bénulását eredményezi, ami halálhoz vezethet. A csecsemő botulizmus kivételével a botulizmus minden formájának javított szupportív kezelése és időszerű antitoxin kezelése hozzájárult a betegség általános halálozási arányának csökkenéséhez. Mivel a botulinum neurotoxinok azon képességét, hogy megzavarják a neurotranszmissziót, hatásos terápiás szerként ismerik el, ezeket számos orvosi betegségben használják a szemészetben, az ideggyógyászatban és a bőrgyógyászatban, újabban pedig kozmetikai célokra.

Botulizmus

Járványtan

Faj, életkor, nem

A B és C típusú botulizmus neurotoxinokat leggyakrabban csikóknál jelentik. A Shaker csikó-szindróma (toxikoinfektív) 1-3 hónapos csikókhoz kapcsolódik, de már 7 napos korban előfordulhat. Felnőtt lovaknál a felnőttek toxikoinfektikus botulizmusa (fűbetegség) fordul elő Európában.

Kockázati tényezők

Bomló növényi anyagok az élelmiszerekben és a vízben

Takarmányozási gyakorlatok, beleértve a szilázst, a szénanadrágot, a bálázott szénát, a takarmányok állati szöveti szennyeződését, az állóvízforrások madár- és állati szennyeződését

Földrajz és szezonalitás

A ló botulizmusa leggyakrabban Kentucky-ban és az Egyesült Államok keleti részének atlanti középső régiójában figyelhető meg, bár a betegségről világszerte beszámoltak. A B típusú botulizmus az egész Egyesült Államokban megtalálható, de inkább északon és közép-keleten dominál. Az A típusú botulinumot elsősorban a nyugati és északnyugati államokban izolálják a talajtól. A C típusú botulizmus Floridában fordul elő.

BOTULIZMUS

JOANN L. COLVILLE DVM, DAVID L. BERRYHILL PHD, in Zoonoses kézikönyve, 2007

BOTULIZMUS ÁLLATOKBAN

A botulizmust leggyakrabban a vadon élő madarak, a házi baromfi, a szarvasmarha, a juh, a ló és egyes halfajok észlelik. A sertések és kutyák viszonylag ellenállnak a botulizmusnak. Nem jelentettek botulizmus eseteket macskáknál.

Az állatok botulizmusa általában az előformált toxinok bevitelével társul, amelyek progresszív bénulást okoznak, ami az izomtónus hiányát eredményezi. A tünetek a fertőzés után 2 órától 2 hétig, de leggyakrabban 24 órán belül jelentkeznek. A klinikai tünetek közé tartozik a rágási és nyelési nehézségek, a látásromlás és az általános gyengeség. A bénulás végül hatással lehet a szív és a tüdő izmaira, halálhoz vezethet. A botulizmus toxikoinfektív botulizmusnak nevezett formája a C. botulinum szervezet elfogyasztásából származik, amely aztán toxinokat termel a gyomor-bél traktusban.

MARHA

A szarvasmarhák botulizmusa általában a szennyezett takarmányban előformált toxinok fogyasztásával jár. Ha a kicsi állatokat (egereket, kígyókat stb.) Vagy az állati tetemeket szénába bálázzák vagy szilázsba csomagolják, azok később a C. botulinum toxinok forrásává válhatnak, amikor a szarvasmarhákat szénával vagy silóval etetik. A botulizmust néha akkor észlelik, amikor azok a szarvasmarhák, amelyek étrendjében hiányzik a foszfor vagy a fehérje, hasított testet esznek, csatolt húsdarabokkal vagy talajjal a hiányzó tápanyagok ellátására. A csontok és a talaj egyaránt szennyeződhetett a C. botulinum toxinokkal. A botulizmus klinikai tünetei közé tartozik a nyáladzás és a nyelv bénulása, amelynek eredményeként a nyelv lóg ki a szájból; rendezetlenség; étkezési nehézség; lelógó szemhéjak; és szegycsontban fekve (mellkason fekve). A gyengeség a hátsó lábaknál kezdődik, és a fej felé mozog. Ha az állat oldalsó fekvésbe kerül (az oldalán fekszik), akkor közel van a halálhoz.

JUH

A botulizmus klinikai tünetei közé tartozik a nyáladzás, a tiszta orrváladék, az koordinációhiány és a merevség.

LOVAK

A lovak botulizmusa hasonló a szarvasmarhák botulizmusához. A lovak háromféle botulizmust tudnak kifejleszteni:

Takarmánymérgezés az előformált C. botulinum toxinok lenyelésével

Toxicoinfektikus betegség a C. botulinum organizmus lenyelésével

Sebfertőzés okozta seb botulizmus

A botulizmus klinikai tünetei közé tartozik a nyugtalanság, az koordinációhiány, a nyelv bénulása és a szegycsont fekvése. Az izombénulás általában a hátsó lábakban kezdődik, és az első lábakra, a nyakra és a fejre halad. A Shaker csikó szindróma olyan állapot, amelyet a 4 hetesnél fiatalabb csikóknál észlelnek. A csikó holtan megtalálható anélkül, hogy betegség klinikai jeleit mutatta volna. Ha klinikai tünetek vannak, akkor ezek progresszív, szimmetrikus bénulásként jelentkeznek, amelyet merev járás, izomremegés és 4-5 percnél tovább tartó állhatatlanság kísér. A csikónak nehézségei vannak az evéssel, székrekedés, kitágult pupillák és gyakori vizelés. A halál általában 24-72 órával a klinikai tünetek megjelenése után következik be.

MADARAK

Mind a házi baromfi, mind a vadon élő szárnyasok esetében a botulizmus a lábak, a szárnyak, a nyak és a szemhéjak bénulása. A megbénult nyakú vízimadarak (innen a limberneck név) fulladhatnak. Néhány házi brojlercsirkében toxininfektív betegség alakult ki, a C. botulinum organizmusok lenyelésével. Ezeknek a madaraknak hasmenése lesz.

A sertések viszonylag ellenállnak a botulizmusnak. Ha megbetegednek, a tünetek között szerepel az étvágyhiány, a vízivás hiánya, hányás, kitágult pupillák és bénulás.

Noha a kutyák viszonylag ellenállnak a botulizmusnak, kapcsolatba léphetnek a C. botulinum toxinnal, ha megengedik nekik, hogy fertőzött, elhullott állatokat fogyasszanak. A bevitt toxin mennyisége határozza meg a betegség súlyosságát. A legkézenfekvőbb klinikai tünet a rendkívüli gyengeség, amely a toxin lenyelése után néhány órától több napig látható. A kutyák nem tudnak állni, de éberek és csóválhatják a farkukat.

Botulizmus

Rejtett botulizmus

A rejtett botulizmust olyan felnőtt botulizmusban szenvedő betegeknél diagnosztizálják, akiknél a toxin forrását elrejtették a klinikusok elől, mert nincs ismert szennyezett étel, nincs seb, és a kábítószerrel való visszaélés már nem történt meg. Ezeknek az eseteknek a többsége a csecsemő botulizmusának felnőttkori változata (vagyis ezek a betegek toxint termelő clostridialis baktériumokat helyeznek el a bélrendszerükben). A diagnosztikai nyom a gyomor-bél traktus néhány rendellenessége, például előzetes műtét, achlorhydria, Crohn-kór vagy a közelmúltbeli antibiotikum-kezelés. A C. botulinum felnőtt betegek székletében való megtalálása szinte mindig összefügg a klinikai botulizmussal. A szervezet „elrejtőzik” a felnőtt gasztrointesztinális traktusban, csírázik és toxint termel, ami botulizmushoz vezet. Mivel a legtöbb felnőtt eset előformált toxin fogyasztásából vagy szennyezett sebekből származik, ezt a ritka „csecsemőformát” rejtett formának hívták.

Botulizmus

Járványtan

A ló botulizmusa leggyakrabban Kentucky-ban és az Egyesült Államok keleti részének atlanti középső régiójában figyelhető meg, bár a betegségről világszerte beszámoltak. 3,8 Az Egyesült Államokban a lovakat leggyakrabban B vagy C típusú botulizmus érinti, bár az A típusú botulizmust felnőtt lovaknál és csikóknál igazolták, és az Egyesült Államok nyugati részén domináns. 9.

A B típusú C. botulinum spórák az Egyesült Államok legtöbb földrajzi régiójának talajából izolálhatók, de leggyakrabban az északkeleti és az appalachi régiók talajában fordulnak elő. Ezzel szemben a C. botulinum A típusú spórák a talajban gyakoribbak az Egyesült Államok nyugati részén. Az A és B típusú táplálék által közvetített botulizmus előfordulási gyakorisága az emberben párhuzamos ezen típusok eloszlásával a talajban. 10 Hasonló összefüggést észlelnek Észak-Amerikában a C. botulinum egy meghatározott szerotípusának környezeti izolálásának gyakorisága és az e szerotípus által okozott betegség gyakorisága között. A B típusú botulizmust leggyakrabban az atlanti középső államokban és Kentucky-ban észlelik, a C típusú főleg Floridában fordul elő, az A-t pedig főleg az Egyesült Államok nyugati részén figyelték meg.

Botulizmus

E. Murl Bailey Jr. DVM, PhD, DABVT, a kisállatok toxikológiájában (harmadik kiadás), 2013

Klinikai jelek

A természetben előforduló botulizmus esetén előfordulhat, hogy olyan felügyelet nélküli állatokról van szó, akik hozzáférnek a hullához, a szeméthez és a komposzt halmokhoz. 5 Inhalációs expozíció esetén az állatok bemutatása lehet az első jelzés a terrorista akcióról a környéken. A legfőbb panasz egy progresszív hátsó véggyengeség vagy paresis, amely 12 órától 6 napig kezdődik a postexpozíció után. A lehetséges jelek közé tartozik a progresszív, szimmetrikus paresis és/vagy bénulás, amely a medence végtagjaiban kezdődik, és felemelkedik a mellkas végtagjaira. A koponyaideg jelei közé tartozik a mydriasis, a pupilla lassú fényválasza, az állkapocs tónusának csökkenése, a palpebralis és a gag reflexek csökkenése, valamint a gyenge vokalizáció. Keratitis és kötőhártya-gyulladás fordulhat elő a gyenge palpebralis reflexek miatt. A légzési mintát a rekeszizom-légzés jellemzi, korlátozott parti légzéssel. A bradycardia, a székrekedés és a vizelet visszatartás gyakori. Mint az embereknél, a mentális tudatosság és a fájdalomérzékelés sem csökken. Érdekes, hogy kutyáknál általában a farokrész van jelen. 5 A megesophagus és az aspirációs tüdőgyulladás bonyolíthatják a tényezőket. 16.