Mell Fibroadenoma

A mell fibroadenoma egy jóindulatú daganat, amely proliferáló ductalis elemek (adenoma) keverékét mutatja egy laza rostos szövetben (fibroma).

Kapcsolódó kifejezések:

Propilén-oxid
Neoplazma
Melltumor
Fibroadenoma
Hamartoma
Karcinogenezis
Cowden-szindróma
Sprague Dawley Patkány

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Nyúl Neoplasia

Emlő Fibroadenoma

Az emlős fibroadenoma, bár meglehetősen gyakori a laboratóriumi patkányokban (Percy és Barthold, 2007), úgy tűnik, korábban nem számoltak be arról, hogy Oryctolagus nyulakban előfordulna. Itt egyetlen esetről számolunk be (Weisbroth, 2010). A patkányhoz hasonlóan a tumor is jóindulatú volt, élesen be volt zárva a szomszédos szövetekből, a gazdaszervezet jól tolerálta, és mivel nem kezelték, óriási méretűre nőtt (lásd 16.4. Ábra). A durva szakaszon a daganat halványsárgás színű volt, és egyértelműen lebenyezett. Mikroszkóposan a daganat fentebb bemutatott felépítése szorosan hasonlított a patkány elváltozásához, azaz a kollagén, rostos szövetmátrix acináris hámelemeihez.

16.4. Ábra Emlő fibroadenoma egy holland övezett nyúlnál, bemutatva ezt a jóindulatú daganattal elérhető nagy méretet.

Mell

Fibroadenoma

Meghatározás

A mell fibroadenoma a mell leggyakoribb jóindulatú, tömegképző elváltozásai közé tartozik. Az emlőcsomó értékelését kérő nők nagyjából 7% -ának van fibroadenoma. Valószínűleg daganatos daganatok; valóban, a fibroadenomák citogenetikai elemzése az esetek körülbelül felében feltárta a sztrómasejtek klonális kromoszóma-rendellenességeit, ami alátámasztja a neoplasztikus eredetet. 50

Klinikai szolgáltatások

A fibroadenomák elsősorban az élet harmadik és negyedik évtizedében fordulnak elő. Terhesség alatt növekedhetnek, és az életkor előrehaladtával visszafejlődhetnek. Bár általában egyedülálló, az esetek 20% -ában több elváltozás is előfordul ugyanabban vagy mindkét mellben.

Patológia

A legtöbb fibroadenoma élesen körülhatárolt, szilárd, legfeljebb 3 cm átmérőjű tömeg. Tömörek, szürkésfehérek és domborúak, örvényszerű mintázattal és hasított terekkel; a nekrózis ritka. A mirigyes és a kötőszövet relatív mennyisége változó, de a stroma komponens általában túlsúlyban van. A hám- és sztromakomponensek eloszlása végig szimmetrikus. Bár nincs nyilvánvaló klinikai jelentőség, a fibroadenomákat intracanalicularisnak (19-15. Ábra) jelölik, amikor a stromalis szövet kiterjed a mirigyes terekbe, és úgy tűnik, hogy azokon belül és perikanalicularis, ha a mirigyek szabályos kerek vagy ovális mirigykonfigurációja fennmarad. Gyakran mindkét típusú növekedés van jelen. A tubulusok négyszög alakú vagy alacsony oszlopos sejtekből állnak, kerek, egyenletes magokkal, amelyek a myoepithelialis sejtrétegen nyugszanak. A stroma általában laza kötőszövetből áll, amely savas mukopoliszacharidokban gazdag, de a sűrű rostos szövet kiemelkedő lehet. Rugalmas szövet hiányzik, összhangban az elváltozás feltételezett lobularis eredetével. A stromális cellularitás esetenként változó, de viszonylag hipercelluláris elváltozások esetén a differenciáldiagnózisban figyelembe kell venni a phyllodes daganatot.

A fibroadenomában talált morfológiai változatok a következők:

Stromális hyalinizáció, meszesedés vagy csontosodás, különösen öregedéssel

Fókális sztrómás többmagú óriássejtek, például a jóindulatú többmagú óriássejtek, amelyek az urogenitális traktus subepithelialis kötőszöveteiben láthatók

A stromalis érett zsír, a simaizom vagy a metaplasztikus porc területei 51,52

Kiemelkedő myxoid stromális változások - ha ezek jelentősek és többszörösek, vegye figyelembe a Carney-szindrómát (endokrin hiperaktivitás, szív myxoma, bőr hiperpigmentáció és egyéb rendellenességek) 53

A pikkelyes metaplázia területeit, de ki kell zárni a phyllodes daganatot

Fókális laktációs változások, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak terhességhez vagy szoptatáshoz

Gyulladásos infarktus, amely ritka, de általában terhességgel jár

Szabálytalan vagy rosszul meghatározott margók, amelyek keverednek vagy keverednek a környező fibrocisztás emlőszövetekkel, ami multifokalitásra utal (ezt a formát fibroadenomatosisnak vagy fibroadenomatoid hiperpláziának nevezték el, és megmagyarázhat néhány kiújulást)

Az apokrin metaplázia területei

A szklerotizáló adenózis területei (vegyes fibroadenoma – szklerotizáló adenózis daganatok)

„Komplex” fibroadenoma változás, mint például cisztát mutató fibroadenoma, szklerotizáló adenosis, meszesedés vagy papilláris apokrin elváltozás 5

Az úgynevezett fiatalkori fibroadenoma, amely fiatal korhoz, nagy mérethez és 3-10

Megkülönböztető diagnózis

A fiatalkori fibroadenoma serdülőknél fordul elő (gyakran feketékben, néha mindkét mellet érintve), eléri a nagy méretet (> 10 cm), és a mirigyek vagy a stroma hipercelluláris állapotát mutatja. Ezek az attribútumok egymástól függetlenül megtalálhatók, de egyértelműen összekapcsolódnak. Különböző neveket alkalmaztak ezekre az elváltozásokra, többek között a fiatalkori fibroadenoma, az 53-55 óriás vagy masszív fibroadenoma, a celluláris fibroadenoma, az 55,56 és az atípusos epitheliális hyperplasiaval járó fibroadenoma. Mindenesetre ebben a korcsoportban fontos felismerni, hogy a fibroadenoma nem virginalis hypertrophia vagy rosszindulatú phyllodes tumor. A fiatalkori fibroadenomában az epitheliális hypercellularitás elvethető, hacsak nem rendelkezik a nyílt karcinóma cytoarchitecturalis jellemzőivel. A stroma hipercellularitását meg kell vizsgálni a fok és az atipicitás szempontjából; a rosszindulatú phyllodes daganatok ritkák a 20 évesnél fiatalabb betegeknél. Végül egy epidemiológiai tanulmány megállapította, hogy a fibroadenoma jelenléte enyhe, hosszú távú kockázatot jelent az emlő karcinóma szempontjából, és ez a kockázat nő a komplex fibroadenomában szenvedő nőknél, egyidejűleg szokásos ductalis hyperplasia (UDH) vagy az emlő karcinóma családi kórtörténetében. 3,8

Malignus változás a fibroadenomák 57,58 körülbelül 0,1% -ában található meg, és a hámkomponens több mint 90% -ában vesz részt. 59-61 Egyeseknél a rosszindulatú változás a fibroadenomára korlátozódik; másoknál a környező emlőt is magában foglalja, amely egy szomszédos karcinóma kiterjedését jelentheti a fibroadenomában. A fibroadenomán belüli in situ karcinóma lehet lobularis vagy ductalis típusú; mindkettő körülbelül azonos gyakorisággal fordul elő. 57 Az invazív carcinomát is hordozó fibroadenomák kisebbségében általában in situ carcinoma fordul elő; a fibroadenomán belüli in situ karcinóma az esetek körülbelül 20% -ában in situ karcinómával társul a környező emlőben. Ha a karcinóma a fibroadenomára korlátozódik, a prognózis kiváló. A fibroadenoma sztrómájának szarkómás átalakulása ritka esemény. Én és mások 8 látták, hogy a jóindulatú fibroadenomában osteosarcoma alakul ki.

Madár- és egzotikus állatok bőrgyógyászata

Kezelés és prognózis

A patkányokban található emlő fibroadenomák műtéti úton könnyen eltávolíthatók, de a közeli emlőszövetben gyakran megismétlődnek.

Néhány inguinalis tömeget nehezebb eltávolítani, ha a húgycsővel társul.

Az emlőszövet bárhol előfordulhat a váll, a nyak, a has, a szár vagy a farok alapja mentén.

A patkányok ritkán rágják a varrataikat, de szükség esetén speciálisan gyártott Erzsébet-kori gallérokat lehet vásárolni a laboratóriumi állatgyógyszer-kereskedőktől.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a 90 napos korban petefészek-eltávolított patkányoknál szignifikánsan alacsonyabb volt az emlődaganatok előfordulási gyakorisága, mint az ép nőstény patkányoknál, 47-ből 2, míg a 24-ből 29, de kevés a bizonyíték arra, hogy egy felnőtt patkány ivartalanítása megakadályozza a fibroadenoma előfordulását vagy megismétlődését vagy fibroadenocarcinoma patkányban.

Mivel a patkány emlődaganatok 90% -a fibroadenoma és prolaktin-érzékeny, az antiösztrogén gyógyszerek, például a tamoxifen beadása nem bizonyult hasznosnak, kivéve, ha a tumor fibroadenocarcinoma, mint az egereknél vagy a patkányok 10% -ánál található meg.

Az energiafogyasztás korlátozása kimutatta, hogy csökkenti a tumor előfordulását egerekben.

15-74. ÁBRA. Emlő Fibroadenoma.

Kétéves patkány nagy emlő fibroadenomával. Ezt a patkányt húgycső érintettsége vagy ütközése miatt eutanizálták, de ezeknek a daganatoknak a legnagyobb része patkányokban könnyen kihámozódhat egy érköteggel a ligáláshoz. Gyakori az ismétlődés.

15-75. ÁBRA. Emlő Fibroadenoma.

A legtöbb patkány emlődaganat fibroadenoma, például ez a rostos szövet és az adenomatous szövet keverékével.

Alapinformációk

Meghatározás

Az emlőmirigy daganatai a nőstény patkányokban fordulnak elő leggyakrabban. Szövettanilag a legtöbb emlő fibroadenoma, bár adenokarcinómák is láthatók.

Különleges fajok figyelembevétele

A patkányoknak 12 emlőmirigyük van az emlőlánc mentén, amely a nyaki régiótól a farokalapig terjed. Emlődaganatok ezen helyek bármelyikében felmerülhetnek.

Járványtan

Faj, életkor, nem

Az idősebb állatokat érinti a leggyakrabban (> 1 éves kor).

A nők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a férfiak; hím patkányokban kísérletileg 2% és 16% közötti előfordulást jelentettek.

Genetika és fajta hajlam

Az emlődaganatokra fogékony beltenyésztett patkánytörzsekben számos prolaktinnal szabályozott gén expressziója szignifikánsan megemelkedik (pl. A messenger RNS prolaktinját kódoló proliferin és sejtfelszíni receptora felerősödik), ami jelzi a megnövekedett prolaktin szignalizáció jelenlétét az emlődaganatra fogékony patkány emlőmirigyében törzsek.

Kockázati tényezők

Nem: a nőknél nagyobb a kockázat, mint a férfiaknál

Kor: magasabb kockázat 2 évnél idősebb korban

Táplálkozás: a magas zsírtartalmú étrend fokozott előfordulása, az étkezés korlátozásával csökkent az előfordulás

A prolaktint szekretáló hipofízis daganatok: az emlődaganatok fokozott kockázata

Semleges állapot: csökkent kockázat, ha petefészek-eltávolítást végeznek 90 napos korig; gyaníthatóan csökkent a kockázata akkor is, ha petefészek-eltávolítást végeztek 90 napos életkor után, de ez nem bizonyított.

Az emlődaganatok és az agyalapi mirigy daganatok gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb a 18–24 hónapos ovariectomizált (4%), szemben a szexuálisan ép (emlődaganatok, 49%; agyalapi mirigy daganatok, 59%) patkányokkal. Ezért az emlődaganat fejlődésének csökkent gyakorisága összefüggésbe hozható a prolaktint szekretáló hipofízis daganatok csökkenésével.

Kapcsolódó állapotok és rendellenességek

A prolaktint szekretáló hipofízis daganatok (lásd a kockázati tényezőket)

Klinikai előadás

Történelem, főpanasz

Gyorsan növekvő tömeg az emlőmirigy szövetében

Vérzés és/vagy szag másodlagos fertőzés vagy fekély esetén

Fizikai vizsga megállapításai

Körülírt, mozgatható, szilárd, szubkután tömeg az emlőmirigyek régiójában, amely a nyaki régiótól a farok alapjáig terjed.

A fedőréteg fekélyes vagy fertőzött lehet, ha a tömeg nagy, vagy ha a felület traumatizált.

Etiológia és kórélettan

Mint más fajoknál, az emlőmirigyek fejlődése a pubertáskorban fordul elő elsősorban az ösztrogén és a terhesség alatt progeszteron és prolaktin hatására.

A nemi ivarérett nőstények ivartalanítása eltávolítja az ösztrogén hatását az emlő növekedése során, és megakadályozza az emlő epitheliális duktális megnyúlását, bifurkációját és megnyúlását az egész zsírpárnán. A duktális morfogenezis gátlása jelentősen csökkenti az emlődaganatok kockázatát azáltal, hogy korlátozza a kialakuló emlőszövet mennyiségét.

Az ösztrogén a prolaktin szekréció fontos stimulátora, amely közvetlenül az agyalapi mirigy laktotrófáira és a hipotalamuszon keresztül hat. Kísérleti úton prolaktinómák indukálhatók patkányokban krónikus ösztrogén beadással. Az emlőmirigyben a prolaktin rostos kötőszöveti tartószerkezetével serkenti az alveoláris epithelialis proliferációt.

Az öregedő nőstény patkányok változást mutatnak az ösztrikus ciklusban és a szaporodási mintákban. 10-12 hónapos korban az egyszer szabályos ovulációs ciklusok fokozatosan meghosszabbodnak és szabálytalanok lesznek, és végül elhúzódó, állandó ivarzássá alakulnak, amelyet nagy mennyiségű ösztrogént kiválasztó nagy tüszőket tartalmazó petefészkek jellemeznek. Az ivarérett nőstények ivartalanítása eltávolítja az állandó ösztrogén-szekréciót és csökkenti a prolaktin-szekréciót, így a jóindulatú emlődaganatok vagy nem fejlődnek ki, vagy nem növekednek méretükben.

A jóindulatú emlődaganatokkal rendelkező nőstény patkányokban a prolaktin szintje 27-szer magasabb, mint a 6 hónapos szűz patkányokban, és a prolaktin szintje hasonló a patkányokéhoz a szülés utáni hetedik napon. Emiatt a prolaktint szekretáló hipofízis daganatokban szenvedő patkányok fokozottan veszélyeztetik az emlődaganat kialakulását.

Öregedő patkányokban a prolaktin szekréció fokozódik, és mindkét nemben a magas vér prolaktin szint tükröződik. Ez a változás a hipotalamusz dopamin aktivitásának csökkenésének köszönhető. A hipotalamusz gátló kontroll elől való menekülés laktotróf hiperpláziához és a prolaktin sejt adenómák magas előfordulási gyakoriságához vezet öreg patkányokban.

A spontán fibroadenomák és az adenokarcinómák génexpressziója a normál patkány emlőmirigyhez hasonló fejlettségi állapotban kimutatta, hogy a fibroadenomák nem fejlődnek adenokarcinómává.

Az adenokarcinómák de novo (azaz előzetes adenoma stádium nélkül) lépnek fel, és kedvtelésből tartott patkányokban az emlődaganatok kevesebb mint 10% -át képviselik.

A fibroadenomák átmérője elérheti a 8-10 cm-t, és áttétet adhat.

Neoplasia

Vegyes sejtes daganatok

Egyes daganatos sejtek divergens differenciálódáson mennek keresztül a tumorképződés során, ami vegyes sejttípusú daganatokat eredményez. A kevert sejtes daganatok példái közé tartozik a nyálmirigy eredete és a mell fibroadenoma. Ezek a neoplazmák olyan hámkomponensekből állnak, amelyek diszpergálva vannak egy fibromyxoid stromában, amelyek porcot vagy csontot tartalmazhatnak. A nyálmirigy eredetű vegyes daganat esetén a neoplazma összes sejtkomponense vélhetően a nyálmirigyek hám- és myoepithelialis sejtjeiből származik. Ezért ezeknek a neoplazmáknak a megfelelő megnevezése a pleomorf adenoma, hogy tükrözze a közös eredetű sejtek közötti sejtos differenciálódás különbségeit. A mell fibroadenoma egy jóindulatú daganat, amely laza rostos szövetben (fibroma) található proliferáló ductalis elemek (adenoma) keverékét tartalmazza. Ellentétben a legtöbb kevert sejtes daganattal, ahol a lézióban megfigyelt összes sejttípus neoplasztikus, emlő fibroadenomában csak a rostos komponenst gondolják neoplasztikusnak, és a szaporodó ductalis elemek normálisak.

Ellentétben a kevert sejtes daganatokkal, ahol a neoplazma összes sejtkomponense feltehetően ugyanabból a csírarétegből származik, a teratomák felismerhető érett vagy éretlen sejteket vagy szöveteket tartalmaznak, amelyek egynél több csírasejtréteget képviselnek, és néha mindhármat. A teratomák jellemzően totipotenciális sejtekből származnak, például a petefészekben és a herékben találhatók. Ritka esetekben a teratómák az elválasztott középvonalbeli embrionális pihenőkből származnak. A teratómákat előidéző totipotens sejtek képesek megkülönböztetni bármelyik sejttípust, és előidézhetik a felnőtt testben található összes szövetet. Ebből következik, hogy a teratomák általában különféle felismerhető szöveti elemekből állnak, beleértve a bőrt, a hajat, a csontot, a porcot, a fogszerkezeteket és másokat. A teratomákat tovább osztályozzák jóindulatúnak (érettnek is nevezik) vagy rosszindulatúnak (éretlenül is nevezik) (4.7. Ábra). Ahogy a megjelölés is mutatja, az érett teratomák jól formált szöveti elemeket tartalmaznak, amelyek normálisnak tűnnek, de a neoplazma rendellenes összefüggésében merülnek fel. Ezzel szemben az éretlen teratomák bőségesen rosszul differenciált (primitív) blasztszerű sejtekből állnak (blastema).

4.7. Ábra Vegyes sejttípusú daganatok.

(A) Érett teratoma. Ez a példa érett porcot (jobbra) és a bőrt (balra) mutat be. (B) Éretlen teratoma. Ez a fajta teratoma tartalmaz primitív megjelenésű hiperkromatikus sejteket, blastema néven ismert területeket. Van fokális rozetta képződés (fehér nyíl).

A vastagbél és a gyomor-bél traktus rákja

70.4.3.2 A PTEN Hamartoma tumor szindróma és rák

A PTEN hamartoma tumor szindrómában szenvedő betegek kétharmadában golyva alakul ki, és ebben az állapotban a pajzsmirigyrák előfordulása 10%. A betegek több mint 75% -ának mellkárosodása lesz, beleértve a fibrocystás emlőbetegséget és a fibroadenomát, 50% -ánál pedig emlőrák alakul ki. Az emlőrák gyakran kétoldalú, a diagnózis medián életkora 41 év. Egyéb rákos megbetegedések, például vesesejtes karcinóma, Merkel-sejtes karcinóma, limfómák, endometrium rák és melanómák fokozódnak a PTEN hamartoma tumor szindrómában. 127 PTEN mutációs hordozó elemzése kimutatta a kolorektális adenokarcinóma fokozott kockázatát a polipózisban szenvedőknél, 224-szerese az általános populációhoz képest, és a vastagbélrákos kohorszban minden páciens 50 évnél fiatalabb volt (268). Tehát a PTEN hamartoma tumor szindrómában szenvedő betegeket nagy kockázatnak kell tekinteni a korán megjelenő vastagbélrák kialakulásában.

A heterozigóta pten knockout egérmodell neopláziát okoz több szervrendszerben, beleértve a bél limfoid szövetével társult több bélpolipot is (269). A megszerzett DNS MMR-hiba kimutatása a családi hamartomatous polip epitheliumban az adenokarcinómába történő transzformáció lehetséges mechanizmusára utal (270) .

FARMAKODINAMIKAI VÉGPONTOK KÉPZÉSE A KLINIKAI VIZSGÁLATOKBAN

ERIC O. ABOAGYE,. A.R. Padhani, új rákellenes szerek, 2006

5 Klinikai tapasztalatok

A dinamikus T1-súlyozott képeken látható javítás elemzését számos klinikai helyzetben értékes diagnosztikai eszköznek találták. A legmeghatározottabb szerep az elváltozások jellemzésében van, ahol szerepet játszott a jóindulatú és a rosszindulatú emlő és mozgásszervi elváltozások megkülönböztetésében [92, 121]. Az időjel-intenzitás görbékből származó egyszerű megfigyelések azt mutatták, hogy a rosszindulatú szövetek általában korán fokozódnak, a jelintenzitás gyors és nagy növekedésével a jóindulatú szövetekhez képest, amelyek általában a jelintenzitás lassabb növekedését mutatják. Az emlőben a jóindulatú és rosszindulatú mellelváltozások fokozódási arányának egyértelmű átfedése figyelhető meg [91, 92, 122–126]. Különösen a mell fibroadenomák mutatják az invazív rákhoz hasonló javulási mintákat [127]. A nem rosszindulatú szövetek, például a jóindulatú prosztata hiperplázia, szintén fokozódnak a prosztatarákhoz hasonló fokozódási mintával [128, 129]. A dinamikus T1-súlyozott MRI-vizsgálatok szintén hasznosnak bizonyultak a nőgyógyászati malignus daganatok, valamint a hólyag- és prosztatarák stádiumában [130–132] .